Az idei lakásépítési adatok egyértelműen azt mutatják, hogy a lakásépítési kedv növekszik, ebben azonban az is szerepet játszik, hogy az elmúlt években nagyon kevés új otthon épült meg - így értékelte az esztendő első három negyedévéről szóló legfrissebb adatokat Németh Dávid. A K&H Bank vezető elemzője emlékeztetett arra, hogy a kiadott lakásépítési engedélyek alapján jövőre megduplázódhat, azaz 16 ezer darabra nőhet az átadott új lakások száma, majd 2018-ban pedig már 20 ezer lakásátadásra lehet számítani. Az KSH jelentése szerint az eltelt időszakában 5307 új lakás épült, 14 százalékkal több, mint egy évvel korábban, a kiadott engedélyek/bejelentések száma pedig 21 414 volt, ami csaknem két és félszerese a tavalyinak. A szakember azt is elmondta, hogy az újlakáspiac növekedését, részben a munkaerőhiány miatt előálló kapacitáshiány lassíthatja.
Németh Dávid szerint bár az évi 16-20 ezer darab lakás átadása jelentős növekedés az utóbbi évekhez képest, a válság előtti szintektől még mindig elmarad, és kevés ahhoz is, hogy pótolja a lakásállomány amortizációját. Utóbbihoz ugyanis évi 30-40 ezer darab lakás megépítésére lenne szükség.
A 2016 elején bevezetett intézkedések – elsősorban az áfakedvezmények és a csok – egyértelműen pozitívan befolyásolták lakásépítéseket számának növekedését, de további intézkedésekre lenne szükség - ezt közölte a Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület (TLE). Az egyesület azonban szerencsésnek tartaná, ha a családokat nem terhelné a gyermek előrevállalásának nyomása, ezért javasolják, hogy a kormány vállalja az áfakedvezmények és a csok fenntartását legalább egy szándéknyilatkozattal minimum 10 évig. Azt is szükségesnek tartanák, hogy legyenek egyértelműek a csok elbírálás folyamatának felelősségi körei. A támogatásra való jogosultság elbírálásáért a folyósító pénzintézet, a valóságnak megfelelő adatszolgáltatásért pedig az igénylő magánszemélyek feleljen.
Elgondolkodtató ugyanakkor, hogy az idei első három negyedévben - az előző év azonos időszakához képest - az újonnan épített lakások száma Budapesten 22, a megyei jogú városokban 29, a többi városban 5,9 százalékkal nőtt, a kistelepüléseken viszont 4,9 százalékkal csökkent. Arra viszont nehéz magyarázatot találni, hogy a használatba vett lakások átlagos alapterülete miért csökkent 6 négyzetméterrel, 94 négyzetméterre. (Talán a csökkenő gyermekszám lehet ennek az oka.)
A TLE sürgeti, hogy szülessen meg egy többpárti, legalább 10 évre szóló lakáspolitikai minimum Magyarországon. Ennek tartalmaznia kellene a lakásépítési, lakásfelújítási, bérlakásépítési célszámokat, a legfontosabb támogatási eszközöket és azok hozzávetőleges éves keretösszegét. Ennek koordinálásához egy kormányzati lakásügyi felelős, kormánybiztos kijelölésére is szükség lenne, emellett a szakmai és civil kezdeményezések, javaslatok ésszerű beemelését is fontosnak tartaná a TLE a kormányzati döntésekbe.