Jön a tél, hadd fagyoskodjanak - Még kevesebb menekültet engednek be

Publikálás dátuma
2016.11.05. 06:11
Fotó: Getty Images
Eső és mínuszok jönnek, a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (BÁH) pedig úgy döntött, hogy novembertől csak hivatali időben nyújthatják be a kérelmeiket a menekültek, tehát reggel 8-tól délután 4-ig, szombaton és vasárnap pedig nem dolgoznak a hivatal munkatársai – írta a hvg.hu.

Erről hivatalosan az ENSZ magyarországi szervezetét is értesítették. "Arra kérjük a magyar kormányt, hogy biztosítsák a minimális humanitárius feltételeket" – kommentálta a munkaidő-csökkentés időzítését Simon Ernő, az ENSZ magyarországi szóvivője. Ugyanis a BÁH új munkarendje azt jelenti, hogy az eddigi napi 15 fő helyett legfeljebb 10-en tudják elkezdeni ügyeik intézését. Így, míg korábban havonta kilencszáz menedékkérelmet indítottak el a tompai és röszkei tranzitban összesen, az új munkaidő bevezetésével csak ennek felére lesz lehetőség.

Lázár János, Miniszterelnökséget vezető miniszter még tavaly ősszel többször azt mondta, hogy az áteresztőpontokon naponta legalább száz kérelmező adhatja be papírjait, ez havonta háromezer ember lenne, azaz egy év alatt a kancelláriaminiszter által ígért áteresztő-képesség majd a tizedére olvadt. Közben Szerbiában a hivatalos adatok szerint már hétezer menekült várakozik: a valóságban akár tízezren is lehetnek. A hvg.hu szerint a menekültek ügyeit intéző szerb hatóságokat is meglepte a döntés.

Szerző

Újabb kemény Orbán-bírálat

Állandó támadás alatt vannak a jogállamiság és az emberi jogok alapelvei Magyarországon, amióta Orbán Viktor 2010-ben átvette a hatalmat, ezért határozott reakcióra van szükség az Európai Unió részéről - írta friss jelentésében az Emberi Jogi Szervezetek Nemzetközi Szövetsége (FIDH).

A dokumentumban figyelmeztettek: a magyar kormány aláássa a demokratikus fékek és ellensúlyok rendszerét azáltal, hogy "fokozta ellenőrzését a média felett, korlátozta az információszabadságot és hatástalanította az Alkotmánybíróságot". A 180 emberi jogi ligát tömörítő szervezet szerint az utóbbi hat évben elfogadott több mint 600 jogszabály, valamint az új alaptörvény "veszélyezteti a demokratikus alapelveket, a jogállamiságot és az emberi jogokat", illetve "negatívan hat a hatalmi ágak elválasztásának elvére". A kormány szisztematikusan meggyengítette vagy ellenőrzése alá vonta a bírói és a törvényhozói hatalmat, a médiát és a civil szervezeteket. "Súlyos aggodalmakra" ad okot Orbán azon kijelentése, miszerint "illiberális államot kíván építeni Magyarországon" - írták.

A FIDH kitért arra is, hogy a migránsokat és menedékkérőket megillető jogok megsértése, illetve a kormányzat által 2015 óta folytatott menekültellenes kampány "tanúsítja Magyarország ellenszegülését a nemzetközi és az európai jogban foglalt kötelezettségeinek". Ezek a támadások aláássák a demokráciát Magyarországon és az Unió alapértékeit is - idézte a közlemény Dan Van Raemdonckot, a FIDH főtitkárát. "Ha nem cselekszenek, megkérdőjeleződik az értékközösségként szolgáló Európai Unió-projekt egésze" - tette hozzá Van Raemdonck, aki szerint az EU-nak biztosítani kellene, hogy a tagállamok mindegyikében tiszteletben tartsák az uniós alapelveket. Közölte, az Uniónak ezért fontolóra kellene vennie az alapszerződés 7. cikke szerinti eljárás megindítását is, amely végső esetben akár Magyarország szavazati jogának felfüggesztéséhez is vezethet.

Szerző

Alaptörvény: mi lesz a módosítással?

"Meggyőződésünk és reményünk, hogy a Jobbik gyáva ahhoz, hogy ne szavazza meg az alaptörvény-módosítást" - fogalmazott a törvényalkotási bizottság csütörtöki ülése után Gulyás Gergely. A testület fideszes elnöke arra számít, hogy a hetedik alkotmánymódosításban akár LMP-s vagy MSZP-s átszavazók is segíthetnek a kormánypártoknak, bár Gulyás elismerte, hogy a két ellenzéki párt utóbbi hetekben tanúsított magatartása nem ad okot optimizmusra. 

A politikus megismételte, amit korábban a Népszavának adott interjújában is elmondott, hogy a változtatást nemzeti ügynek tartják, ahol nincs helye különböző pártérdekeknek. Ha a módosítás nem kapja meg a szükséges kétharmados támogatást, az azt jelenti, hogy egyes politikai erők a nemzeti ügyekben sem képesek túllépni saját hatalmi érdekeiken.

Gulyás - aki a parlament és a Fidesz alelnöke is - jobbikos zsarolásról beszélt, kormánypárti politikustársaihoz hasonlóan visszautasította, hogy Vona Gáborék a letelepedési kötvény megszüntetéséhez kötötték az alaptörvény-módosítás támogatását. Figyelmeztetett, a Jobbik csak kifogásokat keres az elutasításra. A "gránitszilárdságú" alaptörvény Orbán Viktor által jegyzet hetedik módosítását a Fidesz alelnöke is azzal indokolta, hogy azzal meg tudják védeni az országot a felső korlát nélküli kényszer-betelepítéstől, amit a közösségi és a nemzetközi joggal ellentétes módon az Európai Unió akar ránk erőltetni.

Bár a kormányfő is közölte, nem engednek a Jobbik zsarolásának és a letelepedési kötvény kivezetéséről csak az év végén döntenek, valamiben mégis engedtek a radikális pártnak. A törvényalkotási bizottság csütörtökön olyan módosítást fogadott el Orbán előterjesztéséhez, amely kimondja, hogy a menedékjog biztosításának alapvető szabályait sarkalatos törvény határozza meg. Ez Vonáék kívánsága volt. A jobbikosok viszont jelezték, ennek ellenére is csak akkor támogatják az alkotmánymódosítást, ha a végszavazás előtt megszüntetik a letelepedési kötvényt. Vona ultimátuma így hangzott: "Se szegény migránst, se gazdag migránst ne lehessen betelepíteni Magyarországra. Se szegény terrorista, se gazdag terrorista ne érkezhessen Magyarországra".

Az alaptörvény hetedik módosítása október 10-én kora délután került fel a Parlament honlapjára. Orbán, az érvénytelen kvótareferendumot követő kedden, rendkívüli tájékoztatón jelentette be, hogy "új egység" született Magyarországon és ennek apropóján a Ház elé terjeszti javaslatát. Kósa Lajos még aznap a módosítás menetrendjét is felvázolta, amelyet követve október 17-én le is folytatták az előterjesztés általános vitáját, a végszavazásra pedig a tervek szerint jövő kedden, az amerikai elnökválasztás napján kerül majd sor. Október 17-i parlamenti expozéjában a miniszterelnök világösszeesküvést vizionált, a magyar önállóságot féltette, Brüsszelt korholta, majd az ellenzéki reagálásokat meg sem várva Bajorországba utazott egy 1956-os megemlékezésre, ami ellen az ottani zöldek, illetve a szociáldemokraták már Orbán érkezése előtt tiltakoztak.

Fideszes forrásaink szerint Orbán már nem feltétlenül akarja, hogy átmenjen az alkotmánymódosítás. Attól tart ugyanis, hogy amennyiben Brüsszelben mégis zöld utat kap a kvóta, kiderül, hogy a változtatásnak nincs jogi relevanciája. Az EU-val szemben nem véd meg, sőt a szöveg kompatibilis az uniós joggal. A kormányfő ugyanis csak itthon olyan harcos, Brüsszelben igyekszik a szabályokat követve viselkedni. Ha a Házban kedden elbukik a javaslat, a kormány 2018-ig arról beszélhet, hogy az ellenzék betelepítés-párti és az uniós intézkedésekkel szemben a kormány miattuk nem tudja megvédeni a magyarokat. Sem a migránsoktól, sem a brüsszeli bürokraták ötleteitől. Kormányközelben vannak, akik ennek az ellenkezőjét állítják. Úgy vélik, Orbán hiába közölte, már nem olyan biztos abban, hogy megkapja a kétharmadot a változtatás, hisz a sikerben. A szükséges többséghez a Fidesznek két átszavazóra van szüksége, ennyi voksot akár meg is lehet venni, persze nem a Jobbikból. A radikális párt képviselői írásban vállaltak kötelezettséget arra, hogy egyformán szavaznak. Tuzson Bence kormányzati kommunikációs államtitkár két hete közölte, "nincs kőbe vésve" az alaptörvény-módosítás elfogadásának november 8-ra tervezett időpontja, így - némi presztízs-veszteséggel - akár kedd reggel is tovább tolhatják még a végszavazást.

Szerző