A Fidesz a versenyjogot is átírta a Népszabadság bezárásáért?

Publikálás dátuma
2016.11.01 18:05
Korábbi tüntetés a Népszabadság bezárása ellen a Szabad sajtó úton. Forrás: Facebook/Népszabi szerkesztőség
Fotó: /
A Fidesz a versenyjogot is átírta, hogy egyszerűbb legyen a médiapiac átrendezése - ezt bizonyítja, hogy a Gazdasági Versenyhivatal egyszerű eljárásban néhány nap alatt hagyta jóvá a Népszabadságot kiadó Mediaworks eladását a Mészáros Lőrinchez köthető Opimus Group Nyrt.-nek, mondván, hogy utóbbinak közvetlenül nincs kiadói érdekeltsége. A lap az elmúlt 26 évben a magyar demokráciát szolgálja - üzeni a megszüntetett baloldali napilapot a náci állampárt propaganda újságjához hasonlító Kósa Lajosnak a Politikatörténeti Intézet főigazgatója.

Versenyjogi szempontból nem tartja bonyolult ügynek a Mediaworks Hungary Zrt. eladását a Mészáros Lőrinchez köthető a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) elnöke. A hivatal élére nemrég újabb hat évre kinevezett Juhász Miklós a napi.hu oldalán tegnap megjelent interjúban beszélt arról, miért adtak néhány nap alatt engedélyt a Népszabadság korábbi kiadójának felvásárlására, holott néhány éve épp a GVH akadályozta meg a hasonló médiapiaci koncentráció kialakulását, amikor megtiltotta a vidéki lapok piacán 2010-2011-ben legnagyobb részesedéssel bíró német Axel Springer és a Népszabadságot akkor kiadó svájci Ringier fúzióját.

A Versenyhivatal elnöke emlékeztetett rá, hogy az idén január 1-jétől úgy módosultak a szabályok, hogy az egyszerű megítélésű, kérelemre induló eljárásokban a hatóságnak nyolc nap alatt meg kell hoznia a döntést. Október végéig a versenyjogi beadványok 40 százaléka ilyen pofonegyszerű eset volt, semmi meglepő nincs tehát abban, hogy a Pannon Lapok felvásárlásán éppen csak túlkerült Mediaworks eladása sem ébresztett kételyt a hivatal munkatársaiban. Az indoklás pofonegyszerű: az Opimus anyacégének tevékenységi körében nem szerepelt a lapkiadás, vagyis szóba sem került, hogy a cégcsoport felborítja a médiapiac egyensúlyát – hangzott Juhász Miklós érvelése. A magyarázat ott bukik meg, hogy az Opimus Group Nyrt. egyszemélyes tulajdonában lévő Opimus Press Zrt. szerezte meg a Népszabadságot is kiadó Mediaworks Hungary Zrt. részvényeinek 100 százalékát.

A Népszabadság megjelenésének meglepetésszerű felfüggesztése a múlt hónap elején, majd a lapot kiadó osztrák cég hirtelen eladása miatt sokan azt gondolják, a kormány hátszelével lezajló lépések célja a kritikus baloldali média elhallgattatása és a megyei lappiac megszerzése. Azóta tudjuk, hogy ez utóbbi téren az állami éhség nem csillapodik, hiszen már szóba került a Kisalföldet és a Délmagyarországot megjelentető Lapcom Zrt. megvásárlása és a jelenleg 12 vidéki lapot tulajdonló Opimus Press Zrt.-be olvasztása is.

Az „állampárti” napilap olvasói között nem csak az első években voltak fiatalok FOTÓ: FORTEPAN/LENCSE ZOLTÁN

Az „állampárti” napilap olvasói között nem csak az első években voltak fiatalok FOTÓ: FORTEPAN/LENCSE ZOLTÁN

Valójában tehát nem pusztán arról van szó, hogy lazult a versenyhivatali szabályozás a médiapiacon, sokkal inkább arról, hogy a Fidesz-kormány újraírta az alapelveket. Mindezek ismeretében biztosak lehetünk benne, hogy Orbán Viktor nem áll le addig, amíg nem tudja közvetlenül irányítani a teljes magyar médiapiacot, ám az még ebben az összefüggésben is érthetetlen, miért tartotta fontosnak Kósa Lajos a mögöttünk álló hosszú hétvégén, hogy még egyet belerúgjon a Népszabadságba. Gróf Tisza István egykori miniszterelnök szobrának avatásán a Debreceni Egyetem előtti téren ugyanis arról beszélt, hogy a baloldali napilap a totális diktatúra kiszolgálójaként született az ’56-os forradalom vérbefojtása után, vagyis állampárti lapként pont olyan volt, mint egy náci napilap.

Cinikus szavak, melyekkel egy józan erkölcsi értékrenddel rendelkező ember nem tud mit kezdeni – kommentálta lapunknak Földes György a Fidesz frakcióvezetőjének hétfői kijelentéseit. Párhuzamot lehet vonni a náci és a kommunista rendszer borzalmai között, de ez nem jelenti azt, hogy azonosítani is lehet őket egymással, Kósának azonban a jelek szerint ez nem okoz gondot – mutatott rá a Politikatörténeti Intézet főigazgatója.

A lap részvényeinek egy részét korábban birtokló Szabad Sajtó Alapítvány egykori elnöke szerint a Népszabadság az elmúlt 26 évben a magyar demokráciát szolgálja. Mennyit kellett volna vezekelnie a Népszabadságnak Kósa szerint? – tette fel a költői kérdést Földes, hozzátéve, hogy az elképesztő párhuzamot ráadásul egy olyan párt frakcióvezetője hozta fel a nyilvános rendezvényen, amely magát keresztény-konzervatívnak aposztrofálja. Földes György néhány napja a Népszabadság megszüntetéséről szólva úgy fogalmazott: "a Fidesz-kormány évek óta dolgozik a baloldali, demokratikus sajtó ellehetetlenítésén, a minőségi tájékoztatást és tájékozódást szolgáló médiumok felszámolásán. Ennek a folyamatnak a csúcspontja, helyesebben a mélypontja a Népszabadság bezárása. Nemzeti szégyen, hogy ez megtörténhet."

Szerző
2016.11.01 18:05

Macedónia a kormány szerint nem jogállam, és politikai menekültként Gruevszki oda utazik, ahová akar

Publikálás dátuma
2018.11.21 09:03

Fotó: AFP/ ROBERT ATANASOVSKI
A jövőben Gruevszkiszabad mozgását mi sem korlátozza, és immár tuti, hogy nem adják ki.
Nikola Gruevszki volt macedón miniszterelnök kiadatását kérte Szkopje Budapesttől, közölte a macedón sajtó. Renata Deszkoszka igazságügyi miniszter kedden a sajtónak azt mondta: a kiadatáshoz szükséges dokumentumok egy részét már lefordították, egy másik részét pedig utólag küldik el. "Szerepelnek benne mindazok az eljárások, amelyekben vizsgálat vagy vizsgálati előkészület folyik, és amelyek alapot nyújtanak arra, hogy letartóztassák (Nikola Gruevszkit), ha kiadják".
Amire kevés az esély. Noha a HírTV-n Halász János az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottságának elnöke ugyan nem erősítette meg, hogy Gruevszki megkapta a menekültstátuszt (az érintett maga viszont ezt hirdeti), viszont értelmezte a történéseket - szigorúan a kormányzati narratíva keretei között. Eszerint nagyon helyes, ha Gruevszki megkapta a menekültstátuszt, ugyanis nem terrorista, sokkal inkább egy űzött néppárti politikus, akit egy baloldali párt vegzál. Na, és ki támogatja ezt a formációt, persze, hogy Soros György.
Trócsányi László az ATV-n már beleállt, hogy a volt macedón miniszterelnök hivatalosan is menekült. Az igazságügyminiszter nem látta, nem olvasta az indokolást, de biztos benne, hogy a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal alapos vizsgálat után hozza meg a döntését, egy nagyon hosszú meghallgatás után. Nikola Gruevszkinek pedig – aki hivatali visszaélés miatt a rá kiszabott kétéves börtönbüntetés miatt menekült el a hazájából – részletesen el kellett mondania, kapott-e olyan fenyegetést, hogy joggal feltételezhető, hogy az életére törnek, üldözik a hazájában. A BMH-nak pedig mérlegelnie kellett a macedón börtönviszonyokat, hogy kapott-e ilyen fenyegetést, és helytállóak-e az ezzel kapcsolatos félelmei. Trócsányi szerint a lényeg az, hogy abba az országba már nem lehet kiadni, ahol az üldözés történt.
Ráadásul a nemzetközi szabályok szerint menekültként Gruevszkit megilleti az utazás joga, így szabadon elhagyhatja Magyarországot.
Amennyiben viszont egy köztörvényes bűncselekmények miatt elítélt személyt a magyar kormány politikai menekültté emel, ez azt jelzi, hogy megkérdőjelezi Macedónia jogállamiságát. Amit nem tehetne, hiszen Magyarország maga nyilvánította a balkáni országot biztonságos országnak (értsd: ahol érvényesül a jog uralma), és így deklarálhatta: az oda érkező menekültek tisztességes eljárásra számíthatnak, azaz nincs indokuk, hogy hazánkba jöjjenek. Ráadásul az amerikai külügy is jelezte: Gruevszkit jogszerűen ítélték el. 
2018.11.21 09:03
Frissítve: 2018.11.21 09:16

A szegény családokat még mélyebben nyomja a nincsbe a kormány

Publikálás dátuma
2018.11.21 09:00
Illusztráció
Fotó: Shutterstock/
A nemzeti konzultációnak csúfolt kormányzati önigazolás érdemben nem is foglalkozik a rosszabb körülmények között élő famíliákkal.
Miközben a kormány adóforintok millióiból indított nemzeti konzultációval igyekszik „megvédeni” családpolitikáját, újabb és újabb adatok jelzik: épp a legrászorultabb gyerekeket és szüleiket hagyja magára a kabinet. Makay Zsuzsanna, a KSH Népességtudományi Kutatóintézetének munkatársa a késő ősszel megjelent Demográfiai portré című tanulmánykötet egyik elemzésében például arról írt: 2010 és 2016 között „jelentősen nőtt a biztosítási jogviszonyhoz kötött támogatások súlya, kiadási oldalon összesen mintegy 302 milliárd forinttal, miközben 50,6 milliárddal csökkent a nem munkaviszonyhoz kötött támogatásokra fordított összeg”. Vagyis az adókedvezmények réven a többet keresők egyre jobban jártak, míg a munkanélküliek, alacsony járandóságúak mind rosszabbul. A szakember egy másik elemzésében azt is hozzátette, hogy miközben a korábbi munkához kötött gyed maximális összege nőtt, addig a szintén majdnem tíz éve befagyasztott minimálnyugdíjhoz kötött ellátások, a gyes, a gyet és a rendszeres gyermekvédelmi támogatás elértéktelenedett. „Ennek következtében az egyenlőtlenségek növekedtek” – írta Makay Zsuzsanna.
A tíz éve változatlan összegű családi pótlékot 2017-ben 1 millió 770 ezer gyermek után folyósítottak nagyjából 1,1 millió családnak. A legszegényebb családok számára elérhető egyik legfontosabb lehetőség a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény, amit majdnem 400 ezer gyerek után fizet az állam. Az igénylő családok fele egyszülős. A szociális demokrácia programjának kidolgozásán munkálkodó Új Egyenlőség csapata épp a hónap elején mutatta be szociálpolitikai javaslatait, amelyek közt kiemelkedő szerepet kaptak a családtámogatási eszközök. A Lakner Zoltán politológus neve alatt futó program szerint „érvényesülnie kell annak az elvnek, hogy mindenki számára elérhetővé váljon az alapvető megélhetéshez szükséges minimum”. Makay Zsuzsanna szerint azonnal meg kellene emelni a családi pótlék összegét, évenkénti indexálással kellene biztosítani értékállóságát, az egyszülős családoknak magasabb összegű támogatást kellene adni. Ugyanígy szükség lenne a gyes összegének emelésére, de évente csökkenő támogatás mellett.
2018.11.21 09:00
Frissítve: 2018.11.21 09:33