Félnek az új thaiföldi királytól

Publikálás dátuma
2016.11.07 06:34
A thaiföldi egyéves gyász alatt csak fekete ruhát hordhatnak az alattvalók FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/PAULA BRONSTEIN
Fotó: /
Tömegek rótták le kegyeletüket a napokban, a bangkoki királyi palotánál az október 13-án elhunyt Bhumibol király felravatalozott holtteste előtt. Összességében százezrek jelentek meg a helyszínen, sokakat különbuszokkal szállítottak a fővárosba. Annyian akarják még utoljára látni a királyt, hogy egyelőre azt sem tudni, meddig tartják felravatalozva holttestét. December 1-jén kerül a trónra Maha Vadzsiralongkorn koronaherceg. A változásoktól sokan tartanak. Nem alaptalanul.

Ázsiában a gyásznak is külön kultúrája van. Mao Ce-tung, majd Kim Ir Szen, s néhány éve Kim Dzsong Il halálakor is folyamatosan, hisztérikusan síró embereket láthattunk. Akkor sokan vetették fel, őszinte volt-e az észak-koreaiak fájdalma. Válasz nincs és nem is lehet. Volt, aki valóban gyászként élte meg vezetőjének halálát, hiszen mást sem hallhatott, mint azt, hogy a Kim család valóságos istenség, de ugyanezt sugallták Kínában is Maóról is. S persze akadnak jócskán olyanok is, akik csak félelemből mutatják azt, hogy mennyire mély gyászt élnek át.

Bár Thaiföldet demokráciának semmiképpen sem nevezhetnénk, hiszen katonai vezetés van hatalmon, s nem egy példa van az országban arra, hogy a hadsereg megdöntötte a fennálló, demokratikusan megválasztott kormányzat hatalmát, azért nyilván az ország nem említhető egy lapon Észak-Koreával. A múlt héten 88 éves korában elhunyt Bhumibol Aduljadedzs király sem diktátor volt, akit kötelező lett volna hazájában tisztelni. Olyan személyiségnek tartották, aki egységbe forrasztotta a széthúzó társadalmat, akit sokan valóban istenségnek tekintettek, de nem azért, mert ezt kötelezően előírták az emberek számára, hanem belső indíttatásból.

Hetven éven keresztül, 1946 óta állt hazája élén, három generáció nőtt fel királyság alatt, vérzivataros időszakokban próbálta a helyes útra terelni hazáját. Thaiföld most egy évig gyászol, ez idő alatt csak fekete ruhát szabad viselni, ami felettébb komoly kihívás elé állítja a helyi ruhaboltokat, ám európai szemmel kissé furcsa, ahogy ez az országban zajlik. S e tekintetben mintha mégsem lenne annyira távol egymástól Bangkok és Phenjan. Észak-Koreában nem egy példa volt arra: megbüntették azokat, akik nem gyászolták elég látványosan Kim Dzsong Ilt.

Most pedig hasonló hírek érkeznek Thaiföldről is. Dühös tömeg támad rá azokra, akik az emberek szerint nem adják meg a kellő tiszteletet az elhunytnak. Ráförmedtek például egy nőre, térdeljen le a néhai király képe előtt és kérjen bocsánatot „tiszteletlen” magatartásáért. Hat thaiföldi személy ellen eljárás is indult „felségsértés” miatt, amelyért akár 15 évig tartó börtönbüntetés is kiszabható. Azt gondolhatnánk, egy nagyon ritkán alkalmazott jogszabályról van szó, ám szó sincs erről. Még az oda nem illőnek tartott részvétnyilvánítás is feljelentés alapját képezheti.

Miközben a király kivételes tisztelete teljesen érthető, hiszen Bhumibol valóban integráló személyiség volt, egyelőre nem könnyű elképzelni, miként tudják majd felépíteni fia, a december 1-jén trónra lépő Maha Vadzsiralongkorn imázsát úgy, hogy tényleg egy nemzet tisztelje őt. Ez egyelőre reménytelen vállalkozásnak tűnik, amit Bangkokban is érzékelnek. A király halálát követően a 96 éves régens vette át az uralkodó szerepkörét. Bhumibol már 1972-ben trónörökössé jelölte ki fiát, aki akkor még csak 20 esztendős volt.

Ekkoriban még senki sem ismerte igazán, honfitársai alig tudtak róla valamit. Eltelt azóta 44 év, s jócskán gondoskodott arról, hogy a külföldi lapokba kerüljön. Csak éppen nem azzal, hogy mennyire rátermett a trónra, valójában botrányt botrányra halmozott, nem úgy viselkedett, mint aki előkelő királyi család sarja lenne. Thaiföldön a pletykalapok állandó hőse lenne, szerencséjére azonban a királyi ház tagjairól nem szabad becsmérlőt írni, minden ilyen kijelentést drákói büntetéssel sújtanak a helyi büntető törvénykönyv 112-es paragrafusa alapján.

Ráadásul az országban be is tiltották az ilyen jellegű lapokat. Igazi bonviván, akinek sosem kezdett megküzdenie semmiért, s minden az ölébe hullott. Királyi magángépével repked a világban, kivált Bajorországban bukkan fel gyakorta, itt él hosszú évek óta.

A gyászidőszak alatti fekete ruha a leendő királynak sem áll majd jól, tarabarka ingekben bukkant fel vérbeli playboyként, melyek hosszú ujja elfedte tetoválásait. A Wikileaks által közölt dokumentumok egyike másika is megemlékezett róla. Egy 2009 júliusában, az Egyesült Államok bangkoki nagykövetsége által szerzett sürgöny szerint Vadzsiralongkorn trónörökös messze nem örvend olyan tiszteletnek hazájában, mint apja, s nem is rendelkezik olyan karizmával. A dokumentumokból kiderül, hogy a jelenleg régensként uralkodó Prem Tinszulalonda is alkalmatlannak tartja arra, hogy a királyi koronát viselje.

A Global Security kutatóintézet sincs elragadtatva attól, hogy ő lesz az uralkodó. Szakértők arrogánsnak, az alkohol bódult hívének tartják, aki nem igazán fogja vissza magát, ha a gyengébbik nem egy mutatós tagjával hozza össze a sors. A legfrissebb pletykák arról szólnak, hogy HIV-vírussal fertőződött meg. Maga édesanyja is egy ízben az mondta róla, kedves ember, de „megrögzött Don Juan”. Összesen öt nőtől 13 gyermeke született.

A nőkkel való bánásmódja hírhedt, s nem éppen pozitív tekintetben. Három felesége volt, az első kettőtől válása után minden pénzt megvont, s el is kellett hagyniuk az országot. Utolsó nejétől, Szriraszmitól két éve vált el. Sajátos lehetett a kapcsolatuk, amiről egy különös fényképfelvétel árulkodik. Ezen neje egy tangabugyiban bukkan fel, amint férje kedvenc kutyájának tortát tálalt fel az eb születésnapja alkalmából.

Egyes értesülések szerint a képet maga a trónörökös tette fel a netre, hogy így járassa le az akkor általa már megunt nejet. A thaiföldiek nagyon sajnálták a nőt. Szriraszmi népszerű volt hazájában, a nép egyszerű gyermekének tartották, nem olyasvalakinek, akinek eleve komoly gazdagságot adományozott a sors. Amikor a herceg 2001-ben feleségül vette, váltig állította, új, békésebb életet kezd. Nem igazán tartotta magát akkori ígéretéhez.

Az említett fénykép közlése után feleségét minden nemesi címétől megfosztották, s ismét az ország egyszerű polgára lett. Közös fiuk, Dipangkorn Raszmidzsoti Svájcba jár iskolába, elvileg ő lenne a következő trónörökös, anyja száműzésével azonban őt is megfosztották e jogától. Ezért most mindenki a herceg új szerelmére, a Nuinak nevezett Szuthidára figyel. A szép ifjú hölgy egykor a Thai Airways légikísérője volt. Ő az oka annak, hogy Vadzsiralongkorn mostanság elsősorban Bajorországban bukkant fel, Nui ugyanis Münchenben él. A pár nemrégiben vásárol 12 millió euróért egy luxusvillát Tutzingban, a Starnbergi-tónál. A trónörökös nemrégiben Nuit testőrsége vezetőjének nevezte ki. Egy közös kisfiuk született.

Mint a Die Welt írja, mivel Thaiföldön szigorúan tilos mindenfajta negatívumot írni a királyi család tagjairól, a németek többet tudnak a trónörökös mértéktelen túlkapásairól, mint saját honfitársai. A nyugati lapokban láthatóak csak, amint méregdrága fehér Porschéjéban furikázik, ők láthatják inge alól kibukkanó tetoválásait. Bangkokban arról sem tettek említést, hogy 2011-ben egy német bíróság elrendelte Boeing gépének elkobzását, mert egy hitelezőnek 30 millió euróval tartozott a thaiföldi állam. Most jobban megismerhetik őt, odahaza, bár sokan attól félnek: abban nem lesz köszönet.

 Lánytestvérét alkalmasabbnak tartanák
Vadzsiralongkorn herceg 1952-ben született Bangkokban. Bhumibol király és Szirikit királyné egyetlen fiúgyermeke volt. Mivel nem szeretett tanulni, apja Nagy-Britanniába és Ausztráliába küldte magániskolába. Katonai pályát szánt neki, amire még alkalmasnak is látszott. Canberrában, a katonai iskolában képezték ki. Pilótaként tért vissza Thaifölre.
A 2014-es katonai puccs óta készült arra, hogy apja örökébe lép. A thaiföldiek azonban inkább lánytestvérét, a 61 éves Maha Csakri Szirindhornt látnák szívesebben a trónon. Szorgalmasnak, okosnak és karizmatikusnak tartják. Csakhogy az országban nő nem ülhet a trónra.

Duterte háborúja

Thaiföld mellett Ázsia államai közül mostanság különösen sok szó esik Fülöp-szigetekről, s öntörvényű elnökéről, Rodrigo Dutertéről. Az 1945-ben – fogalmazzunk így – politikust 2016. május 9-én választották meg hazája államfőjének a voksok 39 százalékával. Már akkor meghirdette a fülöp-szigeteki drogháborút. Sajátos kijelentései ellenére a Pulse Asia július 20-án bemutatott felmérése szerint honfitársai 91 százaléka bízik benne, soha ennyire népszerű politikusa nem volt a túlnyomórészt katolikus államban.

Pedig Duterte nemhogy nem tesz lakatot a szájára, időnként egészen megdöbbentő kijelentéseket tesz. Kurafinak nevezte Barack Obamát és Ferenc pápát is, s kínai látogatása alkalmával bejelentette, hogy felmondja a szoros együttműködést hazája régi szövetségesével, az Egyesült Államokkal, s Peking felé fordul. A 180 fokos külpolitikai váltást Manilában már nem nézik annyira jó szemmel, hiszen miközben Washingtonban továbbra is sokan bíznak, Kínában úgy minden ötödik ember.

Duterte hivatalba lépése óta, vagyis öt és fél hónap alatt háromezer embert öltek meg a Fülöp-szigeteken, akikről azt állítják, közük volt a kábítószerkereskedelemhez. Nagy részük a fővárosban vesztette életét. A gyilkosságok nagyrészt az éj leple alatt történnek. Ilyenkor szinte életveszély kimenni az utcára, annyira néptelenné vált Manila este 11 óra után, mintha kijárási tilalmat vezettek volna be.

A Duterte drogharca során történt gyilkosságokat három kategóriába sorolják. Egyrészt akadnak, akik a rendőrséggel való tűzharc során vesztik életüket. Akadnak, akiket szabályosan kivégeznek, egészen brutális körülmények között. S szó van „másféle gyilkosságokról” is, melyek körülményeit a rendőrség nem hajlandó megvilágítani.

Általában lakossági bejelentés alapján jutnak a kábítószerrel visszaélő személy nyomára, ez a bemondásra való gyilkolás persze rengeteg visszaélésre adhat alkalmat. A rendőrök mindenesetre nem sokat teketóriáznak, azonnal lőnek, gyakran meg sem kívánnak győződni arról, hogy a fülesnek volt-e bármilyen valóságalapja. Azonnal lelövik azt is, aki védekezni próbál egy házkutatás során. Ilyenkor a rendőrség azzal „vigasztalja” a hozzátartozókat, hogy a hatósági személyek „kénytelenek voltak” fegyverükhöz nyúlni. Előfordul olyan is, hogy maga a rendőr adja ki kábítószerkereskedőnek magát, így állítva csapdát a valódi tettesnek. Nemcsak a rendőrség gyilkol, az ezzel „megbízott” személyek is.

Duterte már Davao polgármestereként is ehhez a módszerhez folyamodott, profi gyilkosokkal szövetkezett. Még az elnökválasztási kampány során büszkén jelentette ki: ha ő lesz az államfő, kövérek lesznek a Manilai öböl halai, utalván arra, mennyi a droghoz köthető személyt lőnek majd le. Bár csak 2013-2016 között volt a város első embere, előtte három évig polgármesterhelyettesként szolgált, s azt megelőzően is a városházán dolgozott. A Kivégzések Elleni Koalíció, amelyhez egyházi körök is tartoznak, azt közölte, 1998-2014 között Davaóban 1311 személyt gyilkoltak meg. Duterte háborújának legtöbb áldozata a legszegényebb rétegek közül kerül ki.

Egyelőre a gazdaság jól teljesít, Ázsia államai közül az egyik legjobban, az idei évre 6,4 százalékos GDP emelkedést jósolnak, ami alig rosszabb a tavalyi 6,7 százaléknál. A Világbank azonban figyelmeztet arra: Duterte kiszámíthatatlansága miatt a gazdaság jövője is megjósolhatatlan. Az elnök elképesztő fellépésével az évi 3 milliárd dolláros fejlesztési segélyt kockáztatja, amiből 1,15 milliárdot az Egyesült Államok áll.

A még jó gazdasági adatok ellenére a lakosság 29 százaléka él a szegénységi küszöb alatt. Duterte elsősorban őket szólítja meg, ő a legalsó rétegek elnökévé vált.

2016.11.07 06:34

Újra csúcson az üzemanyagkereslet

Publikálás dátuma
2019.01.21 21:36
Illusztráció: Népszava
Fotó: /
Tavaly 7,4 százalékkal 3,7 milliárd literre nőtt a márkás hazai kutak üzemanyagforgalma – közölte a nagy hazai kőolajcégeket képviselő Magyar Ásványolaj Szövetség (MÁSZ).
Az érték adataink szerint újabb rekordot jelent. A növekedés üteme a válság óta csak 2015-ben állt magasabban, 2017-ben pedig mindössze 3,3 százalékra rúgott. Ezen belül a gázolajigények szaladtak meg igazán: a tavalyelőtti 3,4 százalékos értékhez képest a fogyasztás 2018-ban 8,9 százalékkal 2,3 milliárd literre ugrott, ami szintén történelmi rekord. A benzinforgalom 5 százalékkal 1,4 milliárd literre nőtt. Ez a bővülési ütem szintén történelmi rekord, bár a mennyiség még messze áll történelmi csúcsától. Mindehhez a jövedelmek emelkedése és a gazdasági fejlődés is hozzájárult. Tavaly már némiképp az árak is befolyásolták az igényeket: mint arra Grád Ottó, a MÁSZ főtitkára felhívta a figyelmünket, a harmadik negyedév magasabb árai kissé már visszavetették a keresletet. Továbbra is határozott a prémiumbenzinek iránti igény élénkülése: forgalmuk tavaly 12 százalékos bővüléssel közel 100 millió literre nőtt. Az adalékolt dízelből 200 millió liter fogyott, ami csupán 2 százalékos emelkedést mutat. Ezt Grád Ottó azzal magyarázza, hogy prémium üzemanyagokat alapvetően a személygépjárművekbe tankolnak. Az országos forgalmat mérő Nemzeti Adó- és Vámhivatal adataiból az a következtetés is levonható, hogy tavaly a mintegy kétezres hazai kútszámon belül körülbelül 1100 márkás töltőállomás forgalomnövekedése meghaladta a többiét. Vagyis a közlekedők körében kissé nőtt az ismert kútláncok népszerűsége.
Szerző
Témák
üzemanyag
2019.01.21 21:36

Nagy nevek nélkül kezdődik a világgazdasági csúcstalálkozó

Publikálás dátuma
2019.01.21 20:46

Fotó: AFP/ Fabrice Coffrini
Donald Trump amerikai elnök és egy sor neves személyiség mondta le a kedden kezdődő davosi Világgazdasági Fórumon (WEF) való részvételt.
Davosban alapították az első szanatóriumot a tuberkolózisban szenvedők számára. A város 1560 méter magasban fekszik, adottságai kiválóak. Sok tüdőbeteg utazott ide a gyógyulásban bízva. Thomas Mannt is e csodálatos környezet ihlette meg A varázshegy című művének megírásához. Évtizedekkel később elsősorban nem a testi vagy a lelki bajok gyógyítását várták a Graubünden tartományban található, mintegy 10 ezres állandó lakosú várostól. Sokan azt remélték, hogy az 1971-ben itt alapított Világgazdasági Fórum – amint a neve is sugallja – a világ gazdaságának gondjaira is gyógyírt jelent, hiszen neves politikusokat, nagy koponyák sorát hívták meg ide. A mindenkori amerikai elnök első külföldi útja rendre Davosba vezetett az új naptári évben. A mai világpolitika állapotát is mutatja, hogy a ma kezdődő, s péntekig tartó tanácskozásról a világ egy sor vezetője marad távol. Donald Trump amerikai elnök finoman fogalmazva nem mozog otthonosan az európai vezetők között. Igaz, ezúttal van alibije, hivatkozhat arra, nincs módjában elutazni az amerikai kormányzati leállás, illetve a mexikói határra tervezett fal miatti költségvetési vita nyomán. Theresa May brit miniszterelnöknek a Brexit miatt megvan a baja, ő szintén igazoltan van távol. Csakúgy, mint Emmanuel Macron francia elnök, aki ugyancsak belpolitikai okok, a sárgamellényesek tíz hete tartó megmozdulásai miatt marad otthon, az Elysée-palotában. Jelen állás szerint nem lesz jelen Vlagyimir Putyin orosz elnök sem, s Kínát is csak az alelnök képviseli. A lemondásokat tudomásul vették a szervezők, de nem tartják tragikusnak a fejleményeket. Angela Merkel kancellár ugyanis – mint minden más alkalommal – ezúttal is tiszteletét teszi, s szívesen látják is függetlenül attól, hogy már nem a kereszténydemokraták elnöke. Elutazik a svájci városba a január elsején beiktatott brazil elnök, Jair Bolsonaro és Abe Sindzo japán miniszterelnök is. Összesen a világ gazdasági teljesítményének negyedét képviselik politikai szinten Davosban. A rendezvényen háromezer meghívott vesz részt. A konferencia a Globalizáció 4.0 címet viseli. Trump távolmaradása így is kellemetlen fejlemény a szervezők számára. Nem is azért, mert az amerikai elnök annyira jelentősen emelné a rendezvény szakmai színvonalát. Amit a svájci Blick című lap fogalmazott a Világgazdasági Fórum így olyan lesz, mint egy parti a születésnapos nélkül – kevésbé lesz szórakoztató és izgalmas. „Meglátjuk majd, hogy hozható ki a legjobb a jelenlegi helyzetből” - fejtette ki Klaus Schwab. Ezúttal is, mint minden korábbi alkalommal, a davosi fórumot kiötlő német közgazdász nyitja meg a rendezvényt. Mindig is derűlátásáról volt ismert, amikor mindenki temette a világgazdaságot a 2008-ban kitört válságot, úgy vélte, van élet a recesszió után is. Igaza lett, de arra nem számíthatott, hogy a válság az európai politikára is döntő hatást gyakorol, s – a menekültválsággal – megerősödnek a jobboldali populista pártok. Közvetlenül a fórum megkezdése előtt tették közzé a Globális versenyképességi jelentést. Ez átfogó képet ad a világ gazdaságának mai helyzetéről, a nagyhatalmak közötti konfliktusokról, a szélsőséges időjárásról, a kibertámadásokról, a populisták térnyeréséről, a légszennyezettségről, a terrortámadásokról, és még hosszasan folytathatnánk a sort. Az egyes rizikófaktorokat valószínűségszámítás és egyéb lehetséges külső befolyások révén osztályozták. A megannyi veszélyforrás felsorolása mellett azonban a dokumentum arra a következtetésre jut: a legnagyobb rizikót maga az ember jelenti. A politika negatívan befolyásolja a gazdaságot, s szociális konfliktusokat idézhet elő. Az idei fórum mondanivalója az lesz: a globalizmus már idejétmúlt, elérkezett azonban a globalizáció időszaka. Mi a különbség? Utóbbi az egyes államok hatékonyabb együttműködését feltételezi, mert így a világ gazdasága is stabilabbá válik, s nem reagál annyira szélsőségesen az egyes váratlan helyzetekre. A globalizmus halálát a neokonzervatívok idézték elő, akik a nemzeti szuverenitást látták súlyos veszélyben. S hogy képesek-e együttműködésre a világ államai? A fórumra készült jelentés szerint az ázsiai országok jóval nagyobb hajlandóságot mutatnak erre, mint az európaiak.

Sokba kerül a biztonság

Az eddigi 8 helyett idén 9,5 millió svájci frankot (nagyjából ugyanennyi euró) költenek a davosi rendezvény biztonságos lebonyolítására. Az első számú cél a terrortámadás megakadályozása, de természetesen nem utolsó szempont, hogy megvédjék a résztvevőket az ellentüntetőktől. A svájci hadsereg egy egysége múlt héten azt gyakorolta, miként lépjen fel erőszakos tüntetőkkel szemben – írta a Schweiz am Wochenende című lap.

A davosi fórum jelentősége

A Világgazdasági Fórum célja, hogy a világ állapotát a befolyásos vezetők globális, regionális és iparági vitáin keresztül javítsa. A Fórum egyes régiókat, illetve az egész világot felölelő tanulmányai sok gazdaságpolitikai vitában és elemzésben szolgálnak viszonyítási pontként. Az alapítványi formában működő szervezetet 1971-ben alapították Genfben, felügyeletét a svájci szövetségi kormány látja el. A Világgazdasági Fórum szervezete nem kötődik nemzeti vagy politikai érdekcsoportokhoz – írja a Wikipedia. A davosi csúcstalálkozón a legbefolyásosabb politikusok, üzletemberek, értelmiségiek és tudósok vitatkoznak fontos globális kihívásokról. Ennek az eseménynek ellenpontjaként a fennálló világrend ellen tüntető radikális csoportok is hasonló témájú rendezvényeket szoktak összehívni. A fórum leghíresebb kiadványa a Globális versenyképességi jelentés. Keddtől a 49. gazdasági csúcstalálkozót rendezik meg a svájci városban.

2019.01.21 20:46