A Márton nap a 40 napos adventi böjtöt megelőző utolsó nap, amikor megengedett a jóízű és gazdag falatozás, vigasság. Ezen a napon mindig rendszeresek voltak a lakomák, bálok, vásárok. Ma is sok helyen táncos mulatságot csapnak, ahol az asztalról nem hiányozhat egy libafogás és az újbor. A szárnyasok nyáron felduzzadt hadát a tél beállta előtt meg kellett tizedelni. Mivel ilyenkor már le lehetett vágni a tömött libát, azért rendeztek lakomákat, hogy egész esztendőben bőven ehessenek, ihassanak. Úgy tartották, minél többet isznak, annál több erőt és egészséget töltenek magukba. Tipikus ételek ezen a napon a libaleves, valamint a libasült párolt káposztával és zsemle- vagy burgonyagombóccal. Márton az újbor bírája is.
Veszélyes sok répát enni
Mint minden népi ünnephez, a Márton-naphoz is rengeteg népszokás és népi bölcsesség társul. A hagyomány szerint a fiatal libát megtisztítják, kibelezik, besózzák és meghintik friss majorannával, kívül-belül. Befűtik a kemencét, és lehetőleg nagy cserép- vagy öntöttvas tepsiben szép pirosra, ropogósra sütik. Ha elkészült, feldarabolják. A mellcsontjáról óvatosan lefejtik a húst (úgy át kell sülnie, hogy ez könnyen elvégezhető legyen), és szemügyre veszik a csontot, hogy megjósolják belőle, milyen lesz a tél. Ha barna, akkor esős, ha fehér, akkor havas telet várnak
Egyéb időjárással kapcsolatos „jóslások” is kötődnek ehhez a naphoz: ha Márton napján havazott, gyakran elhangzott: „Eljött Márton szürke lovon.” "Ha Márton fehér lovon jön, enyhe tél, ha barnán, kemény tél várható.” Sokfelé azt tartják, hogy a Márton-napi idő a jövendő márciusit mutatja. Egyes területeken úgy vélik, a Márton-napi jeges eső korai tavaszt jelent. A néphit szerint a Márton-napi eső nem jelent jót, mert utána rendszerint fagy, majd szárazság következik.
Néhol még él a szokás, miszerint Márton hetében sem mosni, sem szárogatni nem szabad, mert különben marhavész lesz. A liba húsából általában küldtek a papnak is, mégpedig az állat hátsó részéből. Innen ered „püspökfalat” szavunk is. Magyar hiedelem, hogy aki Márton éjszakáján álmodik, boldog lesz. Viszont aki spicces lesz a bortól Márton napján, az a következő évben megmenekül a gyomorfájástól és a fejfájástól. Aki ezen a napon csak répát eszik, ágyba vizelő lesz. A pásztorok ilyenkor egy csomó vesszőt adtak ajándékba azoknak a gazdáknak, akiknek a barmai kijárnak a legelőre, a csordába. Ez a nyaláb vessző volt Szent Márton vesszeje.
A köztudatban ezzel a nappal kapcsolatban a Márton-napi lakomák a legismertebbek. A hiedelem szerint ludat illik enni ezen a napon, mert aki Márton-napján nem eszik libát, az majd egész évben éhezik. Úgy hitték, minél többet isznak, annál egészségesebbek lesznek.
Márton-napi Mikulás
A Márton-napot sokfelé sokféleképpen ünneplik Európában. A német nyelvterületeken (Hollandia egyes részei, Németország, és Ausztria) fáklyás felvonulásokat szerveznek és Márton-tüzeket gyújtanak. A lampionos felvonulásokat csak a 19. század elején vezették be egyházi rendeletre, hogy a fény - mely a jó cselekedetet jelképezi - mindenkihez eljusson. A menet élén általában egy Szent Mártonnak öltözött lovas halad. Végül meggyújtják a Márton-tüzet, és megajándékozzák a gyerekeket valamiféle finomsággal, például pereccel, Márton-kiflivel, fánkkal, liba alakú kaláccsal, cukorkával, teával, gyerekpunccsal, Márton-musttal. Az egyik legjellegzetesebb Márton napi ajándék a “Weckmann”, ami egy édes tésztából készült ember alakú figura.
Az utóbbi években a lámpás felvonulások széles körben elterjedtek, még Hollandia és Németország protestáns területein is, annak ellenére, hogy a protestáns egyházak nem ismerik el a szenteket. Máltán a gyerekek ilyenkor gyakran kapnak diót, mogyorót, narancsot és mandarint.
Belgium keleti részén, valamint Flandria nyugati tartományaiban november 11-én a gyerekek ajándékot kapnak Szent Mártontól, ahogy más kultúrákban a Mikulástól. Portugáliában ezt a napot országszerte ünneplik. A családok és barátok gyűlnek ilyenkor össze, sült gesztenyét esznek és bort, "jeropiga”-t (must és pálinka keveréke) és "aguapé”-t (gyenge,vizezett bor) isznak. Itt úgy tartják, hogy Szent Márton miután a köpönyege felét odaadta egy koldusnak, folytatta útját és a másik felét is elajándékozta egy szegény embernek.
Lengyelországban, Poznan városában felvonulással és ünnepséggel emlékeznek meg a Szentről. Ott egyébként a fő utca is róla kapta nevét. Ilyenkor egy különleges vajas kiflit sütnek, ez a "rogal świętomarciński”.
Nagy gágogás lesz országszerte
Itthon a Márton-napi hétvége igazi csemegét jelent az ínyenceknek. A programoknak se szeri, se száma és egy dolog biztos: éhezni és szomjazni senki sem fog november 11-e környékén. Hajdúszoboszlón Márton nap alkalmából új borral és libából készült ételekkel várják a látogatókat a Márton Napi Libalakoma vendéglátói. Ez az év záró gasztronómiai eseménye. Móron Márton Napi Libalakoma és Újbor kóstoló várja a torkoskodókat az Öreg Prés Étteremben. Magyarország egyik legnevesebb szállodája, a Danubius Hotel Gellért már hatodik alkalommal rendezi meg a Márton napi Borfesztivált, 2016. november 10. és 13. között.
A gyulai Komló Hotel Étterme 2016. november 11-én Márton napi menüre várja vendégeit este 18 órakor. Mennyei kemencés ételekkel, rézfúvós élőzenével, valamint egy különleges kirakodóvásárral készülnek a Bikali Élménybirtokon is. A portékák között lesznek Mákvirág szappanok, Capella kecskesajtok, Lukács Lóránt lekvárjai, a Rozmaring Fűszerkert levendulás termékei, és még sok-sok csecse-becse, mi szem szájnak ingere. A nap folyamán megszentelik a Szent Márton kenyeret, a garantált jó kedvről pedig a különböző pincészetek forralt borai gondoskodnak.
A fenséges libalakoma mellett családi programok sokasága várja hétvégén a vendégeket a szentendrei Skanzenben is. Persze nem maradhat el az újbor megkóstolása sem. November 11-13-án Debrecen és Eger közös szervezésében a Márton Napi népi hagyományoké a Kossuth tér. Debrecen központjában, látványkonyhákban készülnek majd a hagyományőrző libaételek és egri borászatok kínálják finom nedűiket.
