Előfizetés

Közelednének Merkelhez

R.T.
Publikálás dátuma
2016.11.04. 06:31
Horst Seehofer pártelnök jövőre leköszön FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/SEAN GALLUP
Ma kezdődik, s szombaton fejeződik be a német CSU kongresszusa, amelyen a korábbi hagyományokkal szemben nem vesz részt Angela Merkel. A kancellár hiányzása ellenére azonban a pártgyűlés a CDU-val való békülés jegyében telik majd el.

A német kancellár a legutóbbi, 2015-ös kongresszuson meglehetősen ellenséges hangulatban léphetett a színpadra a keresztényszociális párt kongresszusán, s a CDU testvérpártjának elnöke, Horst Seehofer is nyíltan támadta. A két párt között annyira mélyek lettek az ellentétek, amilyenre 1976 óta nem volt példa. Abban az évben rendezték a CSU kongresszusát, amelyen a Franz Josef Strauss vezette bajor tömörülés eldöntötte: nagyobb önállóságra és távolságtartásra törekszik a CDU-val szemben.

Az utóbbi időben ugyan javult a kereszténydemokraták és a keresztényszociális párt viszonya, ám mind Merkel, mind Seehofer úgy látta, túl korai lenne még, hogy a kancellár beszédet mondjon a mostani gyűlésen. „Cserében” Seehofer sem jelenik meg a CDU december elején esedékes kongresszusán. A legnagyobb különbség továbbra is a menekültkérdésben van a két párt között, legfőképpen a tekintetben nem tudnak közös nevezőre jutni, szükséges-e felső határt megszabni arra, hány menekültet engedjenek be az országba.

Seehofer váltig ragaszkodik a 200 ezres felső határhoz, Merkel azonban elutasítja ezt. A vita azonban lassacskán okafogyottá válik, mert a balkáni útvonal lezárása, illetve az Európai Unió és Törökország közötti megállapodás megszületésével a korábbinál jóval kevesebb menekült érkezik német területre, számuk idén várhatóan nem haladja meg jelentősen a 200 ezret.

A kereszténydemokraták alelnöke, Armin Laschet úgy véli, amúgy sem kell annyira komolyan venni a CDU és a CSU közötti ellentéteket, mert a német törvényhozásban, a Bundestagban már a kilencvenes években is több alkalommal kemény viták folytak a két párt képviselői között. „Semmi új sincs abban, hogy vannak nézeteltérések közöttünk” – fejtette ki a bonni General Anzeigernek.

Német lapok szerint a mostani CSU-kongresszus mottója a CDU-hoz való közeledés lesz. Erre amiatt is szükség lenne, mert Angela Merkel akár már a CDU decemberi kongresszusán bejelentheti, hogy a 2017 szeptemberében esedékes parlamenti választás során ismételten ő lesz az uniópártok kancellárjelöltje, s ehhez természetesen szüksége van a CSU támogatására is.

Gerd Müller német szövetségi fejlesztési miniszter szavai is arra engednek következtetni, hogy vége a hét szűk esztendőnek a kereszténydemokraták és a keresztényszociális párt viszonyában. Dicsérte a kancellár politikáját, ami pedig a menekültek számának maximalizálását illeti, azt közölte, aki ilyet akar, annak lehetővé kell tennie azt is, hogy a menekültek legálisan léphessenek az Európai Unió és Németország területére.

Mindez arra utal, hogy a CSU-nál mintha kezdenének mind nagyobb távolságot tartani a radikálisabb menekültpolitikától, s közelednének Merkel álláspontjához. Erre utalnak a CSU alelnöke, Angelika Niebler szavai is. „Komolyan kell vennünk humanitárius kötelezettségeinket, gondoskodnunk kell a bajba jutottakról, de nem tudjuk felvenni az összes menedékkérőt” – fejtette ki. Tartalmát tekintve tehát nincs ugyan jelentős elmozdulás a CSU menekültpolitikájában, a stílus azonban jelentősen változik, nem tapasztalható az a Merkellel szembeni harcias hangnem, mint korábban.

A kongresszus másik fontos témája az lehet, ki legyen Horst Seehofer pártelnök, bajor miniszterelnök utóda. Ő maga nemrégiben kifejtette: jövőre leköszön a pártelnöki tisztségről, s azt akarja, hogy a CSU új első embere Berlinbe költözzön, mert így jobban alakíthatja a belpolitikát. Ezzel azt akarta megakadályozni, hogy nagy pártbéli riválisa, Markus Söder bajor pénzügyminiszter legyen az utóda, aki mindannyiszor jelezte: nem akar a fővárosba menni.

Kapcsolódó
Merkel otthon marad

Magyarországra is veszélyes a Brexit

Mérsékelt ütemű kilábalás kezdődik az európai átalakuló térség gazdaságaiban az elmúlt évek gyenge teljesítménye után, de a Brexit, vagyis Nagy-Britannia távozása az Európai Unióból hosszabb távon növekedési kockázatot jelenthet - áll az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) csütörtökön Londonban ismertetett átfogó féléves előrejelzésében.

Magyarországon az EBRD az idén 2 százalékos, jövőre 2,4 százalékos gazdasági növekedést vár. Az idei magyar előrejelzést a bank kismértékben, 0,1 százalékkal csökkentette. (A szerdán nyilvánosságra került IMF prognózis hasonló mértékű bővülésre számít.)

A magyar gazdaságról szóló fejezetben az EBRD-jelentés kiemeli, hogy a beruházások értéke éves összevetésben 15 százalékkal csökkent 2016 közepéig, jórészt az EU-források lassabb beáramlása miatt, a magánszektor fogyasztása azonban folyamatosan élénkül, mindenekelőtt "a tisztes reálbér-növekedés" és a munkapiaci helyzet javulásának hatására. Az exportnövekedés is változatlanul robusztus, bár nettó hozzájárulását a hazai össztermékhez jórészt ellentételezte az erős magánszektorbeli fogyasztás által hajtott import - áll az EBRD csütörtöki elemzésében.

A bank várakozása szerint jövőre valószínűleg lendületbe jönnek a beruházások is a magyar gazdaságban, a költségvetési ösztönzés, a működőtőke-beáramlás várható - részben az Audi- és a Mercedes-üzenek bővítéséhez köthető - növekedése és a gyorsuló EU-folyósítások miatt.

A felzárkózó európai gazdaságok és az egykori szovjet térség reformjainak finanszírozására negyedszázada alapított bank új prognózisa 1,6 százalékos átlagos GDP-növekedést vár 2016-ra tevékenységi területének egészében a tavaly mért 0,5 százalékos átlagos növekedés után, és jövőre 2,5 százalékig gyorsuló térségi GDP-bővülést valószínűsít. Idei évre szóló becslését a bank 0,2 százalékponttal javította májusban kiadott előző prognózisához képest, akkor ugyanis 1,4 százalékos növekedéssel számolt működési térségében 2016-ra. Az EBRD a jövő évi előrejelzést nem módosította.

A térségi átlagon belül ugyanakkor jelentős eltérések mutatkoznak. A közép- és kelet-európai, valamint a balti térség EU-gazdaságaiban az EBRD 2016-ra 2,7, 2017-ra 3 százalékos átlagos növekedést vár, Oroszországban ugyanakkor 0,6 százalékos visszaesést, illetve alig 1,2 százalékos GDP-bővülést valószínűsít ugyanerre a két évre.

Külön kitér az EBRD térségi elemzése a Brexitre, különböző forgatókönyv-változatokkal modellezve a lehetséges átgyűrűző növekedési hatásokat. A viszonylag zökkenőmentes brit kilépést és Nagy-Britannia és EU között a jelenlegihez közelítő szintű kereskedelmi kapcsolatokat feltételező forgatókönyv szerint az EBRD-térség egészének hazai összterméke a 2021-ig tartó előrejelzési időszakban nem egészen 1 százalékkal lenne alacsonyabb annál a szintnél, amelyet az átalakuló országcsoport a Brexit nélkül abban az évben elérhetne. A "hard Brexit" forgatókönyv-változat komoly fennakadásokat modellez Nagy-Britannia és az EU kereskedelmi kapcsolataiban, és azzal számol, hogy 10 százalékkal csökkennek a keleti EU-tagállamoknak juttatott uniós fejlesztési források. Mindezek hatására 2021-ig 3,5-6 százalék közötti GDP-veszteséget okozhatna a bank működési területének gazdaságaiban a Brexit nélkül addigra elérhető GDP-értékhez képest.

Magyarországra is veszélyes a Brexit

Mérsékelt ütemű kilábalás kezdődik az európai átalakuló térség gazdaságaiban az elmúlt évek gyenge teljesítménye után, de a Brexit, vagyis Nagy-Britannia távozása az Európai Unióból hosszabb távon növekedési kockázatot jelenthet - áll az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) csütörtökön Londonban ismertetett átfogó féléves előrejelzésében.

Magyarországon az EBRD az idén 2 százalékos, jövőre 2,4 százalékos gazdasági növekedést vár. Az idei magyar előrejelzést a bank kismértékben, 0,1 százalékkal csökkentette. (A szerdán nyilvánosságra került IMF prognózis hasonló mértékű bővülésre számít.)

A magyar gazdaságról szóló fejezetben az EBRD-jelentés kiemeli, hogy a beruházások értéke éves összevetésben 15 százalékkal csökkent 2016 közepéig, jórészt az EU-források lassabb beáramlása miatt, a magánszektor fogyasztása azonban folyamatosan élénkül, mindenekelőtt "a tisztes reálbér-növekedés" és a munkapiaci helyzet javulásának hatására. Az exportnövekedés is változatlanul robusztus, bár nettó hozzájárulását a hazai össztermékhez jórészt ellentételezte az erős magánszektorbeli fogyasztás által hajtott import - áll az EBRD csütörtöki elemzésében.

A bank várakozása szerint jövőre valószínűleg lendületbe jönnek a beruházások is a magyar gazdaságban, a költségvetési ösztönzés, a működőtőke-beáramlás várható - részben az Audi- és a Mercedes-üzenek bővítéséhez köthető - növekedése és a gyorsuló EU-folyósítások miatt.

A felzárkózó európai gazdaságok és az egykori szovjet térség reformjainak finanszírozására negyedszázada alapított bank új prognózisa 1,6 százalékos átlagos GDP-növekedést vár 2016-ra tevékenységi területének egészében a tavaly mért 0,5 százalékos átlagos növekedés után, és jövőre 2,5 százalékig gyorsuló térségi GDP-bővülést valószínűsít. Idei évre szóló becslését a bank 0,2 százalékponttal javította májusban kiadott előző prognózisához képest, akkor ugyanis 1,4 százalékos növekedéssel számolt működési térségében 2016-ra. Az EBRD a jövő évi előrejelzést nem módosította.

A térségi átlagon belül ugyanakkor jelentős eltérések mutatkoznak. A közép- és kelet-európai, valamint a balti térség EU-gazdaságaiban az EBRD 2016-ra 2,7, 2017-ra 3 százalékos átlagos növekedést vár, Oroszországban ugyanakkor 0,6 százalékos visszaesést, illetve alig 1,2 százalékos GDP-bővülést valószínűsít ugyanerre a két évre.

Külön kitér az EBRD térségi elemzése a Brexitre, különböző forgatókönyv-változatokkal modellezve a lehetséges átgyűrűző növekedési hatásokat. A viszonylag zökkenőmentes brit kilépést és Nagy-Britannia és EU között a jelenlegihez közelítő szintű kereskedelmi kapcsolatokat feltételező forgatókönyv szerint az EBRD-térség egészének hazai összterméke a 2021-ig tartó előrejelzési időszakban nem egészen 1 százalékkal lenne alacsonyabb annál a szintnél, amelyet az átalakuló országcsoport a Brexit nélkül abban az évben elérhetne. A "hard Brexit" forgatókönyv-változat komoly fennakadásokat modellez Nagy-Britannia és az EU kereskedelmi kapcsolataiban, és azzal számol, hogy 10 százalékkal csökkennek a keleti EU-tagállamoknak juttatott uniós fejlesztési források. Mindezek hatására 2021-ig 3,5-6 százalék közötti GDP-veszteséget okozhatna a bank működési területének gazdaságaiban a Brexit nélkül addigra elérhető GDP-értékhez képest.