Újabb ellenzéki lapot hallgattatnak el

Újabb határt lépett át a török kormányzat. Hétfőn súlyos támadást intézett a sajtószabadság ellen azzal, hogy letartóztatta az egyik utolsó független lap, a Cumhuriyet 13 munkatársát, köztük főszerkesztőjét. Az eset kapcsán a török újságírók keményebb fellépést vártak volna el Angela Merkel kancellártól. Washington viszont a szokottnál határozottabban figyelmeztette Ankarát a sajtószabadság tiszteletben tartására.

Németországban egyre nagyobb nyomás nehezedik Angela Merkelre, hogy lépjen fel a török sajtószabadságért. A Német Újságíró Szövetség szerint is meg kellene szólalnia a kancellárnak.

Törökországban a hét elején indítottak újabb nagy rohamot a független média ellen. Már az egyik utolsó nem kormánypárti nyomtatott lapot, a Cumhuriyetet is bezárás fenyegeti, miután hétfőn őrizetbe vették a főszerkesztőt, valamint a lap több ismert szerkesztőjét. A rendőrség mindeközben átkutatta a szerkesztőség helységeit is, valamint a munkatársak lakását. Letartóztatási parancsot adtak ki a lap korábbi főszerkesztője, a néhány hónapja Németországba menekült Can Dündar ellen.

A kormány kritikusai attól félnek, hogy a lap a Zaman sorsára jut, s közvetlenül a kormányzat irányítja majd, vagy teljesen betiltják, így az, aki független híreket akar olvasni, teljes egészében az internetre lesz utalva. Yavuz Baydar publicista szerint a Cumhuriyettel szembeni fellépés az újságírás kivégzése. Már csak két politikai lap és egy televízió maradt az ellenzék kezén. Kemal Kilicdaroglu, a szociáldemokrata CHP elnöke azt közölte, „együtt fogunk harcolni”. Selahattin Demirtas, a kurdbarát HDP párt társelnöke pedig úgy vélte, hogy ez egy újabb lépés a totális diktatúra felé. Mint mondta, a kormánypárt, az AKP az elnyomás egy újabb fázisát indította meg, amelynek az a célja, hogy ne maradjon független médium az országban. A kormány egyik illetékese azt közölte, semmi közük az eljáráshoz, kizárólag „jogi természetű ügyről van szó”. Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke ugyanakkor úgy foglalt állást, hogy a kormány az újságírók letartóztatásával újabb vörös vonalat lépett át. Ez azonban nem hatotta meg Binali Yildirim török kormányfőt, aki azt közölte, nekik teljesen mindegy, mit mond Schulz, náluk „a nép határozza meg a vörös vonalat”.

Az igazságszolgáltatás rendre arra hivatkozva zár be lapokat, vagy teszi kormánypártivá, hogy az adott médium támogatta a július 15-én végrehajtott puccsot, s az államcsíny szellemi vezérének vélt, Egyesült Államokban élő hitszónok, Fethullah Gülen irányítása alatt áll. Ez a vád azonban a Cumhuriyet esetében nyilvánvaló hazugság. A lap ugyanis már az első órákban elítélte a puccskísérletet, éveken át keményen bírálta Gülen mozgalmát, s erősebb kritikákat fogalmazott meg e tekintetben bármely más lapnál. A lap ugyanúgy elítélte a Kurd Munkáspárt (PKK) terrorcselekményeit, mint a kormányerők túlkapásait a kurd területeken.

A Cumhuriyet a legrégebbi napilap. Első száma 1924. március 7-én jelent meg. Első főszerkesztője az államalapítónak nevezett Mustafa Kemal Atatürk bizalmasa, Yunu Nadi volt. A Cumhuriyetet (magyarul „Köztársaság”) a modern Törökország legfontosabb médiumának tartották. Atatürk 1938-as halála után is a kemali hagyományok legfőbb őrzői közé tartozott. Ez azonban sokszor nem tetszett a fennálló hatalomnak. Számos újságíróját gyilkolták meg. Csak a kilencvenes években négy ismert szerzőjével végeztek.

A mostani leszámolás mögött egy 2015 májusi ügy áll. A Cumhuriyet számolt be elsőként arról, hogy a török kormány fegyvereket szállít a Szíriában harcoló iszlám szélsőségeseknek. Ezt a leleplezést Ankara mind a mai napig nem tudta megbocsátani. Recep Tayyip Erdogan elnök ezután nyíltan megfenyegette az akkori főszerkesztőt, Can Dündart. „Keményen megfizet érte” – harsogta. Dündart kétszer is elítélték, de sikerült Németországba menekülnie.

Manapság mintegy 50 ezer példányban jelenik meg a lap, ami a török viszonyokat tekintetbe véve nem sok, ugyanakkor az értelmiség kedvenc lapja.

Az országban a puccskísérlet óta 23 televízió- és rádiócsatornát zártak be és 120 újságírót börtönöztek be.

Veszélyes az újságírók élete

Hogy milyen is manapság az újságírók élete Törökországban, azt Can Dündar, a Cumhuriyet volt főszerkesztőjének nemrégiben megjelent könyve is bemutatja, aki e művével emlékezett meg börtönbéli megpróbáltatásairól.

Törökországban nagy népszerűségnek örvendenek a helyi börtönviszonyokról szóló alkotások, ezeket „a török irodalom iskolájának” nevezik. Dündart 40 napig elszigetelve őrizték a Silviri börtönben, amely 2008-tól működik, s Recep Tayyip Erdogan mintegy 15 ezer politikai ellenfelét őrzik itt. A negyven napot követően közös cellába került Güllel.

Minden bizonnyal a nagy nemzetközi tiltakozások hatására 92 nap után engedték el őket az alkotmánybíróság döntésének hatására. Dündar ellen a bíróság épülete előtt gyilkossági kísérletet hajtottak végre, de túlélte. Ezt követően döntött úgy, elhagyja hazáját. Egyelőre maga sem tudja, mikor térhet haza, egyelőre azonban semmi jel sem utal arra, hogy hazájában belátható időn belül jobbra forduljanak a dolgok.

A Zamanra márciusban csaptak le

Március elején rohamozták meg a Zaman című lap szerkesztőségét. A 850 ezres napilap kiadását állami ellenőrzés alá helyezték. Hiába tüntettek sokan a lépés ellen, a rendőrség könnygázzal oszlatta szét a tömeget. A Riporterek Határok Nélkül szervezet szerint Törökország a 180 vizsgált állam közül a 149. helyet foglalja el a sajtószabadság listán, olyan államok előzik meg, mint Katar, Uganda, vagy Mianmar.

A Zaman átvételével Erdogan már a lappiac kilencven százalékát tartja ellenőrzése alatt – írta akkor a Frankfurter Allgemeine Zeitung. Azóta ez az arány még tovább romlott, vagy legalábbis a kormány szempontjából javult...