A menekültgyerekek panaszaira is tesz a magyar hatóság - Nem indul vizsgálat

Publikálás dátuma
2016.11.06. 09:57
Illusztráció - Fotó: Carl Court/Getty Images
 Magyarország megítélése szerint az Európa Tanács kínzás elleni bizottságának csütörtökön közzétett jelentésében semmilyen tényszerű dolog nincs, ezért nem látják értelmét bármiféle vizsgálatnak - ezt  a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója közölte az állami televízióban.

A továbbiakban az MTI híre szöveghűen: 

A határon szolgáló rendőrök és katonák parancsnokai rendszeresen ellenőrzik a munkatársaikat, és nem hallottak olyasmiről, ami a magukat kísérő nélküli kiskorúnak valló migránsokkal szembeni rossz fizikai bánásmódról szerepel a jelentésben szerepel. Bakondi György szerint konkrét időpontok és helyszínek nincsenek a jelentésben.Úgy fogalmazott: "Az állítások sokkal inkább azon politikai nyomásgyakorlás részét képezik, ami Magyarországot éri többek között a migrációs politikája miatt."  Beszélt arról is, hogy a határvadászok képzésére azért van szükség, mert a kormány szerint tartós és elhúzódó migrációs fenyegetettség várható a határon. Szeretnék továbbá csökkenteni az ország más térségeiből tartósan átvezéreltek számát, el akarják kerülni, hogy a rendőrség állománya kifáradjon, vagy a közbiztonság romoljon ott, ahonnan rendőröket vezényelnek át.

Ezzel szemben: 

A magyar kormány a töredékét vizsgálta ki eddig a nemzetközi emberjogi, valamint az európai szervezetek által feltárt eseteknek, amikor rendőrök, vagy a büntetés-végrehajtás fegyőrei fizikai erőszakot alkalmaztak menekültekkel, menedékkérőkkel szemben – ezt az Amnesty International (AI) magyarországi irodájának emberi jogi szakértője mondta a napokban a Népszavának. Demeter Áron kiemelte: legalább száz esetet tártak részletesen a magyar hatóságok elé a nemzetközi szervezetek, köztük az ENSZ menekültügyi munkatársai, de ezekből mindössze négyben folytattak vizsgálatot a belügyi szervek, mindegyiknél alaptalannak találva a panaszt. Senki nem tudja, mi van a többi bántalmazási üggyel, foglalkozik-e velük valaki – érzékeltette a helyzetet az emberi jogi szakértő arra reagálva, hogy a magyar hatóságok elutasították az Európa Tanács (ET) kínzás elleni bizottságának tegnap közzétett jelentését is. Ahogy minden korábbi bírálatnál, most is arra hivatkoztak, hogy csak jogszerű, szakszerű és arányos kényszerítő eszközöket alkalmaznak az ellenszegülő külföldiekkel szemben.

Az Európa Tanács (ET) kínzás elleni bizottságának a Magyarországon fogva tartott külföldi állampolgárok helyzetéről szóló jelentése megerősíti a Helsinki Bizottság, a Human Rights Watch (HRW), az ENSZ és az AI korábbi jelentéseit, amelyek a menekültekkel szemben alkalmazott rendszeres magyar hatósági erőszakról számoltak be. Demeter Áron lapunknak hangsúlyozta, hogy az európai ellenőrök a fogvatartott külföldiek helyzetét vizsgálták és beszámolójuk még a tavalyi állapotok alapján készült, míg őket is beleértve a többi emberjogi szervezet a menekültek határ menti helyzetéről idén készített beszámolókat.

Az ET munkatársai különösen aggodalmat keltőnek minősítették, hogy magukat kísérő nélküli kiskorúnak vallók között is többen számoltak be arcot vagy gyomrot érő ütésekről, illetve gumibot használatáról, mások szóbeli bántalmazásról és tiszteletlen magatartásról panaszkodtak. A kínzás elleni bizottság csak ajánlásokat tehet az érintett hatóságoknak, ennek megfelelően most azt kérték a magyar belügyi szervektől: hivatalos közleményben tegyék egyértelművé, hogy a menekültügyi és a bevándorlási fogvatartási létesítményekben dolgozó rendőrök és fegyveres őrök által tanúsított rossz bánásmód bármilyen formában elfogadhatatlan, és büntetést von maga után.

Nos, mint a fentiekből kiderült a magyar belügyi szervek korántsem ezt tették. 

Szerző

Maratoni ülésszak - Szavaznak az alaptörvénymódosításról

Az őszi ülésszak eddigi leghosszabb ülésével folytatja munkáját az Országgyűlés. A képviselők hétfőtől hat napon át üléseznek a parlamentben, kedden az alaptörvény Orbán Viktor miniszterelnök által javasolt hetedik módosításáról szavaznak, amely tiltaná idegen népesség Magyarországra telepítését.

Az ülés hétfőn 13 órakor napirend előtti felszólalásokkal kezdődik, majd két órán keresztül interpellációk, egy órában pedig azonnali kérdések hangozhatnak el. Az esti órákban kedden elfogadni tervezett javaslatok módosító indítványairól tárgyalnak, a képviselők így ekkor szólhatnak hozzá utoljára például az alaptörvény hetedik módosításához.

Kedden a napirend előtti felszólalások után tizenkét előterjesztésről szavaz a Ház. Ekkor határoznak az alkotmánymódosításról is. Az öt cikkből álló változtatás értelmében bekerülne az alaptörvénybe, hogy Magyarországra idegen népesség nem telepíthető be, idegen állampolgár - a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezők kivételével - Magyarország területén az Országgyűlés által megalkotott törvény szerinti eljárásban, a magyar hatóságok által egyedileg elbírált kérelme alapján élhet.

olvasnivaló: Még mindig pörög a letelepedési-biznisz

Korábban egyik ellenzéki képviselőcsoport sem támogatta feltétel nélkül a módosítást, így kérdéses, hogy a kétharmados indítványt el tudják-e fogadni. 

Döntés várható továbbá a tavalyi költségvetési zárszámadásról, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság jövő évi költségvetéséről, valamint a dohánytörvény módosításáról is. A szavazások után kilenc javaslat általános vitáját tartják meg a második ülésnapon. Ekkor kerülnek terítékre például a közbeszerzési és közlekedési törvények módosításai, valamint a nemzeti turizmusfejlesztésről szóló törvényjavaslat.

Szerdán szintén kilenc javaslatról tárgyalnak a képviselők, egyebek mellett a honvédelmi sportszövetségről szóló törvényjavaslatról, továbbá a keresztényüldözés, valamint a közel-keleti és afrikai népirtás elítéléséről, az üldözöttek támogatásáról szóló kormánypárti határozati javaslatról.

Csütörtökön nyolc előterjesztésről fejthetik ki álláspontjukat a képviselők, így például a táncművészeti életjáradék bevezetéséről, továbbá cégnyilvántartási, oktatási és gyermekvédelmi témájú törvénymódosításokról is.

Az öt napirendi pontból álló pénteki ülésnap az adótörvények módosításának vitájával kezdődik, majd a foglalkoztatási tárgyú törvényváltozások tárgyalásával fejeződik be.

A parlament ülése a következő hét hétfőjén, az ülés második hetében kérdésekkel és azonnali kérdésekkel ér véget.

Szerző

Új hét, új remények - Lottószámok és a nyeremények

Publikálás dátuma
2016.11.05. 20:46
Illusztráció/Thinkstock
Az ötös lottó televízióban közvetített számsorsolásán az alábbi nyerőszámokat húzták ki:  7, 53, 65, 73, 87 - Joker: 902419 A 44. héten megtartott hatos lottó számsorsoláson a következő számokat húzták ki: 6, 8, 27, 30, 31, 32

Az ötös lottó nyereményei:

5 találatos szelvény nem volt;
4 találatos szelvény 29 darab, nyereményük egyenként 1.723.080 forint;
3 találatos szelvény 2.559 darab, nyereményük egyenként 20.675 forint;
2 találatos szelvény 76.094 darab, nyereményük egyenként 1.350 forint.

Az 1 darab Joker-telitalálatra 41.631.555 forintot fizetnek.

A hatos lottó nyereményei:

6 találatos szelvény nem volt;
az 5 találatos szelvényekre 666 895;
a 4 találatos szelvényekre 8970;
a 3 találatos szelvényekre 1510 forintot fizetnek.

lásd még: Drágul a lottó és az összes szerencsejáték

Szerző
Frissítve: 2016.11.06. 17:51