Lesz járulékcsökkentés, mert "szükség van rá"

Járulékcsökkentésre szükség van - jelentette be szerdai sajtótájékoztatóján Varga Mihály. A nemzetgazdasági miniszter a pontos mértéket ezúttal sem közölte, azonban azt megerősítette, hogy csak jelentős mértékű mérséklésnek van értelme, öt-hat esztendő alatt kívánja a kormány elérni a V4-ek bérterheinek átlagát.

Bár a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma mai ülésének napirendjén nem szerepel, nagyon valószínűnek látszik, hogy a tervezett járulékcsökkentés is szóba kerül. Varga Mihály tegnapi sajtótájékoztatóján elismerte, hogy a munkavégzéshez kötődő terhek mérséklésére szükség van, még pedig jelentős mértékűre, olyanra, amelyik a versenyképességre már érezhetően hatással van. Ebből a szakértők azt a következtetést vonták le, hogy - a miniszter által említett távlatban, vagyis öt-hat esztendő alatt - akár 10 százalékos járadékcsökkentésről is szó lehet, de Varga Mihály pontos mértéket nem jelölt meg.

Egyelőre a járulékcsökkentés hatását nehéz megbecsülni, hiszen még nincsenek számok - erre hívta fel a figyelmet Németh Dávid. A K&H Bank vezető elemzője szerint azonban a lépés mindenképpen szükségszerű. A szakember utalt arra, hogy az euróra átszámolt - 2015-ös - nettó bérek alapján Magyarország elmarad a többiektől. A térségben az ausztriai nettó bérek a legmagasabbak, majd Szlovénia és Lengyelország következik, de Csehország és Szlovákia is megelőzi Magyarországot. Németh Dávid emlékeztetett arra is, hogy a tavalyi OECD-adatok szerint Magyarországon - Ausztriához hasonlóan - közel 50 százalékos volt az elvonás mértéke. Ugyanakkor Szlovákiában, Szlovéniában és Csehországban alig több mint 40 százalékos ez a mutató, Lengyelországban viszont csak közel 35 százalékos. Ha a kétgyermekes családoknál figyelembe vesszük a gyermekek után járó kedvezményt is, a magyarországi elvonás akkor is meghaladja a lengyelországi, a csehországi és a szlovákiai szintet.

Németh Dávid azt is elmondta, ha életbe lép a járulékcsökkentés, az kedvező hatással lehet a munkaerőhiányra is. Abban az esetben pedig, ha a járulékcsökkentés megjelenik a munkavállalók bérében is, azaz a munkaadók “átadják” a csökkentést (vagy annak legalább egy részét), akkor a nettó bérek tovább emelkedhetnek, ami pedig tovább élénkítheti a lakossági fogyasztást és a kiskereskedelmi forgalmat.

A járulékcsökkentést 2017. január 1-jétől mindenképpen végre kell hajtani - mondta lapunknak Dávid Ferenc. A VOSZ főtitkára ennek kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy ehhez a jövő évi adótörvényeket módosítani kell. (Varga Mihály a sajtótájékoztatóján elismerte, hogy a most az Országgyűlés előtt fekvő adótörvénycsomagban nem szerepel a járulékcsökkentési javaslat, de "megvan a helye" - mondta, ami úgy értelmezhető, hogy egy bizottsági, képviselői módosító indítvánnyal ez a hiányosság orvosolható.)

A járulékcsökkentés érinteni fogja az Egészségbiztosítási Alap 1900 és a Nyugdíjbiztosítási Alap 3100 milliárd forintját - emlékeztetett Dávid Ferenc. De azt is el kell ismerni, hogy az előbbi csak rövid távra finanszírozott, az utóbbi pedig alulfinanszírozott, vagyis úgy kell a járulékcsökkentést végrehajtani, hogy a bevételük semmiképpen sem csökkenhet. Ennek egyik forrása lehet, hogy a GDP arányos államháztartási hiány mértéke idén kedvezőbb lesz az előzetes várakozásoknál. Arról sem szabad azonban megfeledkezni, hogy egy százalékpontos járulékcsökkentés is 120 milliárd forint bevételkiesést jelenthet, a VOSZ azonban egy százaléknál nagyobb mértékű csökkentésre számít - mondta a szervezet főtitkára.

Erre utalt Virovácz Péter is, amikor azt mondta, hogy kérdés a költségvetés mennyit bír el a járulékcsökkentésből. Az ING Bank vezető elemzője úgy látja: mivel a költségvetés kiegyensúlyozott, az ebből adódó a mozgástér mintegy 7 százalékos csökkentést tenne lehetővé. A szakember szerint a járulékcsökkentés hozzájárulhat ugyan a bérek emelkedéséhez, ugyanakkor ez függ attól is, hogy valóban béremeléshez köti-e a kormány a járulékok mérséklését.