Falvakban alig épül lakás

Publikálás dátuma
2016.11.04. 06:21
A városokban láthatóan megindult a lakásépítési roham, a kistelepüléseken azonban a konjunktúrának nyoma sincs FOTÓ: EUROPRESS/T
Az ország kis települései lassan elnéptelenednek, egyre kevesebb ingatlant adtak át ezekben a helységekben. Ugyanakkor a nagyobb városokban lassan már kezdi éreztetni hatását a CSOK. Az év első kilenc hónapjában a tavalyinál több lakás építésére adtak ki engedélyt, és 14 százalékkal több lakást adtak át.

Az idei lakásépítési adatok egyértelműen azt mutatják, hogy a lakásépítési kedv növekszik, ebben azonban az is szerepet játszik, hogy az elmúlt években nagyon kevés új otthon épült meg - így értékelte az esztendő első három negyedévéről szóló legfrissebb adatokat Németh Dávid. A K&H Bank vezető elemzője emlékeztetett arra, hogy a kiadott lakásépítési engedélyek alapján jövőre megduplázódhat, azaz 16 ezer darabra nőhet az átadott új lakások száma, majd 2018-ban pedig már 20 ezer lakásátadásra lehet számítani. Az KSH jelentése szerint az eltelt időszakában 5307 új lakás épült, 14 százalékkal több, mint egy évvel korábban, a kiadott engedélyek/bejelentések száma pedig 21 414 volt, ami csaknem két és félszerese a tavalyinak. A szakember azt is elmondta, hogy az újlakáspiac növekedését, részben a munkaerőhiány miatt előálló kapacitáshiány lassíthatja.

Németh Dávid szerint bár az évi 16-20 ezer darab lakás átadása jelentős növekedés az utóbbi évekhez képest, a válság előtti szintektől még mindig elmarad, és kevés ahhoz is, hogy pótolja a lakásállomány amortizációját. Utóbbihoz ugyanis évi 30-40 ezer darab lakás megépítésére lenne szükség.

A 2016 elején bevezetett intézkedések – elsősorban az áfakedvezmények és a csok – egyértelműen pozitívan befolyásolták lakásépítéseket számának növekedését, de további intézkedésekre lenne szükség - ezt közölte a Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület (TLE). Az egyesület azonban szerencsésnek tartaná, ha a családokat nem terhelné a gyermek előrevállalásának nyomása, ezért javasolják, hogy a kormány vállalja az áfakedvezmények és a csok fenntartását legalább egy szándéknyilatkozattal minimum 10 évig. Azt is szükségesnek tartanák, hogy legyenek egyértelműek a csok elbírálás folyamatának felelősségi körei. A támogatásra való jogosultság elbírálásáért a folyósító pénzintézet, a valóságnak megfelelő adatszolgáltatásért pedig az igénylő magánszemélyek feleljen.

Elgondolkodtató ugyanakkor, hogy az idei első három negyedévben - az előző év azonos időszakához képest - az újonnan épített lakások száma Budapesten 22, a megyei jogú városokban 29, a többi városban 5,9 százalékkal nőtt, a kistelepüléseken viszont 4,9 százalékkal csökkent. Arra viszont nehéz magyarázatot találni, hogy a használatba vett lakások átlagos alapterülete miért csökkent 6 négyzetméterrel, 94 négyzetméterre. (Talán a csökkenő gyermekszám lehet ennek az oka.)

A TLE sürgeti, hogy szülessen meg egy többpárti, legalább 10 évre szóló lakáspolitikai minimum Magyarországon. Ennek tartalmaznia kellene a lakásépítési, lakásfelújítási, bérlakásépítési célszámokat, a legfontosabb támogatási eszközöket és azok hozzávetőleges éves keretösszegét. Ennek koordinálásához egy kormányzati lakásügyi felelős, kormánybiztos kijelölésére is szükség lenne, emellett a szakmai és civil kezdeményezések, javaslatok ésszerű beemelését is fontosnak tartaná a TLE a kormányzati döntésekbe.

Nagyvárosoké az előny
A januárban bevezetett csok hatására a nagyvárosok többségében nőtt az új társasházi lakások iránti érdeklődés. A kereslet élénkülése első lépésben a telekárakat hajtotta fel, és egyre több helyen lehetett találkozni 400 ezer forint feletti négyzetméterenkénti ingatlanárakkal – derült ki az OTP Ingatlanpont vidéki újlakás-piaci elemzéséből. Az ország nyugati felének nagyvárosaiban nagyjából egységes a fellendülés: A soproni és részben a győri piacot elsősorban nem a csok hajtja, hanem a közeli ausztriai munkalehetőség, ami már évekkel ezelőtt felverte az árakat – hívta fel a figyelmet Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője. Pécsen és Zalaegerszegen a válság miatt elhalasztott projektek indultak újra a kereslet élénkülésére reagálva. Tatabányán évekig nem épült nagy beruházás, most viszont két nagyobb lakópark kínálatából lehet választani. Nagy a mozgolódás Veszprémben is, itt körülbelül 1100 lakás építésére van engedély.

Szerző

Milliárdos károkat okoznak a hamis gyógyszerek

Publikálás dátuma
2016.11.04. 06:19
FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/THINKSTOCK
Mintegy 10,2 milliárd eurós kárt okoz évente a hamis gyógyszerek internetes forgalmazásából származó közvetlen bevételkiesés uniós szinten, ami a teljes belső piac forgalmának 4,4 százalékát jelenti.

Hazánkban a hamis gyógyszerek évi 130 milliárd forint kárt okoznak, ami a teljes hazai gyógyszerforgalom 13 százalékát teszi ki - közölte a a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) az EU Belső Piaci Harmonizációs Hivatalának legfrissebb jelentésére hivatkozva. Mint írták, a 2008-től 2013-ig tartó időszakban uniós szinten már 17,3 milliárd euróra (5363 milliárd forint) tehetőek a gyógyszerhamisításból származó károk.

A jelentés szerint az illegális online kereskedelemből származó közvetlen károk leginkább Bulgáriát sújtják (18 százalék). A második helyen Románia áll 17 százalékkal, a harmadikon Magyarország a már említett 13 százalékkal. A legtisztább ország Finnország és Svédország, ahol statisztikailag nem igazolható, hogy a hamisítás hatással lenne az értékesítésre. Kiderült az is: az anyagi károk mellett a gyógyszerhamisítás közvetlenül átlagosan évi 38 ezer ember munkahelyének elvesztéséhez is vezetett az unióban, az egyéb kapcsolódó szektorokra gyakorolt hatásokat is figyelembe véve viszont már csaknem háromszor annyian, évente 90 ezren lettek munkanélküliek.

- November 5-én az Európai Kereskedelem Napját ünnepeljük, ennek apropóján pedig különösen fontos felhívnunk a fogyasztók figyelmét arra, hogy a hamis gyógyszeripari készítmények súlyosan veszélyeztetik az egészségüket. Fontos tudni azt is, hogy ezekhez a készítményekhez elsősorban az online csatornákon keresztül lehet hozzájutni - mondta a jelentés hazai vonatkozásai kapcsán Ilku Lívia. A HENT gyógyszerhamisítás elleni munkacsoportjának vezetője kiemelte: az interneten beszerezhető, ellenőrizetlen forrásból származó készítmények hosszú távon csökkentik a fogyasztói bizalmat, emellett jelentős gazdasági károkat okoznak az egész egészségügynek.

Bár a hamis gyógyszert vásárlók aránya, valamint a hazánkban lefoglalt hamis gyógyszerek értéke jelentősen visszaesett az elmúlt években, de az illegálisan működő online felületek száma továbbra is emelkedő tendenciát mutatnak, ezt a HENT és a Tárki felmérései is alátámasztották. A hazai felmérések azt mutatják, hogy a válaszadók 94 százaléka elutasítja a nem megbízható forrásokból származó gyógyszert, ugyanakkor kiderült az is, hogy azok a fogyasztók, akik egy adott gyógyszert vagy táplálékkiegészítőt nem patikából szereznek be, azok 17 százaléka interneten keresztül jutott hozzá a termékhez.

Ilku Lívia szerint közülük sokan úgy vélik, az online beszerezhető készítmények legalább olyan jó minőségűek, mint az ellenőrzött forrásból származó termékek, vagyis az internetet megbízható forrásnak tekintik.

Szerző

Milliárdos károkat okoznak a hamis gyógyszerek

Publikálás dátuma
2016.11.04. 06:19
FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/THINKSTOCK
Mintegy 10,2 milliárd eurós kárt okoz évente a hamis gyógyszerek internetes forgalmazásából származó közvetlen bevételkiesés uniós szinten, ami a teljes belső piac forgalmának 4,4 százalékát jelenti.

Hazánkban a hamis gyógyszerek évi 130 milliárd forint kárt okoznak, ami a teljes hazai gyógyszerforgalom 13 százalékát teszi ki - közölte a a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) az EU Belső Piaci Harmonizációs Hivatalának legfrissebb jelentésére hivatkozva. Mint írták, a 2008-től 2013-ig tartó időszakban uniós szinten már 17,3 milliárd euróra (5363 milliárd forint) tehetőek a gyógyszerhamisításból származó károk.

A jelentés szerint az illegális online kereskedelemből származó közvetlen károk leginkább Bulgáriát sújtják (18 százalék). A második helyen Románia áll 17 százalékkal, a harmadikon Magyarország a már említett 13 százalékkal. A legtisztább ország Finnország és Svédország, ahol statisztikailag nem igazolható, hogy a hamisítás hatással lenne az értékesítésre. Kiderült az is: az anyagi károk mellett a gyógyszerhamisítás közvetlenül átlagosan évi 38 ezer ember munkahelyének elvesztéséhez is vezetett az unióban, az egyéb kapcsolódó szektorokra gyakorolt hatásokat is figyelembe véve viszont már csaknem háromszor annyian, évente 90 ezren lettek munkanélküliek.

- November 5-én az Európai Kereskedelem Napját ünnepeljük, ennek apropóján pedig különösen fontos felhívnunk a fogyasztók figyelmét arra, hogy a hamis gyógyszeripari készítmények súlyosan veszélyeztetik az egészségüket. Fontos tudni azt is, hogy ezekhez a készítményekhez elsősorban az online csatornákon keresztül lehet hozzájutni - mondta a jelentés hazai vonatkozásai kapcsán Ilku Lívia. A HENT gyógyszerhamisítás elleni munkacsoportjának vezetője kiemelte: az interneten beszerezhető, ellenőrizetlen forrásból származó készítmények hosszú távon csökkentik a fogyasztói bizalmat, emellett jelentős gazdasági károkat okoznak az egész egészségügynek.

Bár a hamis gyógyszert vásárlók aránya, valamint a hazánkban lefoglalt hamis gyógyszerek értéke jelentősen visszaesett az elmúlt években, de az illegálisan működő online felületek száma továbbra is emelkedő tendenciát mutatnak, ezt a HENT és a Tárki felmérései is alátámasztották. A hazai felmérések azt mutatják, hogy a válaszadók 94 százaléka elutasítja a nem megbízható forrásokból származó gyógyszert, ugyanakkor kiderült az is, hogy azok a fogyasztók, akik egy adott gyógyszert vagy táplálékkiegészítőt nem patikából szereznek be, azok 17 százaléka interneten keresztül jutott hozzá a termékhez.

Ilku Lívia szerint közülük sokan úgy vélik, az online beszerezhető készítmények legalább olyan jó minőségűek, mint az ellenőrzött forrásból származó termékek, vagyis az internetet megbízható forrásnak tekintik.

Szerző