Pharaon;

2016-11-07 06:00:00

Orbánék ismerhették Pharaon múltját

Ma reggel a Lázár János felügyelte Információs Hivatalban próbál tájékozódni Pharaon-ügyben a nemzetbiztonsági bizottság. Molnár Zsoltnak, a testület szocialista elnökének a múlt héten lett elege a ködösítésből, ezért világos válaszokat akar kapni végre, milyen nemzetbiztonsági kockázatokat rejt a szaúdi üzletember magyarországi ténykedése, egyáltalán, miért kaphatott vízumot.

Ködösítés helyett világos válaszokat várnak a szocialisták a hatóságoktól a Pharaon-ügyben - tudatta múlt héten Molnár Zsolt amikor bejelentette, ma reggelre összehívja a nemzetbiztonsági bizottságot. A testület MSZP-s elnöke szerint a lehető legaprólékosabb tájékoztatást kell kapniuk az ügy nemzetbiztonsági vonatkozásairól, nemzetközi kérdéseiről. Akár arról, milyen vizsgálatot végzett a kormány ebben az ügyben, mit kell tudni a szaúdi milliárdos belföldi befektetéseiről, magyarországi tevékenységéről. Meddig vezetnek a Pharaon-ügynek a nemzetközi szálai, mit kell tudni külföldi tevékenységéről, azokról a körözésekről, amik vele kapcsolatban érvényben vannak. A bizottság ma reggel a Lázár János kancelláriaminiszter felügyelete alá tartozó Információs Hivatalban ülésezik és az előzetes tervek szerint a többi között a TEK és az Alkotmányvédelmi Hivatal képviselőit is meghallgatja. Molnár közölte, több mellébeszélést nem kívánnak az ügyben elfogadni, a tényeket szeretnék megismerni. Az ország biztonsága ugyanis ezt követeli.

Délutánra talán kiderül, kapott-e érdemi tájékoztatást a bizottság a Pahraon-ügyben, bár mostanáig úgy tűnt, ez csak az ellenzék érdeke. Németh Szilárd, a testület fideszes alelnöke hetek óta bizonygatja: ez a Pharaon nem nem biztos, hogy az a Pharaon és a kormány néhány tagja, illetve vezető fideszesek is arról beszéltek, a Pharaon név nagyon gyakori az arab világban. Olyan, mintha valakit például Kovácsnak hívnának. Aki viszont rákeresett Ghaith Pharaon nevére az meggyőződött arról, hogy a kormánypártiak enyhén szólva csúsztatnak.

Ő az, aki ő

Miközben több fideszes politikus arról igyekszik meggyőzni a közvéleményt, hogy 2014. október 15-én, amikor Pharaon több beutazásra jogosító vízumot kapott Magyarországra, az itteni hatóságok nem ismerték a múltját, fogalmuk sem volt arról, hogy az FBI és az Interpol körözi, Vadai Ágnes ennek az ellenkezőjét állította.

Ghaith Rashad Pharaon
Ghaith Rashad Pharaon 1940. szeptember 8.-án született, szaúd-arábiai üzletember, bankár, a Bank of Credit and Commerce International befektetője. Apja szaúdi nagykövetként működött Európában, ő pedig az 1970–80-as évekre a globális olajipar és a bankszektor egyik ismert szereplőjévé vált. Ebben az időszakban a második legnagyobb szaúdi befektetőként tartották számon az Egyesült Államokban. Itt az BCCI Bank nevében eljárva egy 1977-es bankfelvásárlási csalásban volt kulcsszereplő, ám a kivizsgálás elől elmenekült. (Wikipédia)

A DK alelnöke múlt pénteken azt követően állt nyilvánosság elé, hogy az Orbán Viktorék számára egyre kínosabb ügyben a külügyminisztérium államtitkárával egyeztetett. Ezen a találkozón kiderült, az egyebek mellett terrorizmus támogatásával vádolt szaúdi üzletember 2014 szeptemberében nyújtotta be vízumkérelmét a bejrúti magyar követségen.

A külügy állította, hogy 2015. október 15. után az üzletembernek nem volt érvényes beutazási engedélye, de azt nem tudják, hogy járt-e Magyarországon vagy fordult-e a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalhoz bármilyen engedélyért. Azt viszont a tárca megerősítette, hogy 2016 tavasza óta Pharaon nem volt Magyarországon.

Magyar Levente államtitkár a DK-s politikus szerint az egyeztetésen semmilyen dokumentumot nem mutatott. A külügy, akár korábban a belügy azzal védekezett, hogy Pharaon vízumigénylését feltöltötték a schengeni rendszerbe, amit minden tagállam és olyan nemzetközi szervezet, mint az Interpol is látta, de senki sem emelt kifogást. Vadai szerint biztonsági szempontból aggasztó, hogy a miniszterelnök közvetlen közelbe kerülhet és a családjával üzletelhet egy olyan férfi, akit az FBI és az Interpol is köröz, és erről a hatóságok tudtak.

"Fehérgalléros" szaúdi olajmágnásnak adta el a most József nádor téri volt Postabank-székházat az a cég, amely Tiborcz Istvánhoz köthető. Erről még áprilisban írt a Heti Válasz. A lap kiderítette, hogy a pakisztáni olajmezőkkel és jordániai ingatlanérdekeltségekkel rendelkező Pharaon 2014 vége óta ügyvédjén, Ammar M. A. Abu Namouson keresztül hét, saját vezetékneve mellett a görög ábécé betűit "hordozó" budapesti céget alapított. A PharaonAlfa, Pharaon-Beta, Pharaon-Delta, Pharaon-Gamma, Pharaon-Kappa, Pharaon-Omega és Pharaon-Sigma kft.-k közül a legelső vásárolta meg a seregélyesi Zichy-Hadik-kastélyt. A településen maga az arab milliárdos is tiszteletét tette, erről a seregélyesi Kisbíró 2015. októberi száma tanúskodik, akkor ugyanis a szüreti mulatságon le is fotózták Pharaont.

Arról, hogy a József nádor téri épületet egy Tiborchoz, illetve egy másik török üzletemberhez köthető cég megvásárolta, a 444.hu adott hírt. Később az Átlátszó.hu közölte, hogy a volt Postabank székházat tovább adták egy jordániai befektetőnek, aki ennek az átépítésére megalapította a Pharaon-Kappa nevű céget. Azt viszont már a Heti Válasz tudta meg, hogy Namous Pharaon ügyvédje. Akár azt, hogy a szaúdi milliárdos élelmiszer bizniszébe a külügyi tárca által felügyelt Magyar Nemzeti Kereskedőház is beszállt.

Arra, hogy Pharaon nem szokványos arab milliárdos, már akkor figyelmeztettek. Akár arra, hogy a magyar titkosszolgálatoknak meg kellett volna akadályozniuk, hogy a szaúdi milliárdos beléphessen az országba, vagy bármilyen módon üzletelhessen. A Forbes magazin ugyanis 2008-ban a világ tíz legkeresettebb fehérgallérosa közé sorolta az amerikai pénzintézetek bedöntése miatt az FBI által is körözött Pharaont. Egy 2002-es francia parlamenti jelentés pedig arról szól, hogy a milliárdos kapcsolatban áll a terrorszervezetek által is használt iszlám pénzügyi hálózattal, ezért az Al-Kaida támogatásával gyanúsították. A Pharaon nevét viselő cégek, amelyeknek papíron Namous a tulajdonosa, Zaid Naffa, Jordánia hazánkba delegált tiszteletbeli konzuljának Béla király úti rezidenciájára van bejegyezve, akár a jordániai ügyvéd. Naffa jó kapcsolatot ápol Pharaonnal, ezt bizonyítja, hogy a szaúdi üzletember egyik óriásvállalatának igazgatóságában ül.

"A szóban forgó úr"

Április végén a nemzetbiztonsági bizottság már meghallgatta a szolgálatok jelentését a szaúdi olajmágnásról. A több mint háromórás meghallgatás után Németh Szilárd közölte, hogy nincs Pharaon-ügy. "Mind az FBI-jal, mind a CIA-val együttműködik a magyar szolgálat, sőt az Interpolon keresztül is informálódtak. Ebben azonban egyaránt kételkedtek a bizottság szocialista, jobbikos és LMP-s tagjai, akik szerint nem kaptak megnyugtató válaszokat, és a szaúdi férfi "óriási nemzetbiztonsági kockázatot" jelent.

Pharaon mostanában a Házban is gyakori téma. Amikor kiderült, hogy a neve szerint hozzá köthető egyik cég Orbán Viktor Cinege utcai házával szemben vásárolt ingatlant, az MSZP-s Harangozó Tamás vonta kérdőre a miniszterelnököt. Orbán erre úgy reagált, amerikai titkosszolgálati játszma állhat Ghaith Pharaon lejáratása mögött. Ha ugyanis valakit valóban 24 éve keres az FBI, az miért utazgathat szabadon Európában? Harangozó arra volt kíváncsi, a kormányfő találkozott-e személyesen a nemzetközi körözés alatt álló szaúdi üzletemberrel és lát-e nemzetbiztonsági kockázatot abban, hogy egy terrorizmus finanszírozásával kapcsolatba hozott személy cége, a hírek szerint a családjával üzletel. Orbán először röviden csak úgy reagált, hogy "a szóban forgó úr" letelepedésének nemzetbiztonsági kockázatát megvizsgálta a magyar hatóság, és nem talált ilyet. Elismerte, hogy a jordán követség egyik díszvacsoráján mind a ketten vendégek voltak. Amikor Harangozó emlékeztette, a belügyminiszter levélben ismerte el, hogy ez a Pharaon az, akit az FBI és az Interpol köröz, a miniszterelnök a szocialista politikust arra figyelmeztette, "vigyázzon, nehogy ön is része legyen egy titkosszolgálati játszmának".

Miután a kormány igyekezett úgy beállítani, mintha nem is lenne komoly a Pharaon ellen korábban kiadott körözés az Egyesült Államok budapesti nagykövetsége a napokban megerősítette, az FBI többi között csalás, zsarolás miatt már 1991 óta keresi a szaúdi üzletembert. Pharaon épp azért nincs az interneten elérhető adatbázisokban, mert régen, 25 éve adták ki ellene a körözést - szólt a hivatalos tájékoztatás.

Pharaon eddigi itteni tevékenykedése semmilyen nemzetbiztonsági kockázatot nem jelent Magyarország számára. Ezt Lázár János, a hírszerzésért is felelős miniszter állította a Népszavának. A kancelláriaminiszter lapunknak még csütörtökön, Vadai egyeztetése előtt arról beszélt, a szaúdi üzletembert, aki körül egyre nagyobb itthon a botrány, eddig azért nem fogták el a magyar hatóságok, mert amikor számára a schengeni vízumot kiállították, egyetlen tagállam sem tiltakozott. 2014-ben az Egyesült Államok és Szaúd-Arábia nem emelt kifogást Pharaon vízumkérelmével kapcsolatban, és Németország is elfogadta azt. Senki nem nyilatkozott úgy, hogy Pharaon beléptetése nemzetbiztonsági kockázatot jelentene. A magyar állam korábban nem rendelkezett olyan információkkal, amelyek aktuálisan megakadályozták volna, hogy a szaúdi milliárdos vízumot kapjon. A miniszterelnököt idézve megismételte, kicsit furcsa, hogy valakit 25 éve köröz az FBI és nem tudja elfogni, miközben a sajtó arról tudósít, hogy szabadon kószál a világban. A miniszterelnök ennek ellenére elvárta Pintér Sándortól, hogy lépjen az ügyben. A belügyminiszter ezt követően az amerikai hatósághoz fordult: Lázár tudomása szerint ők megerősítették, hogy körözik Pharaont, így ha belép az országba, a magyar hatóságoknak kötelességük letartóztatni.

"Nem tudom, honnan van az információ, aminek hitelességét nem akarom kétségbe vonni" - mondta lapunknak Lázár, amikor a Magyar Narancs cikkével szembesítettük. A hetilap csütörtöki számában arról írt, hogy augusztus 4-én, három év után először járt az Adrián Pharaon luxusjachtja, a Le Pharaon. A lap a a FleetMon adatbázisából kiderítette, hogy a spliti kikötőben Mészáros Lőrinc jachtja, az Artemy mellett parkolt le. A Magyar Narancs szerint Mészáros biztosan a jachton lehetett, amikor a Le Pharaon befutott, mivel az ő fotósuk augusztus 2-én Maslinica mellett kapta le a felcsúti polgármestert és feleségét, egy Hvar szigetén működő kamera pedig augusztus 10-én rögzítette, ahogy Mészáros felpattan a hajóra. A 4-i éjszakát viszont mindkét hajó tulajdonosai Splitben töltötték. A miniszter szerint a Magyar Narancs olyan minőségű információt közölt, amit titkosszolgálati eszközök nélkül nehéz lenne megszerezni.

Ez előtt Kontrát Károly belügyi államtitkár közölte a Magyar Időkkel, hogy Pharaon nevű személy nem tartózkodik Magyarországon, nem él itt életvitelszerűen, és nem vásárolt ingatlant, ám amennyiben ez a Pharaon azonos azzal a személlyel, akit az FBI és az Interpol köröz, ha Magyarország területére lép, azonnal elfogják.

Kormányközelben

Pharaon szerteágazó üzleti tevékenységében kormányközeli emberek, illetve a miniszterelnök rokonai is felbukkannak. Erre múlt hétfőn Gyöngyösi Márton, a külügyi bizottság jobbikos alelnöke figyelmeztetett. Emlékeztetett, a volt Postabank-székházat a miniszterelnök veje, Tiborcz István vállalkozásától vette meg a szaúdi üzletember. A radikális párt képviselője Pintér Sándor és Lázár János felelősségét is felvetette. A belügyminiszternek ugyanis október közepén nyilvánosságra került leveléből kiderült, az FBI a magyar hatóságok kérésére elküldte Pharaon ujjlenyomatait, ezekből az Alkotmányvédelmi Hivatal azonosította az üzletembert, akinek magyarországi tartózkodásairól, ténykedéséről értesíteni kellett volna az amerikai szerveket, ám ezt senki nem tette meg. A Vasárnap Hírek úgy tudja, októberben az Washingtonban tárgyaló Pintért Amerika megfedte részben amiatt, hogy Magyarország - többek között a Magyar Nemzeti Kereskedőház hálózatán keresztül - egy olyan szaúdi milliárdossal üzletel, akit egyebek mellett terrorizmus támogatásával is vádolnak. Vélhetően ezért kell komolyabban foglalkozni a nyilvánosság előtt az üggyel. A kormány ennek ellenére összevissza beszél, ami mögött olyan komoly üzleti érdekek állhatnak, amelyek felülírhatják az ügy nemzetbiztonsági kockázatait is.

A Mol is üzletel vele
A Mol üzleti kapcsolatban állhat egy pakisztáni olajtársasággal, amelyet Orbán Viktor új szomszédja, Ghaith Pharaon vezet - írta néhány napja a Magyar Nemzet. A lap információi szerint a részben állami tulajdonú Mol annak ellenére szerződést kötött a Pakistan Oil Fields Limiteddel, hogy annak elnöke, Pharaon 1991 óta szerepel az Egyesült Államok körözési listáján és az Interpol vörös riasztási listáján. A Molt megkérdezték, nem tartják-e ezt aggályosnak, de a cég nem válaszolt a konkrét kérdésekre, csak annyit közölt, hogy 1999 óta van jelen az országban, az ottani cégekkel pedig a helyi menedzsment tartja a kapcsolatot. A444. pedig azt közölte, Pharaon cégét Algériában közbeszerzési szabályok megsértésével, sikkasztással, hatalommal való visszaéléssel és más bűncselekményekkel vádolják. Üzlettársai szeptemberben álltak bíróság elé. Egy hajózási vállalat vezetői állítólag törvénytelen módon, áron alul adtak el hajókat Pharaon cégének.