A kialakult helyzetet S. István cégvezető, társtulajdonos szerint is a Hungária cégcsoport munkatársai okozták, ám hangsúlyozta, hogy a közvélemény nem büntetést, hanem megoldást vár, és erre még mindig van lehetőség, hiszen szavai szerint a pénz jelentős része megvan, illetve visszaszerezhető. Még mindig nem lenne késő egy önkárrendezés, amivel a kisbefektetők legalább a befizetett tőkeösszeghez hozzájuthatnának. Ehhez arra lenne szükség, hogy a 100 legnagyobb befektető extrakamatainak legalább 60-80 százalékát visszafizesse. Hangsúlyozta, hogy eddig minden takarékszövetkezeti vagy brókerperben hiányzott a pénz, "talán a Hungária-ügy az egyetlen a világon, ahol nem elkereskedték, eltulajdonították a pénzt, el tudnak vele számolni".
Az elsőrendű vádlott egyedül a cégcsoport jegybanki engedély nélkül folytatott értékpapír-kereskedése miatt ismerte el 2009 végéig a büntetőjogi felelősségét. Ezen túlmenően az ő esetében álláspontja szerint legfeljebb erkölcsi felelőségről lehet beszélni. Az elsőrendű vádlott leszögezte, hogy nem dézsmálta az ügyfélszámlákat és a cégcsoport nevében nem kötött olyan szerződést, amiről tudta volna, hogy nem akarja, vagy nem tudja teljesíteni. A források felhasználásáról nem rendelkezett, az ellenőrzés elmulasztása vagy akár a gazdasági sikertelenség pedig nem bűncselekmény.
A volt cégvezető szerint a ciklikusságra való hiányos felkészülés, a növekedés anomáliái, hibás döntéssorozat és az alkalmazkodás-, illetve kommunikációhiány okozhatta a cégcsoport vesztét. A független pénzügyi befektetők között Magyarországon az ötödikként emlegették a Hungária cégcsoportot, 2014-ben például havi 100-110 milliós bevételük volt, ám, a tulajdonosok az első száz, de még az első ezer leggazdagabb magyar közé se kerültek be, a jövedelmükhöz képest szerényen éltek, és amit lehetett visszaforgattak a cégekbe - mondta az elsőrendű vádlott.
Azokkal a sajtóhírekkel kapcsolatban, melyek szerint egymilliárd forintot, illetve kétmillió eurót tart panamai offshore cégeknél, S. István hangsúlyozta: se neki, se a rokonainak nincs semmiféle megtakarítása ilyen helyeken. Külföldi útjairól szólva megjegyezte, Svájcban összesen talán tízszer volt, de nem mindenkinek van offshore cége, aki Svájcban járt és van, aki az utolsó fillérig a magyar adóhatóság látókörében tartja a pénzét. S. István elmondta: egyes időszakokban a kereskedelmi bankokból, brókercégekből tömegesen vitték offshore cégekbe a befektetők a pénzüket, és ezért csökkentek a hazai üzletkötői jutalékok. "Ha nem folytatunk ellenkampányt, nem jön vissza az a pénz Magyarországra" - jegyezte meg.
S. István beszélt tulajdonostársa, a másodrendű vádlott nyomozás során tett vallomásáról, ahol szó volt "bizonyos bőröndös, hátizsákos emberek megjelenéséről". Erről mindenki tudja, hogy egy zsarolási ügy volt - jegyezte meg az elsőrendű vádlott. Hozzátette, hogy az eljárás során kérdezte erről az esetről tulajdonostársát, aki azonban csak annyit mondott: "jobb ha nem tudsz róla".
Az 58 éves férfi elmondta: a büntetőügy kipattanásával 30 év munkája lett semmivé; "30 évig fürödtünk a sikerben, ma őszülő fejjel kitaszítottként megyünk neki a bírósági tárgyalássorozatnak" - fogalmazott. S. István kérdésre elmondta: érettségi után hároméves felsőfokú bankárképzőt végzett, a Hungáriánál az átlagos havi jövedelme az osztalékokkal együtt meghaladta a havi egymillió forintot, részben vagy egészben a tulajdonában van a cégcsoport nyolc cége, Budapesten egy belvárosi ingatlan, Ausztriában apartman, Horvátországban nyaraló. Büntetve nem volt.
Az elsőrendű vádlott tudomása szerint jelenleg is alelnöke Cegléd és térsége vállalkozásai szövetségének és elnökségi tagja az Országos Magyar Vadászkamarának, illetve a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének, melytől 2009-ben megkapta Az év vállalkozója címet, melyet - mint mondta -, nem vontak vissza. Jelenleg is van bevétele: gazdasági tanácsadója egy kétes követeléseket kezelő kft-nek egy másikban részmunkaidős, tovább egy hírportál gazdasági rovatvezetője. A vád szerint az 1997-1998-as gazdasági válság következtében az első- és a másodrendű vádlott tulajdonában és irányítása alatt álló, ceglédi székhelyű cégnél a befektetett ügyfélvagyonban négyszázmillió forintos hiány alakult ki. Ezután a vádlottak alapítottak egy másik befektetési társaságot, ahová a piaci átlagot meghaladó, fix hozam ígéretével csábítottak új ügyfeleket. Az így szerzett bevételekből, majd pedig tízmilliárdos nagyságrendű fedezetlen vállalati kötvénykibocsátásokból fedezték likviditási gondjaikat, 2008-tól azonban már nem tudták kigazdálkodni az esedékes tartozások kiegyenlítését, ezért hozzányúltak az ügyfelek pénzéhez.
A cégcsoport önkormányzatok pénzét is kezelte: Százhalombattát kétmilliárd, Alsónémedit egymilliárd, Fótot kilencszázmillió forint kár érte. Az ügynek sok száz kisbefektető is a sértettje. A két tulajdonos, cégvezető mellett a cég további négy dolgozóját vádolta meg az ügyészség.
A büntetőper következő tárgyalásán várhatóan folytatódik az elsőrendű vádlott meghallgatása.
