Izgalmak a nemzetbiztonsági bizottság ülésén

Publikálás dátuma
2016.11.07. 15:10
FOTÓ: Népszava
A bőnyi rendőrgyilkossággal, a Pharaon-üggyel és a Soros Alapítvánnyal is foglakozott a parlament nemzetbiztonsági bizottsága hétfői zárt ülésén - közölte az ülést követő budapesti sajtótájékoztatón Molnár Zsolt, a testület szocialista elnöke.

A Pharaon-ügyről szólva úgy fogalmazott: tovább tart a ködösítés, és a magyar hatóságok sem tesznek meg mindent az ügy megoldása érdekében. Kifejtette: a magyar kormány nem védekezhet azzal, hogy a szaúdi üzletember a vízumfeltételeknek megfelelt, hiszen azóta sokkal több információ áll rendelkezésre. Ezért elfogadhatatlan az a magyarázat, hogy Ghaith Pharaon a belföldi jogszabályoknak megfelelően végzi a tevékenységét - tette hozzá az MSZP-s politikus.

Molnár Zsolt a bőnyi rendőrgyilkosságról azt mondta: a haláleset személyes véleménye szerint szakmai hiba miatt következett be. Ennek nem szabad előfordulnia még egyszer, hiszen egy rendőrtiszt életébe került az akció. Hozzátette, hogy a Nemzeti Nyomozó irodánál vizsgálat folyik az ügyben; személyesen azt gondolja, a Bőnyön történteknek következménye kell hogy legyen. Ugyan a későbbi elkövető elfogására nem készültek, ám tudatában lehettek, hogy akár lőfegyver is lehet a birtokában, ezért tisztázni kell azt is, milyen információkkal rendelkeztek a hatóságok. Ennek kapcsán hangsúlyozta: már korábban is jelezte, hogy a terrorizmussal kapcsolatos információk nagyon széttagoltak a különböző titkosszolgálatoknál, ezek szintetizálásában komoly szerepe lehet a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Ellenőrző Központnak. Annyit tud elmondani - folytatta -, hogy volt kapcsolat a Magyar Nemzeti Arcvonal (MNA) - ennek vezetője volt a rendőrgyilkosság elkövetője - és az orosz titkosszolgálat között, sőt az MNA kereste a kapcsolatot az orosz titkosszolgálattal.

Azt is megállapították, hogy az MNA és parlamenti pártok között nem volt intézményes kapcsolat. Sokkal inkább a hidfo.ru hírportál lehetett érdekes politikusoknak - fogalmazott. Végül cáfolta, hogy a magyar titkosszolgálatok "a Soros  alapítványra dolgoztak volna". A magyar hatóságoknak nem dolga a civil szervezetek megfigyelése - mondta a bizottsági elnök.

Ghaith Rashad Pharaon
Ghaith Rashad Pharaon 1940. szeptember 8.-án született, szaúd-arábiai üzletember, bankár, a Bank of Credit and Commerce International befektetője. Apja szaúdi nagykövetként működött Európában, ő pedig az 1970–80-as évekre a globális olajipar és a bankszektor egyik ismert szereplőjévé vált. Ebben az időszakban a második legnagyobb szaúdi befektetőként tartották számon az Egyesült Államokban. Itt az BCCI Bank nevében eljárva egy 1977-es bankfelvásárlási csalásban volt kulcsszereplő, ám a kivizsgálás elől elmenekült. (Wikipédia)

Molnár Zsolt a múlt héten jelentette be, hogy ma reggelre összehívja a nemzetbiztonsági bizottságot. A testület MSZP-s elnöke lapunknak úgy nyilatkozott, hogy a lehető legaprólékosabb tájékoztatást kell kapniuk az ügy nemzetbiztonsági vonatkozásairól, nemzetközi kérdéseiről. Meddig vezetnek a Pharaon-ügynek a nemzetközi szálai, mit kell tudni külföldi tevékenységéről, azokról a körözésekről, amik vele kapcsolatban érvényben vannak. Molnár közölte, több mellébeszélést nem kívánnak az ügyben elfogadni, a tényeket szeretnék megismerni.

Miközben több fideszes politikus arról igyekszik meggyőzni a közvéleményt, hogy 2014. október 15-én, amikor Pharaon több beutazásra jogosító vízumot kapott Magyarországra, az itteni hatóságok nem ismerték a múltját, fogalmuk sem volt arról, hogy az FBI és az Interpol körözi, Vadai Ágnes ennek az ellenkezőjét állította.

A DK alelnöke múlt pénteken azt követően állt nyilvánosság elé, hogy az Orbán Viktorék számára egyre kínosabb ügyben a külügyminisztérium államtitkárával egyeztetett. Ezen a találkozón kiderült, az egyebek mellett terrorizmus támogatásával vádolt szaúdi üzletember 2014 szeptemberében nyújtotta be vízumkérelmét a bejrúti magyar követségen. A külügy állította, hogy 2015. október 15. után az üzletembernek nem volt érvényes beutazási engedélye, de azt nem tudják, hogy járt-e Magyarországon vagy fordult-e a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalhoz bármilyen engedélyért. Azt viszont a tárca megerősítette, hogy 2016 tavasza óta Pharaon nem volt Magyarországon.

Április végén a nemzetbiztonsági bizottság már meghallgatta a szolgálatok jelentését a szaúdi olajmágnásról. A több mint háromórás meghallgatás után Németh Szilárd közölte, hogy nincs Pharaon-ügy. "Mind az FBI-jal, mind a CIA-val együttműködik a magyar szolgálat, sőt az Interpolon keresztül is informálódtak. Ebben azonban egyaránt kételkedtek a bizottság szocialista, jobbikos és LMP-s tagjai, akik szerint nem kaptak megnyugtató válaszokat, és a szaúdi férfi "óriási nemzetbiztonsági kockázatot" jelent.

Pharaon szerteágazó üzleti tevékenységében kormányközeli emberek, illetve a miniszterelnök rokonai is felbukkannak. Erre múlt hétfőn Gyöngyösi Márton, a külügyi bizottság jobbikos alelnöke figyelmeztetett. Emlékeztetett, a volt Postabank-székházat a miniszterelnök veje, Tiborcz István vállalkozásától vette meg a szaúdi üzletember. A radikális párt képviselője Pintér Sándor és Lázár János felelősségét is felvetette. A belügyminiszternek ugyanis október közepén nyilvánosságra került leveléből kiderült, az FBI a magyar hatóságok kérésére elküldte Pharaon ujjlenyomatait, ezekből az Alkotmányvédelmi Hivatal azonosította az üzletembert, akinek magyarországi tartózkodásairól, ténykedéséről értesíteni kellett volna az amerikai szerveket, ám ezt senki nem tette meg.

Szerző

Kósa kampányolt egyet Vona "hazaárulózása" után

Publikálás dátuma
2016.11.07. 14:55
FOTÓ: Népszava
A Fidesz frakcióvezetője a holnapi országgyűlési döntés előtt újra kampányolt egyet az alkotmánymódosítás mellett. Költői kérdése úgy hangzott: ki akar olyan helyzetbe kerülni, hogy azt lehessen rá mondani, amikor bajban vagyunk, nem lehet rá számítani? "Milyen képviselő, milyen ember" az, akire az ország védelmében nem lehet számítani? - Kósa ezzel Vona Gábor korábbi nyilatkozatára utalt, amelyben azt mondta: aki nem vesz részt az alaptörvény-módosításban, az "hazaáruló". 

Kósa úgy folytatta, hogy "minimum ízléstelen" összekötni a módosítást a letelepedési kötvényekkel, mondván, hogy a két dolognak semmi köze egymáshoz. Hozzátette: a Miniszterelnökséget vezető miniszter már májusban bejelentette, hogy felülvizsgálják a letelepedési kötvények ügyét, mert az ország finanszírozásához már nincs szükség rájuk.

Később azt mondta, hogy a letelepedési kötvény jelentéktelen ügy az alaptörvény módosításhoz képest, ezért nem indokolt, hogy jobbikos javaslatra az alkotmánymódosítást megelőzően szavazzanak a letelepedési kötvény megszüntetéséről. Szerinte a letelepedési kötvény átmeneti konstrukció, amire 2010 és 2012 között, amikor "nagyon nagy bajban volt Magyarország" és a külső finanszírozást minden eszközzel biztosítani kellett, szükség volt, de ma már ez okafogyottnak tűnik.

Kósa Lajos megerősítette, hogy a Fidesz-frakció megszavazza az alaptörvény módosítását, és arra kért minden képviselőt, illetve frakciót, hogy a keddi szavazás alkalmával "ne különböző követelésekkel álljon elő, ne zsaroljon, hanem szeresse a hazáját", és segítsen Magyarországot megvédeni a betelepítési kvótától.

Szerző

Kósa kampányolt egyet Vona "hazaárulózása" után

Publikálás dátuma
2016.11.07. 14:55
FOTÓ: Népszava
A Fidesz frakcióvezetője a holnapi országgyűlési döntés előtt újra kampányolt egyet az alkotmánymódosítás mellett. Költői kérdése úgy hangzott: ki akar olyan helyzetbe kerülni, hogy azt lehessen rá mondani, amikor bajban vagyunk, nem lehet rá számítani? "Milyen képviselő, milyen ember" az, akire az ország védelmében nem lehet számítani? - Kósa ezzel Vona Gábor korábbi nyilatkozatára utalt, amelyben azt mondta: aki nem vesz részt az alaptörvény-módosításban, az "hazaáruló". 

Kósa úgy folytatta, hogy "minimum ízléstelen" összekötni a módosítást a letelepedési kötvényekkel, mondván, hogy a két dolognak semmi köze egymáshoz. Hozzátette: a Miniszterelnökséget vezető miniszter már májusban bejelentette, hogy felülvizsgálják a letelepedési kötvények ügyét, mert az ország finanszírozásához már nincs szükség rájuk.

Később azt mondta, hogy a letelepedési kötvény jelentéktelen ügy az alaptörvény módosításhoz képest, ezért nem indokolt, hogy jobbikos javaslatra az alkotmánymódosítást megelőzően szavazzanak a letelepedési kötvény megszüntetéséről. Szerinte a letelepedési kötvény átmeneti konstrukció, amire 2010 és 2012 között, amikor "nagyon nagy bajban volt Magyarország" és a külső finanszírozást minden eszközzel biztosítani kellett, szükség volt, de ma már ez okafogyottnak tűnik.

Kósa Lajos megerősítette, hogy a Fidesz-frakció megszavazza az alaptörvény módosítását, és arra kért minden képviselőt, illetve frakciót, hogy a keddi szavazás alkalmával "ne különböző követelésekkel álljon elő, ne zsaroljon, hanem szeresse a hazáját", és segítsen Magyarországot megvédeni a betelepítési kvótától.

Szerző