Még mindig az abortusszal foglalkozik a lengyel parlament

A lengyel szejm pénteken a súlyosan beteg magzatot megtartó anyákat és családjukat segítő törvényt fogadott el, amely utat nyit egy átfogó, hasonló célú kormányprogram megvalósítása előtt, és az előterjesztők szerint alternatív megoldást jelent a közelmúltban a szejmben elvetett, a teljes abortusztilalmat célzó tervezettel szemben. 

A kormány által előterjesztett törvényt a 460 fős alsóházban 267-en támogatták, 140-en ellenezték. A kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) mellett a tervezetre az ellenzéki Kukiz´15 és a Lengyel Parasztpárt többsége is igent mondott. A fő ellenzéki erő, a Polgári Platform (PO) jelen lévő képviselői közül viszont csak egy szavazott igennel, és a Nowoczesna (Modern) párt is ellenezte a jogszabályt.

A szejm október elején elutasította a magzatvédő szervezetek által benyújtott, a teljes abortusztilalmat célzó törvényjavaslatot. A több mint félmillió aláírással támogatott tervezet országos tiltakozásokat váltott ki, és az összes parlamenti frakcióban akadtak képviselők, akik nem támogatták, többek között azért nem, mert büntethetővé tette volna a műtétet végző orvosok mellett a terhességmegszakításon áteső anyákat is.

A kormánypárt már október közepén kilátásba helyezte: olyan feltételek biztosítására törekszik, amelyek a súlyosan veszélyeztetett terhességek esetében is arra ösztönzik a szülőket, hogy a gyermek világra hozása mellett döntsenek.

A most megszavazott jogszabály egyrészt kiterjeszti a jelenleg is létező, a fogyatékos gyermeket nevelő családoknak járó szociális támogatások és egészségügyi szolgáltatások körét, másrészt megkönnyíti az ezekhez való hozzáférést. Előírja többek között, hogy a - terhesség során megállapított - súlyos, visszafordíthatatlan betegségben szenvedő gyermek világra hozatalát az állam 2017 elejétől egyszeri, 4 ezer zloty (285 ezer forint) mértékű támogatással méltányolja.

A törvény továbbá megkönnyíti a széles körű prenatális vizsgálatokhoz, a pszichológiai támogatáshoz és az úgynevezett baby hospice-okhoz való hozzáférést. Az utóbbiak azoknak nyújtanak segítséget, akik a terhesség ideje alatt, a szüléskor, illetve röviddel a szülés után veszítik el gyermeküket.

A jogszabály rögzíti, hogy a kormánynak az év végéig egy átfogó programot kell elfogadnia a várandós nők és családjaik segítésére. Elzbieta Rafalska, a család- és szociális politikáért felelős miniszter közlése szerint a program pénzügyi keretét már biztosították a jövő évi költségvetésben.

A parlamenti vita során az ellenzéki pártok elégtelennek tartották a törvény által biztosított támogatást. A PO szerint a 4 ezer zloty támogatást nemcsak a veleszületett, hanem a születés után szerzett súlyos betegségben szenvedő gyermeket ápoló családoknak is meg kellene kapniuk.

Az előterjesztők viszont hangsúlyozták, hogy a törvény csak az első lépést jelenti egy átfogó, Az életért elnevezésű kormányprogram megvalósításában, annak jogi kereteit jelöli ki. A törvényt még a szenátusnak és a lengyel elnöknek is jóvá kell hagynia.

Lengyelországban az 1993 óta érvényben lévő magzatvédő törvény értelmében többek között akkor lehet legálisan elvégezni az abortuszt, ha a magzat visszafordíthatatlan vagy életveszélyes károsodást szenvedett. Hivatalos adatok szerint ennek nyomán évente mintegy ezer abortuszt hajtanak végre, nagyobbrészt Down-szindrómás magzatokon, annak ellenére, hogy a Down-kór besorolása a törvényben körülírt betegségek közé Lengyelországban jogi és erkölcsi kétségeket vet fel.

Szerző

Leállították a Facebookot, a Twittert és a Youtube-ot Törökországban

Törökországban korlátozzák több közösségi oldal elérhetőségét, többek között a Facebook, a Twitter és a Youtube sem elérhető péntek hajnal óta - írja az atv.hu a TurkeyBlocks információi alapján.

Hasonló korlátozást léptettek érvénybe a WhatsApp és az Instagram oldalaival is, számtalan panasz érkezett a szerverleállásra hivatkozva. A TurkeyBlocks információi szerint az incidens összefüggésben lehet azzal, hogy péntekre virradóra őrizetbe vették a kurdbarát Népek Demokratikus Pártjának (HDP) két társelnökét és kilenc parlamenti képviselőjét is.

Erről Federica Mogherini, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője is beszámolt a Twitteren. A hivatalos tájékoztatás szerint a rendőrség azért vette őrizetbe a két társelnököt, Selahattin Demirtast és Figen Yüksekdagot, illetve a párt több képviselőjét, mert nem voltak hajlandóak vallomást tenni egy "terrorista propagandához" kapcsolható bűntényről.

A Hürriyet című török napilap azt írta, hogy őrizetbe került Pervin Buldan, a parlament elnökének helyettese is. Az újság szerint a politikusokat azzal vádolják, hogy kapcsolatok fűzik őket a Kurdisztáni Munkáspárthoz (PKK), amely 1984 óta folytat fegyveres felkelést a kurd autonómiáért. 

Törökországban idén június 8-án lépett hatályba a parlamenti képviselők mentelmi jogának eltörléséről szóló alkotmánymódosítás. A változtatást a kormányon lévő Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) kezdeményezte, mert a párt egykori alapítója, Recep Tayyip Erdogan török elnök állítása szerint a HDP tagjai kapcsolatban állnak a szakadár Kurdisztáni Munkáspárttal, amiért a politikusoknak a bíróság előtt kell felelniük. A HDP tagadja a vádat. 

A HDP-s politikusok esetleges bebörtönzése tovább élezheti a török-kurd konfliktust, amely két és fél év fegyverszünet után tavaly júliusban lángolt fel újra. A török haderő tavaly december óta átfogó katonai akciót hajt végre a kurd autonómiáért küzdő felkelők ellen az ország délkeleti részében. Az 1984 óta tartó harcokban már mintegy 40 ezren vesztették életüket.

Szerző

Őrizetbe vették a főtanfelügyelőt egy magyar iskola létrehozása miatt

A romániai korrupcióellenes ügyészség (DNA) csütörtök este őrizetbe vette Stefan Somesan Maros megyei főtanfelügyelőt, a marosvásárhelyi II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Főgimnázium törvénytelennek vélt 2014-es létrehozása miatt. Az ügyészség ugyanakkor 60 napra hatósági felügyelet alá vonta Tamási Zsolt Józsefet, a főgimnázium igazgatóját.

A DNA pénteki közleménye szerint Stefan Somesant hivatali hatalommal való visszaéléssel, és kétrendbeli hatáskörtúllépéssel Tamási Zsolt József igazgatót pedig hivatali hatalommal való folyamatos visszaéléssel gyanúsítják. A közlemény szerint a főtanfelügyelő 2014-ben anélkül hagyta jóvá a római katolikus főgimnázium létrehozását, hogy előzetesen megszerezte volna ehhez az oktatási minisztérium jóváhagyását.

Szerző