Előfizetés

MI5-főnök: Oroszország kiberhadviselést folytat

A brit belbiztonsági szolgálat (MI5) vezetője szerint a világ elhárító ügynökségeinek figyelme jórészt az iszlám szélsőségre összpontosul, de egyes országok is mind nagyobb fenyegetést jelentenek a stabilitásra, közülük is mindenekelőtt Oroszország.

Andrew Parker a The Guardian című baloldali brit napilapnak adott, kedden ismertetett interjúban kijelentette: Oroszország egyre agresszívabban használja minden állami intézményét külpolitikai céljai elérésére, és eszköztárából nem hiányzik a propaganda, a kémkedés, a felforgató tevékenység és a kiberhadviselés sem. Parker szerint ez a tevékenység egész Európára, így az Egyesült Királyságra is kiterjed.

Hozzátette: Oroszország továbbra is számos hírszerzőt állomásoztat brit földön, de a hidegháború időszakához képest a nagy különbséget az orosz kiberhadviselés jelenti, és ennek célkeresztjében katonai titkok, ipari beruházások, gazdasági információk, kormányzati szakpolitikai, külpolitikai intézmények állnak.

Az MI5 vezérigazgatója szerint úgy tűnik, hogy Oroszország önazonosságának egyre meghatározóbb eleme a szembenállás a Nyugattal. Ez mutatkozik meg Oroszország ukrajnai és szíriai tevékenységében is, de a láthatatlan, nagyhatású elem a kiberfenyegetés - fogalmazott Parker.

Az iszlám szélsőségről szólva az MI5 vezetője részletek nélkül elmondta: az elmúlt három évben tizenkét "iszlamista indíttatású" terrorcselekmény-kísérletet sikerült meghiúsítani Nagy-Britanniában. Hozzátette: 33 éve dolgozik az MI5 kötelékében, de ilyen nagyszámú merényletkísérletet még nem tapasztalt.

Parker kijelentette: várakozása szerint a szolgálat a "legtöbb" terrorkísérletet képes lesz megakadályozni. Külön hangsúlyt helyezett ugyanakkor a "legtöbb" szóra, mondván: lesznek terrortámadások Nagy-Britanniában, ezért van érvényben a "súlyos" terrorfenyegetettséget jelző riasztási fokozat.

Ez a második legmagasabb készültségi szint, amely a hivatalos meghatározás alapján azt tükrözi, hogy a brit biztonsági szolgálatok megítélése szerint jelentős valószínűséggel lehet számítani terrortámadási kísérletre brit területen.

Az ötfokozatú brit készültségi rendszerben ennél már csak egy magasabb riasztási fokozat van, a kritikus, amelyet akkor rendelnek el, ha a brit kormány küszöbönálló merénylet terveiről kap konkrét értesüléseket.

A mostani készültségi szintet a brit kormány 2014 augusztusában léptette életbe, azzal az indokkal, hogy közvetlen fenyegetést jelent Nagy-Britannia nemzetbiztonságára az Iszlám Állam nevű dzsihadista terrorszervezet tevékenysége.
Parker szerint ugyanakkor komoly veszély a hazai iszlám radikalizmus is. Az MI5 vezetője kijelentette: a szolgálat háromezer olyan iszlamista szélsőségest tart nyilván az Egyesült Királyságban, akik készek erőszakcselekményekre, a többségük brit.

Szíria - Tárgyalások elhalasztva

A terroristák aleppói fellépése miatt határozatlan ideig halasztódik a politikai rendezési folyamat kezdete Szíriában - jelentette ki Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter kedden Moszkvában.

"A terroristák megsemmisítéséhez együttesen kell fellépni, nem pedig botot dugni a partnerek küllői közé. Mert a fegyveresek ezt a saját érdeküknek megfelelően használják fel. Ennek következményeképpen a politikai rendezési folyamat kezdetének és annak a perspektívája, hogy a szíriai nép visszatérhessen a békés élethez, határozatlan időre elhalasztódik" - mondta.

Sojgu szerint a nyugati államoknak el kell dönteniük, hogy a terroristák avagy Oroszország ellen akarnak-e küzdeni. Rámutatott, hogy az orosz harci gépek már 16. napja nem hajtanak végre légicsapásokat Aleppó környékén, eközben pedig több mint 2 ezer úgynevezett mérsékelt ellenzéki, 22 +mérsékelt+ tank, 15 páncélozott harcjármű, 8 öngyilkos merénylő vezette +dzsihádmobil+ és rakéta-sorozatvetők támogatásával masszív támadás és tűz alá vett lakónegyedeket, iskolákat és kórházakat. Kijelentette, hogy ennek a haditechnikának a nagy részét már megsemmisítették.

A miniszter meglepetését fejezte ki, hogy több ország (Spanyolország és Málta) "az Egyesült Államok és a NATO nyomására" nyíltan megtagadta, hogy a Szíria partjai felé tartó, a Pjotr Velikij (Nagy Péter) atommeghajtású rakétahordozó nehézcirkáló vezette orosz csapásmérő flottakötelék hajói felkereshessék kikötőit. A döntés Sojgu szerint rávilágított arra, hogy "hogyan értelmezik partnereink hozzájárulásukat a nemzetközi terrorizmus ellen Szíriában folytatott küzdelemhez".

Bejelentette, hogy az elutasítás nem befolyásolta a flottakötelék haladási ütemét és az a múlt héten eljutott a Földközi-tengerre. Az orosz hadihajók készleteit október 27. és 29.között kiszolgáló hajókról töltötték fel. Az orosz Északi Flotta sajtószolgálata szerint a kötelékhez tartozik egyebek között az Admiral Kuznyecov repülőgép-hordozó nehézcirkáló, valamint a Szeveromorszk és a Vice-admiral Kulakov nagy tengeralattjáró-elhárító hajó.

Szíria légiereje Oroszország támogatásával szeptemberben kezdte el támadni Aleppó kormányellenes erők által uralt keleti negyedeit. A BBC orosz nyelvű szolgálata közölte, hogy a katonai kampány során civil szervezetek szerint több mint 2700 ember halt meg vagy szenvedett sebesülést. Moszkva és Damaszkusz október 18-án függesztette fel a légicsapásokat, hogy lehetővé tegye a lakosság távozását, de ezzel csak kevesek tudtak élni. Orosz és szíriai források szerint azért, mert a terroristák akadályozták és lőtték a menekülni szándékozókat.

Október 25-én Oroszország és szíriai kormány meghosszabbította a légicsapásokra vonatkozó moratóriumot, ám aktivisták beszámolója szerint szíriai harci gépek támadásokat hajtottak végre Aleppóban. Az orosz vezérkar október 28-án engedélyt kért Vlagyimir Putyintól a légitámadások felújítására, ám az orosz elenök ezt akkor nem tartotta célszerűnek és meghosszabbíttatta a "humanitárius szünetet".

A szláv testvériség jegyében lőnek

Szláv testvériség 2016 fedőnévvel kéthetes közös hadgyakorlatot kezd Szerbia, Oroszország és Fehéroroszország szerdán Belgrád közelében.

Az akcióban - a Vecernje Novosti című szerb napilap keddi beszámolója szerint - a szerb és a fehérorosz katonák mellett az orosz légierő különleges egységének mintegy 150 katonája vesz részt. Az oroszok emellett három páncélozott járművet, egy pilóta nélküli repülőgépet és négy quadot is Szerbiába szállítanak a gyakorlat idejére. 

A szerb, az orosz és a fehérorosz katonák az akciók keretében terrorelhárítási gyakorlatokban vesznek részt, valamint egy esetleges nagy erejű légitámadás elhárítását gyakorolják - közölte a szerb hadsereg.

A gyakorlat az egy évvel korábbi akció folytatása, amelyet Oroszországban tartottak, és ahol szárazföldi, légideszantos és légelhárító egységek vettek részt. Szerbiában két éve volt hasonló, szerb-orosz hadgyakorlat.

Szerbiának mintegy hatvan országgal van katonai együttműködési megállapodása. Szerbia részese a NATO Partnerség a békéért programjának, ugyanakkor az ország vezetői többször is hangsúlyozták, hogy Belgrád katonailag semleges akar maradni, azaz sem a keleti, sem a nyugati katonai tömbhöz nem akar csatlakozni. Az uniós tagjelölt Szerbiát ugyanakkor történelmi, vallási és kulturális kapcsolatok fűzik Oroszországhoz.