Az elhalálozottakat egyre kisebb arányban temetik el koporsóban, folyamatosan növekszik a hamvasztásos eljárások aránya. Magyarország 72–75 ezer hamvasztás történik. Miközben országos átlagban 60 százalékos a hamvasztás aránya, Budapesten és a vidéki nagyvárosokban az összes elhalálozás tekintetében 70-90 százalék. Ennek elsősorban a magas sírhely- és temetkezési árak az okai.
A hamvasztást követően a szórás és az urnás elhelyezés különböző lehetőségei közül a magyarok egyelőre elsősorban a temetőkön belüli elhelyezést részesítik előnybe, de folyamatosan nő a szórások aránya, a temetőkön kívül is, akár szervezett szolgáltatásként igénybe véve, akár magánúton megoldva. Az ország több krematóriumában is elérhető már a hamvasztás előtti koporsós ravatalozás, és ehhez kapcsolódóan az elhunyttól való végső búcsúzás különböző formái.
Az idén tavasszal megnyitott Budapesti Hamvasztóban például megbizonyosodhatnak a családtagok arról, hogy szerettüket valóban higiénikus körülmények között, automatizált rendszerben, szigorú szabályoknak megfelelően hamvasztják el. Csökkenő arányban ugyan, de még mindig jelen van a társadalomban az a félelem, hogy esetleg nem a búcsúztatott hamvait kapják vissza az urnában, de ez egy zárt rendszerű, ellenőrzött és nyomon követhető eljárás esetén kizárt.
Ma már Magyarországon sem ritkaság, ha az elhunytat nem a megszokott módon, temetőben kívánja eltemetni a család, hanem más módon búcsúzna el tőle, vagy helyezné egyedi helyen végső nyugalomra. Egyre többen választják a hamvak természetben történő elhelyezését. Sokan azt gondolják, hogy ez tilos, de ahogy az urna hazavitelének, ennek is vannak jogszerűen lebonyolítható formái. A temetőn kívüli elhelyezés oka a magas sírhely árak mellett, hogy a családtagok vagy természet közeli, vagy az elhunyt személyiségéhez, életéhez illeszkedő nyughelyet keresnek szerettüknek.
Különösen a fővárosban és nagyobb városokban kezdenek megváltozni az elhunytakkal kapcsolatos megemlékezési szokások. „A nyughelyek látogatásához kapcsolódó kötelezettség ma már inkább teher az emberek számára, semmint morális elvárás” – állítja Gőcze Edit kegyeleti szakértő. „A több száz, vagy akár több ezer kilométerre költöző családtagok inkább lélekben igyekeznek megőrizni az elhunyt emlékét, és a búcsúszertartás egyediségével kifejezni az irántuk érzett tiszteletüket, szeretetüket.”
Ennek következtében a temetések szervezésekor sok esetben már nem a tradíció a legfontosabb. Divatba jöttek az egyedi kegytárgyak, valamint a környezetkímélő, természetbe helyezve lebomló urnák.
A magas sírhely árakkal függ össze elsősorban a szórásos temetések évek óta ugrásszerűen növekvő száma is. Ez különösen a hajós temetésekre igaz, ami akár a temetői szórásos temetésnél is olcsóbb lehet. Szórásos temetés egyre több templomban is elérhető már. A hamvakat általában az altemplomban, egy úgynevezett osszáriumba helyezik el, ahol több elhunyt hamvait közösen, megszentelt helyen őrzik.
