Előfizetés

Baráti ingatlanos cégbe szállt be Tiborcz

Tiborcz István, a miniszterelnök veje nemrég bevásárolta magát az állami tenderek sorát elnyerő cégcsoport, a WHB egyik vállalkozásába, a WHB Ingatlan Kft.-be. A cég ugyan a sokmilliárdos állami megbízásokat elnyerő WHB-csoport tagja, de önállóan nem indult még közbeszerzéseken, nincs kimutatható kapcsolata közpénzből finanszírozott beruházásokhoz - írta a Direkt36.

A WHB-csoport központi cége az 1997-ben alapított West Hungária Bau Építőipari Kft. amely tavaly 25 milliárd forintos forgalom mellett több mint 2,2 milliárd nyereséget termelt. A cég többségi tulajdonosa Paár Attila, rajta kívül három magyar magánszemélynek van kisebb tulajdonrésze a cégben. Tiborcz augusztus végén vette meg az addig egyetlen tulajdonos Paártól a WHB Ingatlan Kft. többségét.

Tiborcz és a WHB, illetve Paár között a kapcsolat régebbi keletű: Orbán Viktor veje tavaly áprilisban Paár egyik érdekeltségének, a WHB Befektetési Kft.-nek adta el a vidéki városok közvilágításának korszerűsítésére kiírt pályázatokat sorra nyerő Elios Zrt. felét is birtokló cégét - a Green Investments & Solutions Kft.-t. (A WHB azóta megvette az Elios másik felét is.) Tiborcz akkor kiszállt minden olyan érdekeltségéből, amely korábban közbeszerzésen indult. Ebben szerepe lehetett annak is, hogy már az uniós hatóságoknak is szemet szúrt az Elios, illetve az Orbán-vő sikere.

A Direkt36 megkereste Tiborczot, hogy mik a tervei a céggel, aki nem válaszolt kérdéseikre. A WHB Ingatlan Kft. ügyvezetője viszont elmondta: társasházak építésével és ingatlanok értékesítésével, eladásával foglalkoznak. Tóth Csaba szerint a WHB Ingatlan Kft. tevékenysége elkülönül a WHB-csoport meghatározó cége, a West Hungária Bau Kft. generálkivitelezői munkáitól. Olyan azonban már előfordult “ha szükség volt rá”, hogy a WHB Ingatlan saját beruházásainál igénybe vette a West Hungária Bau építőipari szolgáltatásait.

Negyven projektet futtatnak
A WHB az elmúlt években sorra nyerte a nagy közbeszerzéseket. A közelmúlt nagy beruházásaiból konzorciumi partnerekkel részt vettek a Várkert Bazár felújításában, az új MTK-stadion építésében és a Tüskecsarnok befejezésében. De nemcsak állami megrendeléseken dolgoznak: a WHB újítja fel a Ferenciek terén álló Klotild-palotát, kivitelezője a József nádor téri mélygarázsépítésnek is, ami miatt kivágták a tér fáit. Ezt akkor a téren kialakítandó luxusszállodával magyarázta a beruházó OTP Ingatlan. Ennek egyik lehetséges helyszíne a volt Postabank-székház, ami idén tavasszal egy Tiborczhoz köthető cégtől került a szaúdi Gaith Pharaonhoz köthető céghez.
Tavaly a WHB-csoporthoz kerültek a közel 5 milliárdos forgalmú Magyar Építő Zrt. irányítási jogai is.
Egy másik leánycég, a WHB Vagyonkezelő Kft. vette meg idén az MFB Zrt.-től a pécsi Zsolnay Porcelánmanufaktúra Zrt. korábbi hitelét és felszámolást is indított a szír származású, de svájci állampolgárságú Bachar Najari többségi tulajdonában álló nagy múltú cég ellen. Miután Najari augusztusban kifizette a 390 milliós tartozást a WHB Vagyonkezelőnek - amely a hírek szerint ennél jóval olcsóbban vette meg az MFB-hitelt - Paár cége nem került körön belül a Zsolnayban, pedig a kisebbségi tulajdonos pécsi önkormányzat erre készült.
Paár augusztusban az Építészfórumnak azt mondta, hogy a cég jelenleg negyven projektet futtat egyszerre: “Dolgozunk a Nemzeti Közszolgálati Egyetem új oktatási épületén, a Nemzeti Lovardán. Izsákon és Dunakeszin 24-24 tantermes általános iskolát építünk, a győri Széchenyi István Egyetemen multifunkciós épületen, parkolóházon és sportparkon dolgozunk. Műemlék divíziónk a szombathelyi Püspöki Palotán, a győri Isula Lutherana épületegyüttesén, a tatai és fertődi Esterházy kastélyokon tevékenykedik többek közt. Az általános ipari kivitelezések mellett jelen vagyunk Pakson az Atomerőműben lakatosipari és épületenergetikai munkákkal, a bátaapáti Nemzeti Radioaktívhulladék-tároló vasbeton medencéjét építjük. Készítjük az soroksári IKEA cölöpözését és a Győr-Gönyű kikötő fejlesztését is.”

Ma szavaz a Ház a 7. módosításról

Publikálás dátuma
2016.11.08. 06:04
Vona a Házban: önök üzletelnek Pharaon „professzorral” FOTÓ: MOLNÁR ÁDÁM
Akik feltételekhez kötik az alaptörvény módosítását, azok "zsoldosok, hazaárulók, nem ismerik azt a szót, hogy hazaszeretet" - ripakodott a jobbikosokra tegnap a Házban Kósa Lajos. A Fidesz frakcióvezetője napirend előtt reményét fejezte ki, hogy a radikális párt "egyszer hazafi lesz és megszavazza az alaptörvény-módosítást". Addigra a Házbizottság kormánypárti nyomásra már elutasította, hogy ma, még az alkotmánymódosítás előtt szavazzanak a letelepedési kötvények megszüntetéséről.

Ma szavaz a "gránitszilárdságú" alaptörvény hetedik, Orbán Viktor által benyújtott módosításáról az Országgyűlés. Miután minden ellenzéki párt bejelentette, hogy nem támogatja a javaslatot, egyelőre a kormány nem lehet biztos abban, hogy az érvénytelen kvótareferendum után kierőltetett változtatásnak lesz-e kétharmados többsége.

Újabb milliárd Rogán szomszédjának
Bruttó egymilliárd forintot költ a kormány az október 2-i kvótanépszavazás eredményének kommunikációjára. Az utókampányra vonatkozó szerződést még a referendum előtt megkötötték Rogán Antal Pasa parki szomszédjának cégeivel - számolt be a Magyar Nemzet. A Csetényi Csaba érdekeltségébe tartozó Network 360 Reklámügynökség Kft.-vel és az Affiliate Network Kft.-vel szeptember 27-én kötött keretszerződést a Miniszterelnöki Kabinetiroda. A népszavazást megelőző reklámhadjárat többszörösébe került a mostaninak: a kormány arra saját bevallása szerint nettó 5,9, vagyis bruttó 7,5 milliárd forintot költött. A teljes kampány azonban ennél jóval többe, 12-13 milliárdba kerülhetett.

A Fidesznek azért nincs olyan nehéz dolga, hiszen összesen két független, vagy két átszavazó képviselő voksa elég a módosítás elfogadásához. Kósa Lajos tegnap több körben próbált híveket szerezni Orbán javaslatához, bár napirend előtt elég sajátosan tette ezt. A szocialistákat a Fidesz frakcióvezetője felszólalása leírta, mondván: ők mindig hazudnak. Vona Gábort azonban április 12-i nyilatkozatával szembesítette, akkor a Jobbik elnöke közölte, a népszavazással ugyan nem ért egyet, ennek ellenére pártja az alkotmánymódosítást megszavazza, aki ezt nem teszi meg, az hazaáruló. A fideszes vezető szerint a haza védelme feltétlen, akik feltételhez kötik, azok "zsoldosok, hazaárulók, nem ismerik azt a szót, hogy hazaszeretet". A letelepedési kötvény Jobbik által feltételként szabott megszüntetése kapcsán Kósa emlékeztetett, a kormány korábban jelezte, hogy felülvizsgálja a rendszert. A migránsokat ismét a betörőkhöz, míg a kötvényt vásárlókat az albérlőkhöz hasonlította. A jobbikos képviselőket arra szólította, legyenek hazafiak és támogassák az alkotmánymódosítást.

"Ki az, aki a paksi atomerőmű szerződését megkötötte az emberek megkérdezése nélkül, majd a hitleszerződés feltételeit titkosította? Önök. Kik azok, akik Pharaon „professzor úrral” üzletelnek, jachtoznak, szomszédolnak? Önök. Ki az aki megígérte hogy kivezetik a letelepedési kötvényt, ehelyett Irakban új irodát nyitottak? Önök." Vona ezzel nyitott szintén napirend előtt. Megismételte, pártja nem támogat félmegoldásokat, ezért követelik a kötvény megszüntetését. Az ügy miatt a kormánypártoknál kiújult a Jobbik-szindróma, folyamatosan mocskolják a pártot, csak azért, mert a Jobbik "beletenyerelt ebbe a piszkos üzletbe" - fogalmazott.

"A letelepedési kötvény jelentéktelen ügy az alaptörvény módosításához képest, és teljes mértékben indokolatlannak tartjuk, hogy ezt összekössük bármivel." Ezt tegnap, még a plenáris ülés kora délutáni kezdete előtt közölte Kósa. A Fidesz frakcióvezetője világossá tette, a Jobbik kérésére hiába hívták össze délelőtt a Házbizottságot, a testület - természetesen kormánypárti nyomásra - nem támogatta, hogy a letelepedési kötvény megszüntetéséről a házszabálytól eltérve ma, még az alaptörvényről szóló határozathozatal előtt szavazzanak. Megismételte, a letelepedési kötvény ügyéről később fognak dönteni. Minden képviselőt, frakciót arra kért, hogy ma "ne különböző követelésekkel álljon elő, ne zsaroljon, hanem szeresse a hazáját", és segítsen Magyarországot megvédeni a betelepítési kvótától.

Orbánnak el kell döntenie, hogy a magyar emberek biztonságát tartja-e elsődlegesnek, vagy meg szeretné védeni "a piszkos, offshore cégeken keresztül lebonyolított letelepedési kötvénybizniszt". Erről szintén a plenáris ülés előtt beszélt Volner János, a Jobbik frakcióvezetője aki ugyancsak világossá tette, akkor támogatják az alkotmánymódosítást, ha megszűnnek a kötvények, amelyeket "az Iszlám Állam fellegvárának számító Irakban" is lehet jegyezni, ami növeli a terrorkockázatot.

Nem old meg semmilyen problémát - ezzel magyarázta az LMP társelnöke, hogy miért nem szavaznak az alaptörvény-módosításról. Hadházy Ákos a Hír TV tegnap reggeli műsorában közölte, a kvótaellenes kiegészítések teljesen feleslegesek, ráadásul a tervezett uniós intézkedések ellen sem jók.

Homályos utalás
Miután az október 2-i kvótanépszavazás érvénytelen lett, így az közjogilag nem alapoz meg semmilyen kormányzati döntést - figyelmeztet az Eötvös Károly Intézet. Hozzáteszik, a parlament és a kormány mozgástere a menekültügyi döntéshozatal terén változatlan maradt, a népszavazás után is ugyanazon nemzeti és uniós jogi keretek között hozhat döntéseket, mint a referendumot megelőzően. Ráadásul a népszavazási kérdés nem az alaptörvény módosításáról szólt, erre a kormányzati szándékra csak homályos utalásokból lehetett következtetni. A kormány a demokratikus vitát is ellehetetleníti, hiszen a módosítás benyújtása után alig egy hónappal zárószavazást tartanak. Az EKINT szerint ez is világosan mutatja, hogy a kormányzó pártok az alaptörvényre nem a kormányzati hatalomgyakorlás korlátait meghatározó alkotmányként, hanem a hatalomgyakorlásuk egyik eszközeként tekintenek.



Bécsi út: Fidesz-szerkesztőség

Publikálás dátuma
2016.11.08. 06:01
Murányi András: végleg el FOTÓ: TÓTH GERGŐ
A Népszabadság harminc újságírója már aláírta a felmondását, majdnem ötven társuk pedig a közeli napokban veheti kézbe a közös megegyezést tartalmazó dokumentumot. Egy külföldi befektetővel közben a közös munka folytatásáról tárgyalnak, mert kiadójuk Mészáros Lőrinchez köthető legújabb tulajdonosa már a Fidesz-sajtót költözteti be a megszüntetett baloldali napilap egykori székházába.

Legkorábban jövő márciusban kerülhet piacra egy olyan sajtótermék, amely a Népszabadság szerkesztőségének munkatársaira épít – jelentette ki tegnap reggel Murányi András. A lap utolsó főszerkesztője a fővárosban és szűk környékén fogható Rádió Q Kelj fel Jancsi! című műsorában elmondta, hogy a napilap bezárása óta folyamatosan tárgyaltak a szerkesztőség jövőjéről és egyik tervük megvalósítását egy külföldi befektető támogatná. Nála van már az üzleti tervük is, de – mint mondta – ha elfogadja azt, akkor is biztosan hónapokig tart a részletes tárgyalás, valamint az indulás előkészítése, ha sikerül megállapodniuk. Murányi szerint azért gondolkodnak független megoldásban, mert a Mediaworks lapjait megvásárló Opimus Press Zrt. vezetői ígéretük ellenére nem tárgyaltak vele a Népszabadság újraindításáról. Hozzátette azonban, ha a megoldás egy kizárólag internetes megjelenést nyújtó, az eddiginél lényegesen kevesebb munkatársat igénylő sajtótermék lesz, abban ő főszerkesztőként nem kíván partner lenni.

Ma már a Népszabadság munkatársai közül senki nem bízik a lap újraindításában, ezért a múlt héten elkezdték aláírni a közös megegyezést tartalmazó felmondásukat. A papírokat péntekig harmincan kapták meg és a jövő hét végére elméletileg mindenkivel megállapodnak. Több forrás is megerősítette, hogy a kiadóban el akarják kerülni a hosszú bürokratikus procedúrával járó tömeges létszámleépítést. Ezért naponta tízesével hívják be az újságírókat, fotósokat, tördelőket, de tegnap éppen „szabadnapot” tartottak, mert az új tulajdonosok összegezni akarják eddigi tapasztalataikat.

Célzott állami hirdetések
Két kutató kimutatásokkal igazolja a Defacto blogon megjelent írásában, hogy szoros összefüggés van a kormányt érintő korrupciós botrányokról megjelent beszámolók és az állami hirdetések aránya között. Szeidl Ádám, a CEU és Szűcs Ferenc, az University of California elemzője bebizonyítja, hogy amíg Simicska jó barát volt és nem jelent meg sem a Magyar Nemzetben, sem a HírTV-ben a fideszes lenyúlásokat feltáró összeállítás, addig ömlött a hirdetési pénz a médiacsomag kiadóihoz. Amikor azonban a tulajdonos összeveszett Orbánnal, egyik pillanatról a másikra elzárták a pénzcsapokat.

A még hátralévő munkatársak most abban reménykednek, hogy az Opimus Press-t képviselő Liszkay Gábor annak ellenére tartja az előző tulajdonosoknál kiharcolt távozási feltételeket, hogy arról nem ő állapodott meg a főszerkesztővel. A találkozók fagyos légkörben zajlanak, az újságírók beszámolói szerint biztonsági őrökkel kísértetik őket a Népszabadság Bécsi úti épületében.

A 444.hu szerint „legendás irodaház” valójában egy lepukkant szocreál épület, aminek soha nem volt olyan hangulata, mint a valóban legendás sajtóháznak, a Blaha Lujza téren. Ennél fontosabb persze, hogy az épület 5. emeletén, ahová állítólag a Népszabadságot akarta költöztetni az utolsó előtti tulajdonos, vagyis az osztrák Heincrich Pecina, megint dolgoznak a munkások, tehát biztos, hogy oda szerkesztőség költözik előbb-utóbb. Ezt erősíti, hogy a Magyar Idők kormányzati napilap gazdasági munkatársai már át is mentek a Bécsi úti székházba, biztosak lehetünk tehát benne, hogy az új fideszes lapbirodalmat irányító Liszkay a szerkesztőséget is átviszi a Lurdy Házban eddig bérelt irodákból.

Közben nem álltak le a személycserék a kiadó más lapjainál sem. A Világgazdaság (VG) eddigi főszerkesztőjét is elküldték, Mezősi Tamás helyett már Deák Bálint, a Magyar Idők egyik szerkesztője vette át a gazdasági napilap irányítását. A személycsere miatt a VG két újságírója máris önként távozott, de az utóbbi hónapokban a Népszabadsághoz hasonlóan kormánykritikus cikkeket közlő újságnál további elbocsájtásokkal számolnak.

Egyre biztosabb, hogy Liszkay ugyanazt a modellt akarja megvalósítani, ami az ő irányítása alatt a Magyar Nemzet és a Hír TV tartalmi együttműködése mellett a Class FM és a Lánchíd Rádió hír- és közéleti műsorainak közös elkészítését jelentette a tavaly februári G-napig, amikor a médiabirodalom tulajdonosa, Simicska Lajos összeveszett Orbán Viktor kormányfővel. Liszkay akkor azonnal a miniszterelnök mellé állt és létrehozta a Magyar Időket, majd a szintén kormánypárti Karc FM rádiót.

Az új központi szerkesztőség létrehozását készíti elő az is, hogy már a Bécsi úton van az állami televízió híradójának eddigi főszerkesztője, Pauska Zsolt is. Bár Széles Gábor cáfolja azokat a lapértesüléseket, hogy már el is adta volna az Echo TV-t Liszkaynak, a tévés szakember megjelenése azt erősíti, hogy a Fidesz médiacsomagjában hamarosan ez a szerkesztőség is megjelenhet. A jelenleg 12 megyei napilapot tartalmazó vidéki lapcsalád cikkeinek nagy része is ebben a központi szerkesztőségben készül majd, sőt – ha igazak az egyelőre meg nem erősített hírek – Mészáros Lőrinc nevében hamarosan felvásárolják az eddig talpon maradt további 5-6 megyei lapot is. A csomagot kiegészíti a magas példányszámú Nemzeti Sport is, amelynek szerkesztőségét már szintén átköltöztették a Népszabadság-székházba.

Ennél még kiforratlanabb a Mediaworks bulvárlapjainak jövője, de a legtöbben arra tippelnek, hogy a Bravo, a Hot!, a Lakáskultúra, vagy az Autó-Motor átkerülhet a Fidesz bulvárcsomagját gründoló Habony Árpád főtanácsadó Modern Média Groupjához, netán Ómolnár Miklós szintén Fidesz-közeli bulvárfőnök valamelyik cégéhez.

És már kész is a totális állami agymosás teljes háttérbázisa, amit már csak működtetni kell a 2018-as választások előtt.