Ködösítés helyett világos válaszokat várnak a szocialisták a hatóságoktól a Pharaon-ügyben - tudatta múlt héten Molnár Zsolt amikor bejelentette, ma reggelre összehívja a nemzetbiztonsági bizottságot. A testület MSZP-s elnöke szerint a lehető legaprólékosabb tájékoztatást kell kapniuk az ügy nemzetbiztonsági vonatkozásairól, nemzetközi kérdéseiről. Akár arról, milyen vizsgálatot végzett a kormány ebben az ügyben, mit kell tudni a szaúdi milliárdos belföldi befektetéseiről, magyarországi tevékenységéről. Meddig vezetnek a Pharaon-ügynek a nemzetközi szálai, mit kell tudni külföldi tevékenységéről, azokról a körözésekről, amik vele kapcsolatban érvényben vannak. A bizottság ma reggel a Lázár János kancelláriaminiszter felügyelete alá tartozó Információs Hivatalban ülésezik és az előzetes tervek szerint a többi között a TEK és az Alkotmányvédelmi Hivatal képviselőit is meghallgatja. Molnár közölte, több mellébeszélést nem kívánnak az ügyben elfogadni, a tényeket szeretnék megismerni. Az ország biztonsága ugyanis ezt követeli.
Délutánra talán kiderül, kapott-e érdemi tájékoztatást a bizottság a Pahraon-ügyben, bár mostanáig úgy tűnt, ez csak az ellenzék érdeke. Németh Szilárd, a testület fideszes alelnöke hetek óta bizonygatja: ez a Pharaon nem nem biztos, hogy az a Pharaon és a kormány néhány tagja, illetve vezető fideszesek is arról beszéltek, a Pharaon név nagyon gyakori az arab világban. Olyan, mintha valakit például Kovácsnak hívnának. Aki viszont rákeresett Ghaith Pharaon nevére az meggyőződött arról, hogy a kormánypártiak enyhén szólva csúsztatnak.
Ő az, aki ő
Miközben több fideszes politikus arról igyekszik meggyőzni a közvéleményt, hogy 2014. október 15-én, amikor Pharaon több beutazásra jogosító vízumot kapott Magyarországra, az itteni hatóságok nem ismerték a múltját, fogalmuk sem volt arról, hogy az FBI és az Interpol körözi, Vadai Ágnes ennek az ellenkezőjét állította.
Ghaith Rashad Pharaon 1940. szeptember 8.-án született, szaúd-arábiai üzletember, bankár, a Bank of Credit and Commerce International befektetője. Apja szaúdi nagykövetként működött Európában, ő pedig az 1970–80-as évekre a globális olajipar és a bankszektor egyik ismert szereplőjévé vált. Ebben az időszakban a második legnagyobb szaúdi befektetőként tartották számon az Egyesült Államokban. Itt az BCCI Bank nevében eljárva egy 1977-es bankfelvásárlási csalásban volt kulcsszereplő, ám a kivizsgálás elől elmenekült. (Wikipédia)
A DK alelnöke múlt pénteken azt követően állt nyilvánosság elé, hogy az Orbán Viktorék számára egyre kínosabb ügyben a külügyminisztérium államtitkárával egyeztetett. Ezen a találkozón kiderült, az egyebek mellett terrorizmus támogatásával vádolt szaúdi üzletember 2014 szeptemberében nyújtotta be vízumkérelmét a bejrúti magyar követségen.
A külügy állította, hogy 2015. október 15. után az üzletembernek nem volt érvényes beutazási engedélye, de azt nem tudják, hogy járt-e Magyarországon vagy fordult-e a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalhoz bármilyen engedélyért. Azt viszont a tárca megerősítette, hogy 2016 tavasza óta Pharaon nem volt Magyarországon.
Magyar Levente államtitkár a DK-s politikus szerint az egyeztetésen semmilyen dokumentumot nem mutatott. A külügy, akár korábban a belügy azzal védekezett, hogy Pharaon vízumigénylését feltöltötték a schengeni rendszerbe, amit minden tagállam és olyan nemzetközi szervezet, mint az Interpol is látta, de senki sem emelt kifogást. Vadai szerint biztonsági szempontból aggasztó, hogy a miniszterelnök közvetlen közelbe kerülhet és a családjával üzletelhet egy olyan férfi, akit az FBI és az Interpol is köröz, és erről a hatóságok tudtak.
"Fehérgalléros" szaúdi olajmágnásnak adta el a most József nádor téri volt Postabank-székházat az a cég, amely Tiborcz Istvánhoz köthető. Erről még áprilisban írt a Heti Válasz. A lap kiderítette, hogy a pakisztáni olajmezőkkel és jordániai ingatlanérdekeltségekkel rendelkező Pharaon 2014 vége óta ügyvédjén, Ammar M. A. Abu Namouson keresztül hét, saját vezetékneve mellett a görög ábécé betűit "hordozó" budapesti céget alapított. A PharaonAlfa, Pharaon-Beta, Pharaon-Delta, Pharaon-Gamma, Pharaon-Kappa, Pharaon-Omega és Pharaon-Sigma kft.-k közül a legelső vásárolta meg a seregélyesi Zichy-Hadik-kastélyt. A településen maga az arab milliárdos is tiszteletét tette, erről a seregélyesi Kisbíró 2015. októberi száma tanúskodik, akkor ugyanis a szüreti mulatságon le is fotózták Pharaont.
Arról, hogy a József nádor téri épületet egy Tiborchoz, illetve egy másik török üzletemberhez köthető cég megvásárolta, a 444.hu adott hírt. Később az Átlátszó.hu közölte, hogy a volt Postabank székházat tovább adták egy jordániai befektetőnek, aki ennek az átépítésére megalapította a Pharaon-Kappa nevű céget. Azt viszont már a Heti Válasz tudta meg, hogy Namous Pharaon ügyvédje. Akár azt, hogy a szaúdi milliárdos élelmiszer bizniszébe a külügyi tárca által felügyelt Magyar Nemzeti Kereskedőház is beszállt.
Arra, hogy Pharaon nem szokványos arab milliárdos, már akkor figyelmeztettek. Akár arra, hogy a magyar titkosszolgálatoknak meg kellett volna akadályozniuk, hogy a szaúdi milliárdos beléphessen az országba, vagy bármilyen módon üzletelhessen. A Forbes magazin ugyanis 2008-ban a világ tíz legkeresettebb fehérgallérosa közé sorolta az amerikai pénzintézetek bedöntése miatt az FBI által is körözött Pharaont. Egy 2002-es francia parlamenti jelentés pedig arról szól, hogy a milliárdos kapcsolatban áll a terrorszervezetek által is használt iszlám pénzügyi hálózattal, ezért az Al-Kaida támogatásával gyanúsították. A Pharaon nevét viselő cégek, amelyeknek papíron Namous a tulajdonosa, Zaid Naffa, Jordánia hazánkba delegált tiszteletbeli konzuljának Béla király úti rezidenciájára van bejegyezve, akár a jordániai ügyvéd. Naffa jó kapcsolatot ápol Pharaonnal, ezt bizonyítja, hogy a szaúdi üzletember egyik óriásvállalatának igazgatóságában ül.
"A szóban forgó úr"
Április végén a nemzetbiztonsági bizottság már meghallgatta a szolgálatok jelentését a szaúdi olajmágnásról. A több mint háromórás meghallgatás után Németh Szilárd közölte, hogy nincs Pharaon-ügy. "Mind az FBI-jal, mind a CIA-val együttműködik a magyar szolgálat, sőt az Interpolon keresztül is informálódtak. Ebben azonban egyaránt kételkedtek a bizottság szocialista, jobbikos és LMP-s tagjai, akik szerint nem kaptak megnyugtató válaszokat, és a szaúdi férfi "óriási nemzetbiztonsági kockázatot" jelent.
Pharaon mostanában a Házban is gyakori téma. Amikor kiderült, hogy a neve szerint hozzá köthető egyik cég Orbán Viktor Cinege utcai házával szemben vásárolt ingatlant, az MSZP-s Harangozó Tamás vonta kérdőre a miniszterelnököt. Orbán erre úgy reagált, amerikai titkosszolgálati játszma állhat Ghaith Pharaon lejáratása mögött. Ha ugyanis valakit valóban 24 éve keres az FBI, az miért utazgathat szabadon Európában? Harangozó arra volt kíváncsi, a kormányfő találkozott-e személyesen a nemzetközi körözés alatt álló szaúdi üzletemberrel és lát-e nemzetbiztonsági kockázatot abban, hogy egy terrorizmus finanszírozásával kapcsolatba hozott személy cége, a hírek szerint a családjával üzletel. Orbán először röviden csak úgy reagált, hogy "a szóban forgó úr" letelepedésének nemzetbiztonsági kockázatát megvizsgálta a magyar hatóság, és nem talált ilyet. Elismerte, hogy a jordán követség egyik díszvacsoráján mind a ketten vendégek voltak. Amikor Harangozó emlékeztette, a belügyminiszter levélben ismerte el, hogy ez a Pharaon az, akit az FBI és az Interpol köröz, a miniszterelnök a szocialista politikust arra figyelmeztette, "vigyázzon, nehogy ön is része legyen egy titkosszolgálati játszmának".
Miután a kormány igyekezett úgy beállítani, mintha nem is lenne komoly a Pharaon ellen korábban kiadott körözés az Egyesült Államok budapesti nagykövetsége a napokban megerősítette, az FBI többi között csalás, zsarolás miatt már 1991 óta keresi a szaúdi üzletembert. Pharaon épp azért nincs az interneten elérhető adatbázisokban, mert régen, 25 éve adták ki ellene a körözést - szólt a hivatalos tájékoztatás.
Pharaon eddigi itteni tevékenykedése semmilyen nemzetbiztonsági kockázatot nem jelent Magyarország számára. Ezt Lázár János, a hírszerzésért is felelős miniszter állította a Népszavának. A kancelláriaminiszter lapunknak még csütörtökön, Vadai egyeztetése előtt arról beszélt, a szaúdi üzletembert, aki körül egyre nagyobb itthon a botrány, eddig azért nem fogták el a magyar hatóságok, mert amikor számára a schengeni vízumot kiállították, egyetlen tagállam sem tiltakozott. 2014-ben az Egyesült Államok és Szaúd-Arábia nem emelt kifogást Pharaon vízumkérelmével kapcsolatban, és Németország is elfogadta azt. Senki nem nyilatkozott úgy, hogy Pharaon beléptetése nemzetbiztonsági kockázatot jelentene. A magyar állam korábban nem rendelkezett olyan információkkal, amelyek aktuálisan megakadályozták volna, hogy a szaúdi milliárdos vízumot kapjon. A miniszterelnököt idézve megismételte, kicsit furcsa, hogy valakit 25 éve köröz az FBI és nem tudja elfogni, miközben a sajtó arról tudósít, hogy szabadon kószál a világban. A miniszterelnök ennek ellenére elvárta Pintér Sándortól, hogy lépjen az ügyben. A belügyminiszter ezt követően az amerikai hatósághoz fordult: Lázár tudomása szerint ők megerősítették, hogy körözik Pharaont, így ha belép az országba, a magyar hatóságoknak kötelességük letartóztatni.
"Nem tudom, honnan van az információ, aminek hitelességét nem akarom kétségbe vonni" - mondta lapunknak Lázár, amikor a Magyar Narancs cikkével szembesítettük. A hetilap csütörtöki számában arról írt, hogy augusztus 4-én, három év után először járt az Adrián Pharaon luxusjachtja, a Le Pharaon. A lap a a FleetMon adatbázisából kiderítette, hogy a spliti kikötőben Mészáros Lőrinc jachtja, az Artemy mellett parkolt le. A Magyar Narancs szerint Mészáros biztosan a jachton lehetett, amikor a Le Pharaon befutott, mivel az ő fotósuk augusztus 2-én Maslinica mellett kapta le a felcsúti polgármestert és feleségét, egy Hvar szigetén működő kamera pedig augusztus 10-én rögzítette, ahogy Mészáros felpattan a hajóra. A 4-i éjszakát viszont mindkét hajó tulajdonosai Splitben töltötték. A miniszter szerint a Magyar Narancs olyan minőségű információt közölt, amit titkosszolgálati eszközök nélkül nehéz lenne megszerezni.
Ez előtt Kontrát Károly belügyi államtitkár közölte a Magyar Időkkel, hogy Pharaon nevű személy nem tartózkodik Magyarországon, nem él itt életvitelszerűen, és nem vásárolt ingatlant, ám amennyiben ez a Pharaon azonos azzal a személlyel, akit az FBI és az Interpol köröz, ha Magyarország területére lép, azonnal elfogják.
Kormányközelben
Pharaon szerteágazó üzleti tevékenységében kormányközeli emberek, illetve a miniszterelnök rokonai is felbukkannak. Erre múlt hétfőn Gyöngyösi Márton, a külügyi bizottság jobbikos alelnöke figyelmeztetett. Emlékeztetett, a volt Postabank-székházat a miniszterelnök veje, Tiborcz István vállalkozásától vette meg a szaúdi üzletember. A radikális párt képviselője Pintér Sándor és Lázár János felelősségét is felvetette. A belügyminiszternek ugyanis október közepén nyilvánosságra került leveléből kiderült, az FBI a magyar hatóságok kérésére elküldte Pharaon ujjlenyomatait, ezekből az Alkotmányvédelmi Hivatal azonosította az üzletembert, akinek magyarországi tartózkodásairól, ténykedéséről értesíteni kellett volna az amerikai szerveket, ám ezt senki nem tette meg. A Vasárnap Hírek úgy tudja, októberben az Washingtonban tárgyaló Pintért Amerika megfedte részben amiatt, hogy Magyarország - többek között a Magyar Nemzeti Kereskedőház hálózatán keresztül - egy olyan szaúdi milliárdossal üzletel, akit egyebek mellett terrorizmus támogatásával is vádolnak. Vélhetően ezért kell komolyabban foglalkozni a nyilvánosság előtt az üggyel. A kormány ennek ellenére összevissza beszél, ami mögött olyan komoly üzleti érdekek állhatnak, amelyek felülírhatják az ügy nemzetbiztonsági kockázatait is.