Rendőrgyilkosság - "Orbán hallgat"

A neonácik tombolnak, Orbán hallgat című írásában Keno Verseck kiemelte: egy rendőr elleni "neonáci gyilkosság" felriasztotta Magyarországot, az eset megmutatta, hogy egyre nagyobb gondot okoznak a "militáns szélsőjobboldaliak", a kormány viszont politikai "számításból hallgat", a Fidesz részéről szűkszavú nyilatkozatokat tettek, Orbán Viktor miniszterelnök pedig meg sem szólalt az ügyben.

Kifejtette: Magyarországon "rendkívül militáns szélsőjobboldali szubkultúra alakult ki", önbíráskodásait az állam "tétlenül szemléli", és ebbe a környezetbe tartozott sokáig a Jobbik is, amely ugyan mérsékelt néppárttá kíván alakulni, de Vona Gábor pártelnök továbbra is tartja a kapcsolatot a "militáns spektrummal", és miközben a párt új szavazók megnyerése céljából középre húzódik, a Fidesz ugyanezen okból a jobboldal széle felé mozdul el.

A Fidesz menekültpolitikájában és szociálpolitikájában számos elem a Jobbiktól származik, és Orbán arra törekszik, hogy még inkább "militarizálja a közéletet" - emelte ki a Spiegel Online szerzője, kitérve a többi között a katonai kiadások növeléséről és a honvédelmi oktatás kiterjesztéséről szóló tervekre.

Szerző

Nacionalizmus, populizmus - Felkészül: Szlovákia

Nagy a valószínűsége annak, hogy a Magyarországon és Lengyelországban hatalmon lévő nacionalista, populista, konzervatív politikai irányvonal rövidesen Szlovákiában is hatalomra kerül - vélekedik a Hospodárské Noviny című cseh gazdasági és politikai napilap keddi jegyzetében.

"Pozsonyi politológusok között az a meggyőződés uralkodik, hogy Andrej Danko (a Szlovák Nemzeti Párt -SNS- elnöke) nacionalista, populista, konzervatív programja rövidesen betölti a Magyarország és Lengyelország közötti űrt. Nem kizárt, hogy korábban, mintsem gondolnánk" - írja Martin Ehl, a lap külpolitikai rovatvezetője. 

Martin Ehl úgy látja, hogy Robert Fico és az általa vezetett Irány-Szociáldemokrácia (Smer-SD) párt "nincsenek a legjobb kondícióban". Bár a szlovák kormány sikeresen birkózik az Európai Unió soros elnöki tisztségével, nem kizárt, hogy a miniszterelnök az új év után "alapvető jellegű döntéseket hoz".

Robert Ficót rokonai már a tavaszi szívműtét óta figyelmeztetik, hogy fogja vissza magát a munkában, mert neki is csak egy élete és egy egészsége van.

Ez komoly probléma a Smer számára, mert az utódnak tartott Robert Kalinák belebonyolódott egy adócsalóval való együttműködésbe, így helyzete nem a legjobb - írja a lap. "Ficóhoz a szlovák politikában senki sem mérheti magát. Nélküle a Smer lefelé indul a lejtőn, és a korrupciós botrányokat megelégelt választók már úgyis kezdik elhagyni a pártot. Ők jobb esetben Danko megújult pártját, rosszabb esetben Marián Kotleba besztercebányai regionális elöljáró fasiszta Mi Szlovákiánk-Néppártját fogják választani" - mutat rá a közép-európai témákkal rendszeresen foglalkozó szerző.

Andrej Danko aránylag sikeres ügyvédi karrier után döntött a politikai karrier mellett, hogy leporolja Vladimír Meciar modelljét a múlt század kilencvenes éveiből, de kevésbé kiélezett, kulturált formában. A lap szerint a szlovák liberálisok megrökönyödve szemlélik az eseményeket, mert az ellenzék tehetségtelensége és ügyetlensége miatt önmagát zárja ki a játszmából.

A jövőbeni kormánykoalíciót ezért a Danko vezette nemzetiek (SNS), a populista vállalkozó Kollár pártja (Család vagyunk), Richard Sulík euroszkeptikus liberális pártja (SaS) és esetleg a kereszténydemokraták (KDH) alkothatják. "A fiatal szlovák állampolgárok meg úgy fognak emlékezni Ficóra, mint egy liberális politikusra, aki alatt mégsem volt olyan rossz az országban (Szlovákiában) élni" - zárja eszmefuttatását Martin Ehl.

Szerző

MI5-főnök: Oroszország kiberhadviselést folytat

A brit belbiztonsági szolgálat (MI5) vezetője szerint a világ elhárító ügynökségeinek figyelme jórészt az iszlám szélsőségre összpontosul, de egyes országok is mind nagyobb fenyegetést jelentenek a stabilitásra, közülük is mindenekelőtt Oroszország.

Andrew Parker a The Guardian című baloldali brit napilapnak adott, kedden ismertetett interjúban kijelentette: Oroszország egyre agresszívabban használja minden állami intézményét külpolitikai céljai elérésére, és eszköztárából nem hiányzik a propaganda, a kémkedés, a felforgató tevékenység és a kiberhadviselés sem. Parker szerint ez a tevékenység egész Európára, így az Egyesült Királyságra is kiterjed.

Hozzátette: Oroszország továbbra is számos hírszerzőt állomásoztat brit földön, de a hidegháború időszakához képest a nagy különbséget az orosz kiberhadviselés jelenti, és ennek célkeresztjében katonai titkok, ipari beruházások, gazdasági információk, kormányzati szakpolitikai, külpolitikai intézmények állnak.

Az MI5 vezérigazgatója szerint úgy tűnik, hogy Oroszország önazonosságának egyre meghatározóbb eleme a szembenállás a Nyugattal. Ez mutatkozik meg Oroszország ukrajnai és szíriai tevékenységében is, de a láthatatlan, nagyhatású elem a kiberfenyegetés - fogalmazott Parker.

Az iszlám szélsőségről szólva az MI5 vezetője részletek nélkül elmondta: az elmúlt három évben tizenkét "iszlamista indíttatású" terrorcselekmény-kísérletet sikerült meghiúsítani Nagy-Britanniában. Hozzátette: 33 éve dolgozik az MI5 kötelékében, de ilyen nagyszámú merényletkísérletet még nem tapasztalt.

Parker kijelentette: várakozása szerint a szolgálat a "legtöbb" terrorkísérletet képes lesz megakadályozni. Külön hangsúlyt helyezett ugyanakkor a "legtöbb" szóra, mondván: lesznek terrortámadások Nagy-Britanniában, ezért van érvényben a "súlyos" terrorfenyegetettséget jelző riasztási fokozat.

Ez a második legmagasabb készültségi szint, amely a hivatalos meghatározás alapján azt tükrözi, hogy a brit biztonsági szolgálatok megítélése szerint jelentős valószínűséggel lehet számítani terrortámadási kísérletre brit területen.

Az ötfokozatú brit készültségi rendszerben ennél már csak egy magasabb riasztási fokozat van, a kritikus, amelyet akkor rendelnek el, ha a brit kormány küszöbönálló merénylet terveiről kap konkrét értesüléseket.

A mostani készültségi szintet a brit kormány 2014 augusztusában léptette életbe, azzal az indokkal, hogy közvetlen fenyegetést jelent Nagy-Britannia nemzetbiztonságára az Iszlám Állam nevű dzsihadista terrorszervezet tevékenysége.
Parker szerint ugyanakkor komoly veszély a hazai iszlám radikalizmus is. Az MI5 vezetője kijelentette: a szolgálat háromezer olyan iszlamista szélsőségest tart nyilván az Egyesült Királyságban, akik készek erőszakcselekményekre, a többségük brit.

Szerző