A Fidesz a versenyjogot is átírta a Népszabadság bezárásáért?

Publikálás dátuma
2016.11.01 18:05
Korábbi tüntetés a Népszabadság bezárása ellen a Szabad sajtó úton. Forrás: Facebook/Népszabi szerkesztőség
Fotó: /
A Fidesz a versenyjogot is átírta, hogy egyszerűbb legyen a médiapiac átrendezése - ezt bizonyítja, hogy a Gazdasági Versenyhivatal egyszerű eljárásban néhány nap alatt hagyta jóvá a Népszabadságot kiadó Mediaworks eladását a Mészáros Lőrinchez köthető Opimus Group Nyrt.-nek, mondván, hogy utóbbinak közvetlenül nincs kiadói érdekeltsége. A lap az elmúlt 26 évben a magyar demokráciát szolgálja - üzeni a megszüntetett baloldali napilapot a náci állampárt propaganda újságjához hasonlító Kósa Lajosnak a Politikatörténeti Intézet főigazgatója.

Versenyjogi szempontból nem tartja bonyolult ügynek a Mediaworks Hungary Zrt. eladását a Mészáros Lőrinchez köthető a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) elnöke. A hivatal élére nemrég újabb hat évre kinevezett Juhász Miklós a napi.hu oldalán tegnap megjelent interjúban beszélt arról, miért adtak néhány nap alatt engedélyt a Népszabadság korábbi kiadójának felvásárlására, holott néhány éve épp a GVH akadályozta meg a hasonló médiapiaci koncentráció kialakulását, amikor megtiltotta a vidéki lapok piacán 2010-2011-ben legnagyobb részesedéssel bíró német Axel Springer és a Népszabadságot akkor kiadó svájci Ringier fúzióját.

A Versenyhivatal elnöke emlékeztetett rá, hogy az idén január 1-jétől úgy módosultak a szabályok, hogy az egyszerű megítélésű, kérelemre induló eljárásokban a hatóságnak nyolc nap alatt meg kell hoznia a döntést. Október végéig a versenyjogi beadványok 40 százaléka ilyen pofonegyszerű eset volt, semmi meglepő nincs tehát abban, hogy a Pannon Lapok felvásárlásán éppen csak túlkerült Mediaworks eladása sem ébresztett kételyt a hivatal munkatársaiban. Az indoklás pofonegyszerű: az Opimus anyacégének tevékenységi körében nem szerepelt a lapkiadás, vagyis szóba sem került, hogy a cégcsoport felborítja a médiapiac egyensúlyát – hangzott Juhász Miklós érvelése. A magyarázat ott bukik meg, hogy az Opimus Group Nyrt. egyszemélyes tulajdonában lévő Opimus Press Zrt. szerezte meg a Népszabadságot is kiadó Mediaworks Hungary Zrt. részvényeinek 100 százalékát.

A Népszabadság megjelenésének meglepetésszerű felfüggesztése a múlt hónap elején, majd a lapot kiadó osztrák cég hirtelen eladása miatt sokan azt gondolják, a kormány hátszelével lezajló lépések célja a kritikus baloldali média elhallgattatása és a megyei lappiac megszerzése. Azóta tudjuk, hogy ez utóbbi téren az állami éhség nem csillapodik, hiszen már szóba került a Kisalföldet és a Délmagyarországot megjelentető Lapcom Zrt. megvásárlása és a jelenleg 12 vidéki lapot tulajdonló Opimus Press Zrt.-be olvasztása is.

Az „állampárti” napilap olvasói között nem csak az első években voltak fiatalok FOTÓ: FORTEPAN/LENCSE ZOLTÁN

Az „állampárti” napilap olvasói között nem csak az első években voltak fiatalok FOTÓ: FORTEPAN/LENCSE ZOLTÁN

Valójában tehát nem pusztán arról van szó, hogy lazult a versenyhivatali szabályozás a médiapiacon, sokkal inkább arról, hogy a Fidesz-kormány újraírta az alapelveket. Mindezek ismeretében biztosak lehetünk benne, hogy Orbán Viktor nem áll le addig, amíg nem tudja közvetlenül irányítani a teljes magyar médiapiacot, ám az még ebben az összefüggésben is érthetetlen, miért tartotta fontosnak Kósa Lajos a mögöttünk álló hosszú hétvégén, hogy még egyet belerúgjon a Népszabadságba. Gróf Tisza István egykori miniszterelnök szobrának avatásán a Debreceni Egyetem előtti téren ugyanis arról beszélt, hogy a baloldali napilap a totális diktatúra kiszolgálójaként született az ’56-os forradalom vérbefojtása után, vagyis állampárti lapként pont olyan volt, mint egy náci napilap.

Cinikus szavak, melyekkel egy józan erkölcsi értékrenddel rendelkező ember nem tud mit kezdeni – kommentálta lapunknak Földes György a Fidesz frakcióvezetőjének hétfői kijelentéseit. Párhuzamot lehet vonni a náci és a kommunista rendszer borzalmai között, de ez nem jelenti azt, hogy azonosítani is lehet őket egymással, Kósának azonban a jelek szerint ez nem okoz gondot – mutatott rá a Politikatörténeti Intézet főigazgatója.

A lap részvényeinek egy részét korábban birtokló Szabad Sajtó Alapítvány egykori elnöke szerint a Népszabadság az elmúlt 26 évben a magyar demokráciát szolgálja. Mennyit kellett volna vezekelnie a Népszabadságnak Kósa szerint? – tette fel a költői kérdést Földes, hozzátéve, hogy az elképesztő párhuzamot ráadásul egy olyan párt frakcióvezetője hozta fel a nyilvános rendezvényen, amely magát keresztény-konzervatívnak aposztrofálja. Földes György néhány napja a Népszabadság megszüntetéséről szólva úgy fogalmazott: "a Fidesz-kormány évek óta dolgozik a baloldali, demokratikus sajtó ellehetetlenítésén, a minőségi tájékoztatást és tájékozódást szolgáló médiumok felszámolásán. Ennek a folyamatnak a csúcspontja, helyesebben a mélypontja a Népszabadság bezárása. Nemzeti szégyen, hogy ez megtörténhet."

Szerző
2016.11.01 18:05

Augusztusig nem politizál Nagy Blanka

Publikálás dátuma
2019.02.16 18:49

Fotó: / Tóth Gergő
Levonul a színpadról, és az érettségire készül a diáktüntető, aki az Európai Bizottság alelnökével is találkozott.
Néhány percet beszélgetett Nagy Blanka diáktüntetővel Frans Timmermans, az Európai Bizottság alelnöke, az Európai Szocialisták listavezetője az MSZP kongresszusán elmondott beszéde után. Nagy a találkozó után a hvg.hu-nak azt mondta, nem arról beszéltek, hogy őt milyen támadások érték, a fiatalok jövője volt a téma. Timmermans Nagynak is hangsúlyozta: kellenek olyan emberek, akik utat törnek, és a többiek csatlakoznak hozzájuk. A holland politikus a kongresszus előtt is arról beszélt, támogatni kell a fiatalokat, úgy kell kiállni mellettük, mint ahog azt az MSZP Nagy Blankával tette.
A portál megkérdezte, Nagy lesz-e az EP-kampány arca, bármilyen formában részt vesz-e a programban, mire azt mondta, most már az érettségire és a felvételire koncentrál - azt a politikai szerepvállalás miatt nem akarja kockáztatni -, így augusztusig kivonja magát a közszereplésből. 
2019.02.16 18:49

Mérce: két héten belül eldőlhet az MTA sorsa

Publikálás dátuma
2019.02.16 17:58

Fotó: / Kállai Márton
Az Akadémia hét napot kapott, hogy megfogalmazza saját álláspontját Palkovics László terveivel szemben
Egy hét – ennyi időt kapott az MTA a Mérce információi szerint Palkovics László innovációs minisztertől,  hogy kidolgozza saját álláspontját státuszáról és az állami források kezeléséről. A miniszter február végéig két héten belül le akarja zárni a vitát.  Február 26-án újabb rendkívüli ülést tart az MTA elnöksége; ekkor eldőlhet, hogy az Akadémia produktív, önálló büdzsével és kutatási hálózattal rendelkező szellemi központ, vagy egy névleges köztestület marad.
Lapunk pénteken írta meg, úgymond „konstruktív tárgyalások kezdődtek” az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) és Magyar Tudományos Akadémia (MTA) között,  Palkovics László innovációs miniszter és Lovász László MTA-elnök pénteki egyeztetése után. Palkovics és Lovász azt követően találkozott, hogy az MTA Elnöksége korábban úgy döntött, az akadémiai kutatóintézetek csak akkor indulhatnak az ITM által kiírt pályázatokon, ha a miniszter garantálja, hogy megkapják azokat a törvényben előírt forrásokat, amelyeket az ITM jelenleg – az Akadémia szerint jogellenesen – visszatart, bizonytalanságot okozva a kutatóhálózat működésében. 
Közben egykori igazságügyi miniszterek figyelmeztették Palkovicsot: törvényt sérthet és a költségvetési csalás gyanúját is felveti, ha – a hatályos központi költségvetési törvény előírása ellenére – visszatartja a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) kutatóintézeteinek és kutatóhelyeinek a támogatását, és a forrásokat a tervezettől eltérően használja fel.
2019.02.16 17:58
Frissítve: 2019.02.16 18:16