Németországban egyre nagyobb nyomás nehezedik Angela Merkelre, hogy lépjen fel a török sajtószabadságért. A Német Újságíró Szövetség szerint is meg kellene szólalnia a kancellárnak.
Törökországban a hét elején indítottak újabb nagy rohamot a független média ellen. Már az egyik utolsó nem kormánypárti nyomtatott lapot, a Cumhuriyetet is bezárás fenyegeti, miután hétfőn őrizetbe vették a főszerkesztőt, valamint a lap több ismert szerkesztőjét. A rendőrség mindeközben átkutatta a szerkesztőség helységeit is, valamint a munkatársak lakását. Letartóztatási parancsot adtak ki a lap korábbi főszerkesztője, a néhány hónapja Németországba menekült Can Dündar ellen.
A kormány kritikusai attól félnek, hogy a lap a Zaman sorsára jut, s közvetlenül a kormányzat irányítja majd, vagy teljesen betiltják, így az, aki független híreket akar olvasni, teljes egészében az internetre lesz utalva. Yavuz Baydar publicista szerint a Cumhuriyettel szembeni fellépés az újságírás kivégzése. Már csak két politikai lap és egy televízió maradt az ellenzék kezén. Kemal Kilicdaroglu, a szociáldemokrata CHP elnöke azt közölte, „együtt fogunk harcolni”. Selahattin Demirtas, a kurdbarát HDP párt társelnöke pedig úgy vélte, hogy ez egy újabb lépés a totális diktatúra felé. Mint mondta, a kormánypárt, az AKP az elnyomás egy újabb fázisát indította meg, amelynek az a célja, hogy ne maradjon független médium az országban. A kormány egyik illetékese azt közölte, semmi közük az eljáráshoz, kizárólag „jogi természetű ügyről van szó”. Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke ugyanakkor úgy foglalt állást, hogy a kormány az újságírók letartóztatásával újabb vörös vonalat lépett át. Ez azonban nem hatotta meg Binali Yildirim török kormányfőt, aki azt közölte, nekik teljesen mindegy, mit mond Schulz, náluk „a nép határozza meg a vörös vonalat”.
Az igazságszolgáltatás rendre arra hivatkozva zár be lapokat, vagy teszi kormánypártivá, hogy az adott médium támogatta a július 15-én végrehajtott puccsot, s az államcsíny szellemi vezérének vélt, Egyesült Államokban élő hitszónok, Fethullah Gülen irányítása alatt áll. Ez a vád azonban a Cumhuriyet esetében nyilvánvaló hazugság. A lap ugyanis már az első órákban elítélte a puccskísérletet, éveken át keményen bírálta Gülen mozgalmát, s erősebb kritikákat fogalmazott meg e tekintetben bármely más lapnál. A lap ugyanúgy elítélte a Kurd Munkáspárt (PKK) terrorcselekményeit, mint a kormányerők túlkapásait a kurd területeken.
A Cumhuriyet a legrégebbi napilap. Első száma 1924. március 7-én jelent meg. Első főszerkesztője az államalapítónak nevezett Mustafa Kemal Atatürk bizalmasa, Yunu Nadi volt. A Cumhuriyetet (magyarul „Köztársaság”) a modern Törökország legfontosabb médiumának tartották. Atatürk 1938-as halála után is a kemali hagyományok legfőbb őrzői közé tartozott. Ez azonban sokszor nem tetszett a fennálló hatalomnak. Számos újságíróját gyilkolták meg. Csak a kilencvenes években négy ismert szerzőjével végeztek.
A mostani leszámolás mögött egy 2015 májusi ügy áll. A Cumhuriyet számolt be elsőként arról, hogy a török kormány fegyvereket szállít a Szíriában harcoló iszlám szélsőségeseknek. Ezt a leleplezést Ankara mind a mai napig nem tudta megbocsátani. Recep Tayyip Erdogan elnök ezután nyíltan megfenyegette az akkori főszerkesztőt, Can Dündart. „Keményen megfizet érte” – harsogta. Dündart kétszer is elítélték, de sikerült Németországba menekülnie.
Manapság mintegy 50 ezer példányban jelenik meg a lap, ami a török viszonyokat tekintetbe véve nem sok, ugyanakkor az értelmiség kedvenc lapja.
Az országban a puccskísérlet óta 23 televízió- és rádiócsatornát zártak be és 120 újságírót börtönöztek be.