Kovács Zoltán olvasói levélben oktat

A Politico.eu 1956-os magyarországi megemlékezésekkel foglalkozó cikke elfogult, méltatlan a tőle elvárható minőséghez képest – állapította meg Kovács Zoltán kormányszóvivő a brüsszeli központú hírportál Orbán Viktor magyar miniszterelnököt az 1956-os forradalom revíziójával vádoló cikkére reagálva.

 A kormányszóvivő olvasói levelében leszögezte: az idei magyarországi megemlékezés nem a történelem Orbán Viktor-i felülvizsgálata. Elismeri mindazokat, akik szerepet játszottak benne, köztük Nagy Imre akkori miniszterelnököt is, de azokat a hétköznapi hősöket helyezi reflektorfénybe – ahogyan kell is –, akik az utcára vonultak, hogy harcoljanak a kommunizmus zsarnoksága ellen. Ez is 1956 történetének része volt, amit hosszú időn keresztül fátyol borított – fogalmazott Kovács. A Magyar Szocialista Párt mint a kommunisták hivatalos utódpártja, és liberális koalíciós partnerei érthető módon sose tudták elviselni az ’56-os történetnek ezt az oldalát – legalábbis a kormányszóvivő szerint.

Szerző

Juhász pert nyert a Magyar Idők ellen

Két sajtópert is megnyert első fokon a Magyar Idők ellen a Fővárosi Törvényszéken Juhász Péter - közölte az Együtt-alelnök a Facebook-on.

 A politikus azért perelte be a kormánypárti napilapot, mert több cikkben is állították, hogy kapcsolatban áll Portik Tamással. "Ahogy megmondtam, végigperlem az összes propagandakiadványt az Origótól az összes habonyszennyen át a TV2-ig, amelyek azt terjesztik, hogy bármi közöm van Portikhoz azon túl, hogy én magam is meghallgattam a bírósági tárgyaláson: elvitt Rogánnak 10 millió kenőpénzt" - írta Juhász, aki azt is leszögezte, ezen kívül semmilyen kapcsolata nincs és nem is volt a Prisztás-gyilkosság kapcsán 15 évre ítélt Portikkal. Az alelnök kijelentette, ha lementek a sajtóperek, személyiségi jogi pereket is indít "az összes hazug propagandistával szemben. Darabra".

Szerző

"A nyomorban tartás azonos a szabadságjogok teljes felszámolásával"

Publikálás dátuma
2016.11.03. 06:08
Horváth Aladár és Iványi Gábor lelkész a volt Roma Parlament kapujában FOTÓ: MOLNÁR ÁDÁM
„Eddig életveszélyes volt, most már csak balesetveszélyes” – tolmácsolta a lépcsőházba is alig férőknek Horváth Aladár, hogy a folyosó ajtajára függesztett tacepaó milyen indokkal van lezárva pillanatnyilag a Roma Parlament épülete, a Tavaszmező utca 6. szám alatt. Legutóbb még a lépcsőházig sem jutottak a roma érdekképviselet munkatársai. 

Horváth Aladár és Zsigó Jenő szerda délutánra ide hívta mindazokat, „akiknek fontos volt a magyar demokrácia ügye, amelynek a hazai cigányság is része volt, fontos volt a több mint negyed évszázados Roma Parlament.” A múlt idő indokolt, hiszen „gyászszertartásra” gyűlt össze az egyébként óriásinak sajnos nem mondható gyászoló gyülekezet: Horváthék lapunkban tegnap megjelent véleménycikkének állításai szerint a Roma Parlament „az állam által feltört, kirabolt, és ledózerolni tervezett székházától” búcsúztak az egybegyűltek.

Horváth Aladár először a Roma Parlament indulásáról emlékezett meg, egyebek mellett 1990. december 27-én a Parlamentben országgyűlési képviselőként elmondott beszédét idézte fel, amelyben a magyarországi cigányság életkörülményei, kirekesztettsége mellett a nemzetiségi politika, illetve különösen a romapolitika szükségességéről beszélt. „Ezt az épületet elvehetik tőlünk, de az elveinket, a meggyőződésünket, a céljainkat nem tudják elvenni. Negyed évszázad alatt nem változott a hatalmi bánásmód. A hatalmi rendszerek, politikai rendszerek változnak, de ezek cigánypolitikája nem változik. Ezt csak megerősíti, ami a Roma Parlamenttel történt”– így Zsigó Jenő, aki szerint a politika mesterfokon űzi a romák és nem-romák, valamint a romák és romák szembeállítását.

"Iszonyatos túlerővel nézünk szembe – ez az elmúlt 25 év a legfélelmetesebb tanúsága. A szegénységben, a nyomorban tartás azonos a szabadságjogok teljes felszámolásával. Nincsenek döntésképes roma tömegek, ezért bármilyen megalázást, megfélemlítést magatehetetlenül szenved el a cigányság. Ez a fasizmus és az újnácizmus hazai térfoglalásával egyre erősebb, átütőbb társadalmi folyamattá erősödött. Szinte kéjjel alázzák és kínozzák a cigányok tömegeit, akiket éhségbe és nyomorba kényszerítve egyetemes emberi jogaitól megfosztott életre kényszerítenek” – mondta Zsigó, aki után Horváth M. Judit fotóművész beszélt a gyászolókhoz. Az időközben megszüntetett Amaro Drom folyóirat egykori főszerkesztője élete egyik legszebb és legtermékenyebb időszakának nevezte a lapnál töltött esztendőket. „Én itt lettem cigány. Az a szellemi közösség, a szerkesztőség, amelyik ezt a lapot működtette, ma már nincs sehol. Most pedig, úgy látszik, a tetőt is elveszik a Roma Parlament fölül – mondta.

Iványi Gábor lelkész gyászbeszéde után Szikinger István beszélt. A jogász szerint a Roma Parlamenttel kapcsolatos állami eljárás „nem csak embertelen, de jogsértő is. Magyarországnak még mindig van Alaptörvénye, annak egy első cikkelye, amely szerint az emberi jogok védelme az állam elsőrendű kötelessége” – mondta Szikinger, aki szerint világos tudatos politikai szándék van a rekvirálás mögött, és a látszat ellenére, miszerint itt jogállami lépések történnének, a dolgok lényegét tekintve éppen azzal ellentétes folyamatnak lehetünk szemtanúi. A jogász szerint durva jogsértés, hogy a kiürítési per lezárulta előtt a cigány érdekképviseletnek mégis el kellett hagynia a Tavaszmező utca 6.-ot. „Bízunk abban, hogy a bíróság igazat ad a Roma Parlamentnek” – mondta Szikinger István, ezután az egybegyűltek mécseseket helyeztek el a részben lezárt lépcsőházban.

Titkos Farkas és a legyalult mások
Miközben a kormány hónapok óta mindent megtesz azért, hogy a közvélemény semmit ne tudhasson meg a Farkas Flóriánhoz mai napig erősen köthető Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) botrányos ügyeiről, addig a Roma Parlamentet gond nélkül felszámolják. A rendőrséggel jelent meg október végén a VIII. kerületi önkormányzat a Tavaszmező utca 6.-ban, hogy erőszakkal lakoltassa ki a Phralipe és a Roma Parlament cigány szervezeteket. Babos Béla, a Phralipe (a rendszerváltás előtt alakult első ellenzéki cigány szervezet) elnöke a Népszavának azt mondta: életveszélyre hivatkoznak, ami teljesen "alibi", ráadásul szerződésben áll az önkormányzattal a Phralipe és nincs semmiféle tartozása sem. Mi lehet az oka annak, hogy a Fidesz az ORÖ miatt vállalja a konfliktusokat és menti a már régóta menthetetlennek tűnő volt vezetőjét, míg egy másik cigányszervezetnek gond nélkül rakja ki a szűrét? Farkas Flórián a miniszterelnök szolnoki barátja, Orbán Viktor védelme alatt áll, Horváth Aladár - a kilakoltatott Roma Parlament elnöke -, viszont 1990-94 között az SZDSZ országgyűlési képviselője volt.
Z. Á.

Szerző