Nálunk is terjed az orosz pilótajáték

Publikálás dátuma
2016.11.08. 06:17
A cég saját honlapján ábrázolja a pénz leosztását FORRÁS:KAIROS PLANET NETWORK
Időről időre felbukkan Magyarországon is egy-egy, a potenciális ügyfeleket visszautasíthatatlan ajánlatokkal bombázó üzleti kezdeményezés, amelyekről aztán gyorsan kiderült, hogy a hírhedt pilótajátékok közé sorolhatók. Az egyik ilyen az orosz kezdeményezésű Kairos, amely passzív jövedelmet, vagyis munka nélküli pénzszerzési lehetőséget kínál ügyfeleinek - akinek már itt nem válik gyanússá a dolog, magára vessen.

Csaknem egy éve terjed Magyarországon egy újabb pilótajáték, a Kairos. Bár az ügyfeleknek passzív jövedelemforrást ígérő szolgáltatást nyújtó cég - Kairos Technologies Ltd. - angliai székhellyel rendelkezik, a "bomba üzlet" minden valószínűség szerint orosz kezdeményezésű (ezt a Kairos termékeinek beállított számítógépes programok orosz nyelvű fájljai is bizonyítják). Ugyanis a "szolgáltatás" lényege az, hogy a céggel szerződött partner megvesz egy ilyen programcsomagot, melynek segítségével - elvben - a saját számítógépén található szabad tárhelyet adhatja bérbe, ami után pénzt kap.

A cég saját honlapján ábrázolja a pénz leosztását FORRÁS:KAIROS PLANET NETWORK

A cég saját honlapján ábrázolja a pénz leosztását FORRÁS:KAIROS PLANET NETWORK

A havi kereset természetesen attól függ, mennyi pénzt fizettek be az elején: az alapcsomagért 125 dollárt (mintegy 35 ezer forint) kell elutalni, amiért 15 GB tárhelyet adunk át napi 0,83 dollárért, vagyis körülbelül 230 forintért. A platinum csomagért viszont már 2777 dollárt (770 ezer forint) is elkérnek a szervezők, amiért 360 GB tárhelyet adhatunk ki a gépünkön, ezért már napi 19 dollárt (4500 forint) bevételt ígérnek. Az ügyfeleknek egyetlen feltételnek kell eleget tenniük: napi tíz órán keresztül bekapcsolva, az internethez csatlakoztatva kell hagyniuk a gépüket. A bérbe vett tárhelyeket a cég összefogja, és elméletileg vállalati ügyfeleknek adja ki.

S ahogy az a pilótajátékoknál lenni szokott, ha valaki ismerősei, barátai közül még több embert tud beszervezni, további bónuszokat kaphat. Az ilyen "üzleteknél" a finanszírozás átláthatatlan, az is kétséges, hogy egyáltalán a szolgáltatások mögött van-e valós tartalom, a megvásárolt programokkal valóban bérbe adható-e a tárhely, vagy csak egy egyszerű, lényegében semmire sem jó szoftvert varrtak az ügyfél nyakába, ami maximum annyit tesz, hogy ellenőrzi, ki mennyi időt tölt az internethez csatlakozva. Az ügyfelek nem követhetik nyomon, hogy a szoftver letöltése után pontosan mi történik, a legvalószínűbb azonban, hogy a pénzforrást egyedül ők, az újabb és újabb belépők jelentik a cég számára.

Bár a cég ellen több országban - Szlovákiában, Észtországban, Litvániában - már vizsgálatokat indítottak, sőt Fehéroroszországban már letartóztatások is történtek, nem egyszerű őket megfogni. A Kairos ugyanis jogilag sokkal inkább egy MLM (multi-level marketing) szolgáltatás, mint pilótajáték, bár utóbbi elemei egyértelműen megjelennek benne.

Az MLM lényege, hogy az értékesítés a vállalattal alvállalkozói szerződésben lévő értékesítők vagy hálózatépítők által történik, személyes fogyasztás, illetve az ismerősök felé történő ajánlás által. A különbség az MLM és a pilótajáték között az, hogy míg előbbiben elvben van valós termék, a befolyt pénz a termékek megvásárlásából keletkezik, addig a pilótajátékban nincs termék, ott csakis az új tagok beszervezésére épül a hálózat. A magyar jogszabályok ez utóbbit egyértelműen tiltják.

Figyelmeztet az MNB
Hasonlóan aggályos az úgynevezett kriptovaluták, vagyis a virtuális pénzek ügye, mint a Bitcoin vagy a OneCoin. Utóbbival kapcsolatban nemrégiben a Magyar Nemzeti Bank is figyelmeztetést adott ki. "Egyes konstrukciók, kereskedési platformok új, a Bitcoinhoz hasonló virtuális eszközbe - például az úgynevezett OneCoin-ba - való befektetést és az ezzel való kereskedést teszik elméletileg lehetővé a leendő befektetőknek.
A valóságban ugyanakkor a virtuális eszköz kibocsátásának hatáskörét a piramisjáték szervezője kizárólagos jogkörrel magának tartja fenn, és kereskedni is csak a kibocsátó által üzemeltetett zárt tőzsdén lehetséges. A rendszerbe magas hozamok ígéretével az interneten szerveznek új belépőket, a később csatlakozók befizetéseiből pedig a korai belépők kapnak jutalékot úgy, hogy a jutalék aránya további befizetésekkel növelhető" - írták. Vagyis ezek a fizetési rendszerek nem tartoznak a jegybank felügyelete alá, nem szabályozott keretek között működnek, az MNB azokat nem is engedélyezi, így használatuk is rendkívül kockázatos.
Sőt, a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság a 24.hu megkeresésére egyenesen azt közölte: amennyiben a Bitcoin és egyéb - hasonló elven működő - virtuális fizetőeszköz nyilvántartása vagy a tranzakciók lebonyolítása során bármilyen probléma lépne fel, nincsen olyan hatóság, akihez a fogyasztók fordulni tudnak, és amely fel tudna lépni a felhasználók érdekében, mert "jelenleg nincs olyan szabályozás, ami a felhasználóknak a veszteségekkel szemben védelmet biztosítana arra az esetre, ha a virtuális fizetőeszközzel kereskedő vagy azt kezelő portál tönkremenne vagy például beszüntetné működését".

Szerző

Ma szavaz a Ház a 7. módosításról

Publikálás dátuma
2016.11.08. 06:04
Vona a Házban: önök üzletelnek Pharaon „professzorral” FOTÓ: MOLNÁR ÁDÁM
Akik feltételekhez kötik az alaptörvény módosítását, azok "zsoldosok, hazaárulók, nem ismerik azt a szót, hogy hazaszeretet" - ripakodott a jobbikosokra tegnap a Házban Kósa Lajos. A Fidesz frakcióvezetője napirend előtt reményét fejezte ki, hogy a radikális párt "egyszer hazafi lesz és megszavazza az alaptörvény-módosítást". Addigra a Házbizottság kormánypárti nyomásra már elutasította, hogy ma, még az alkotmánymódosítás előtt szavazzanak a letelepedési kötvények megszüntetéséről.

Ma szavaz a "gránitszilárdságú" alaptörvény hetedik, Orbán Viktor által benyújtott módosításáról az Országgyűlés. Miután minden ellenzéki párt bejelentette, hogy nem támogatja a javaslatot, egyelőre a kormány nem lehet biztos abban, hogy az érvénytelen kvótareferendum után kierőltetett változtatásnak lesz-e kétharmados többsége.

Újabb milliárd Rogán szomszédjának
Bruttó egymilliárd forintot költ a kormány az október 2-i kvótanépszavazás eredményének kommunikációjára. Az utókampányra vonatkozó szerződést még a referendum előtt megkötötték Rogán Antal Pasa parki szomszédjának cégeivel - számolt be a Magyar Nemzet. A Csetényi Csaba érdekeltségébe tartozó Network 360 Reklámügynökség Kft.-vel és az Affiliate Network Kft.-vel szeptember 27-én kötött keretszerződést a Miniszterelnöki Kabinetiroda. A népszavazást megelőző reklámhadjárat többszörösébe került a mostaninak: a kormány arra saját bevallása szerint nettó 5,9, vagyis bruttó 7,5 milliárd forintot költött. A teljes kampány azonban ennél jóval többe, 12-13 milliárdba kerülhetett.

A Fidesznek azért nincs olyan nehéz dolga, hiszen összesen két független, vagy két átszavazó képviselő voksa elég a módosítás elfogadásához. Kósa Lajos tegnap több körben próbált híveket szerezni Orbán javaslatához, bár napirend előtt elég sajátosan tette ezt. A szocialistákat a Fidesz frakcióvezetője felszólalása leírta, mondván: ők mindig hazudnak. Vona Gábort azonban április 12-i nyilatkozatával szembesítette, akkor a Jobbik elnöke közölte, a népszavazással ugyan nem ért egyet, ennek ellenére pártja az alkotmánymódosítást megszavazza, aki ezt nem teszi meg, az hazaáruló. A fideszes vezető szerint a haza védelme feltétlen, akik feltételhez kötik, azok "zsoldosok, hazaárulók, nem ismerik azt a szót, hogy hazaszeretet". A letelepedési kötvény Jobbik által feltételként szabott megszüntetése kapcsán Kósa emlékeztetett, a kormány korábban jelezte, hogy felülvizsgálja a rendszert. A migránsokat ismét a betörőkhöz, míg a kötvényt vásárlókat az albérlőkhöz hasonlította. A jobbikos képviselőket arra szólította, legyenek hazafiak és támogassák az alkotmánymódosítást.

"Ki az, aki a paksi atomerőmű szerződését megkötötte az emberek megkérdezése nélkül, majd a hitleszerződés feltételeit titkosította? Önök. Kik azok, akik Pharaon „professzor úrral” üzletelnek, jachtoznak, szomszédolnak? Önök. Ki az aki megígérte hogy kivezetik a letelepedési kötvényt, ehelyett Irakban új irodát nyitottak? Önök." Vona ezzel nyitott szintén napirend előtt. Megismételte, pártja nem támogat félmegoldásokat, ezért követelik a kötvény megszüntetését. Az ügy miatt a kormánypártoknál kiújult a Jobbik-szindróma, folyamatosan mocskolják a pártot, csak azért, mert a Jobbik "beletenyerelt ebbe a piszkos üzletbe" - fogalmazott.

"A letelepedési kötvény jelentéktelen ügy az alaptörvény módosításához képest, és teljes mértékben indokolatlannak tartjuk, hogy ezt összekössük bármivel." Ezt tegnap, még a plenáris ülés kora délutáni kezdete előtt közölte Kósa. A Fidesz frakcióvezetője világossá tette, a Jobbik kérésére hiába hívták össze délelőtt a Házbizottságot, a testület - természetesen kormánypárti nyomásra - nem támogatta, hogy a letelepedési kötvény megszüntetéséről a házszabálytól eltérve ma, még az alaptörvényről szóló határozathozatal előtt szavazzanak. Megismételte, a letelepedési kötvény ügyéről később fognak dönteni. Minden képviselőt, frakciót arra kért, hogy ma "ne különböző követelésekkel álljon elő, ne zsaroljon, hanem szeresse a hazáját", és segítsen Magyarországot megvédeni a betelepítési kvótától.

Orbánnak el kell döntenie, hogy a magyar emberek biztonságát tartja-e elsődlegesnek, vagy meg szeretné védeni "a piszkos, offshore cégeken keresztül lebonyolított letelepedési kötvénybizniszt". Erről szintén a plenáris ülés előtt beszélt Volner János, a Jobbik frakcióvezetője aki ugyancsak világossá tette, akkor támogatják az alkotmánymódosítást, ha megszűnnek a kötvények, amelyeket "az Iszlám Állam fellegvárának számító Irakban" is lehet jegyezni, ami növeli a terrorkockázatot.

Nem old meg semmilyen problémát - ezzel magyarázta az LMP társelnöke, hogy miért nem szavaznak az alaptörvény-módosításról. Hadházy Ákos a Hír TV tegnap reggeli műsorában közölte, a kvótaellenes kiegészítések teljesen feleslegesek, ráadásul a tervezett uniós intézkedések ellen sem jók.

Homályos utalás
Miután az október 2-i kvótanépszavazás érvénytelen lett, így az közjogilag nem alapoz meg semmilyen kormányzati döntést - figyelmeztet az Eötvös Károly Intézet. Hozzáteszik, a parlament és a kormány mozgástere a menekültügyi döntéshozatal terén változatlan maradt, a népszavazás után is ugyanazon nemzeti és uniós jogi keretek között hozhat döntéseket, mint a referendumot megelőzően. Ráadásul a népszavazási kérdés nem az alaptörvény módosításáról szólt, erre a kormányzati szándékra csak homályos utalásokból lehetett következtetni. A kormány a demokratikus vitát is ellehetetleníti, hiszen a módosítás benyújtása után alig egy hónappal zárószavazást tartanak. Az EKINT szerint ez is világosan mutatja, hogy a kormányzó pártok az alaptörvényre nem a kormányzati hatalomgyakorlás korlátait meghatározó alkotmányként, hanem a hatalomgyakorlásuk egyik eszközeként tekintenek.



Szerző

Ma szavaz a Ház a 7. módosításról

Publikálás dátuma
2016.11.08. 06:04
Vona a Házban: önök üzletelnek Pharaon „professzorral” FOTÓ: MOLNÁR ÁDÁM
Akik feltételekhez kötik az alaptörvény módosítását, azok "zsoldosok, hazaárulók, nem ismerik azt a szót, hogy hazaszeretet" - ripakodott a jobbikosokra tegnap a Házban Kósa Lajos. A Fidesz frakcióvezetője napirend előtt reményét fejezte ki, hogy a radikális párt "egyszer hazafi lesz és megszavazza az alaptörvény-módosítást". Addigra a Házbizottság kormánypárti nyomásra már elutasította, hogy ma, még az alkotmánymódosítás előtt szavazzanak a letelepedési kötvények megszüntetéséről.

Ma szavaz a "gránitszilárdságú" alaptörvény hetedik, Orbán Viktor által benyújtott módosításáról az Országgyűlés. Miután minden ellenzéki párt bejelentette, hogy nem támogatja a javaslatot, egyelőre a kormány nem lehet biztos abban, hogy az érvénytelen kvótareferendum után kierőltetett változtatásnak lesz-e kétharmados többsége.

Újabb milliárd Rogán szomszédjának
Bruttó egymilliárd forintot költ a kormány az október 2-i kvótanépszavazás eredményének kommunikációjára. Az utókampányra vonatkozó szerződést még a referendum előtt megkötötték Rogán Antal Pasa parki szomszédjának cégeivel - számolt be a Magyar Nemzet. A Csetényi Csaba érdekeltségébe tartozó Network 360 Reklámügynökség Kft.-vel és az Affiliate Network Kft.-vel szeptember 27-én kötött keretszerződést a Miniszterelnöki Kabinetiroda. A népszavazást megelőző reklámhadjárat többszörösébe került a mostaninak: a kormány arra saját bevallása szerint nettó 5,9, vagyis bruttó 7,5 milliárd forintot költött. A teljes kampány azonban ennél jóval többe, 12-13 milliárdba kerülhetett.

A Fidesznek azért nincs olyan nehéz dolga, hiszen összesen két független, vagy két átszavazó képviselő voksa elég a módosítás elfogadásához. Kósa Lajos tegnap több körben próbált híveket szerezni Orbán javaslatához, bár napirend előtt elég sajátosan tette ezt. A szocialistákat a Fidesz frakcióvezetője felszólalása leírta, mondván: ők mindig hazudnak. Vona Gábort azonban április 12-i nyilatkozatával szembesítette, akkor a Jobbik elnöke közölte, a népszavazással ugyan nem ért egyet, ennek ellenére pártja az alkotmánymódosítást megszavazza, aki ezt nem teszi meg, az hazaáruló. A fideszes vezető szerint a haza védelme feltétlen, akik feltételhez kötik, azok "zsoldosok, hazaárulók, nem ismerik azt a szót, hogy hazaszeretet". A letelepedési kötvény Jobbik által feltételként szabott megszüntetése kapcsán Kósa emlékeztetett, a kormány korábban jelezte, hogy felülvizsgálja a rendszert. A migránsokat ismét a betörőkhöz, míg a kötvényt vásárlókat az albérlőkhöz hasonlította. A jobbikos képviselőket arra szólította, legyenek hazafiak és támogassák az alkotmánymódosítást.

"Ki az, aki a paksi atomerőmű szerződését megkötötte az emberek megkérdezése nélkül, majd a hitleszerződés feltételeit titkosította? Önök. Kik azok, akik Pharaon „professzor úrral” üzletelnek, jachtoznak, szomszédolnak? Önök. Ki az aki megígérte hogy kivezetik a letelepedési kötvényt, ehelyett Irakban új irodát nyitottak? Önök." Vona ezzel nyitott szintén napirend előtt. Megismételte, pártja nem támogat félmegoldásokat, ezért követelik a kötvény megszüntetését. Az ügy miatt a kormánypártoknál kiújult a Jobbik-szindróma, folyamatosan mocskolják a pártot, csak azért, mert a Jobbik "beletenyerelt ebbe a piszkos üzletbe" - fogalmazott.

"A letelepedési kötvény jelentéktelen ügy az alaptörvény módosításához képest, és teljes mértékben indokolatlannak tartjuk, hogy ezt összekössük bármivel." Ezt tegnap, még a plenáris ülés kora délutáni kezdete előtt közölte Kósa. A Fidesz frakcióvezetője világossá tette, a Jobbik kérésére hiába hívták össze délelőtt a Házbizottságot, a testület - természetesen kormánypárti nyomásra - nem támogatta, hogy a letelepedési kötvény megszüntetéséről a házszabálytól eltérve ma, még az alaptörvényről szóló határozathozatal előtt szavazzanak. Megismételte, a letelepedési kötvény ügyéről később fognak dönteni. Minden képviselőt, frakciót arra kért, hogy ma "ne különböző követelésekkel álljon elő, ne zsaroljon, hanem szeresse a hazáját", és segítsen Magyarországot megvédeni a betelepítési kvótától.

Orbánnak el kell döntenie, hogy a magyar emberek biztonságát tartja-e elsődlegesnek, vagy meg szeretné védeni "a piszkos, offshore cégeken keresztül lebonyolított letelepedési kötvénybizniszt". Erről szintén a plenáris ülés előtt beszélt Volner János, a Jobbik frakcióvezetője aki ugyancsak világossá tette, akkor támogatják az alkotmánymódosítást, ha megszűnnek a kötvények, amelyeket "az Iszlám Állam fellegvárának számító Irakban" is lehet jegyezni, ami növeli a terrorkockázatot.

Nem old meg semmilyen problémát - ezzel magyarázta az LMP társelnöke, hogy miért nem szavaznak az alaptörvény-módosításról. Hadházy Ákos a Hír TV tegnap reggeli műsorában közölte, a kvótaellenes kiegészítések teljesen feleslegesek, ráadásul a tervezett uniós intézkedések ellen sem jók.

Homályos utalás
Miután az október 2-i kvótanépszavazás érvénytelen lett, így az közjogilag nem alapoz meg semmilyen kormányzati döntést - figyelmeztet az Eötvös Károly Intézet. Hozzáteszik, a parlament és a kormány mozgástere a menekültügyi döntéshozatal terén változatlan maradt, a népszavazás után is ugyanazon nemzeti és uniós jogi keretek között hozhat döntéseket, mint a referendumot megelőzően. Ráadásul a népszavazási kérdés nem az alaptörvény módosításáról szólt, erre a kormányzati szándékra csak homályos utalásokból lehetett következtetni. A kormány a demokratikus vitát is ellehetetleníti, hiszen a módosítás benyújtása után alig egy hónappal zárószavazást tartanak. Az EKINT szerint ez is világosan mutatja, hogy a kormányzó pártok az alaptörvényre nem a kormányzati hatalomgyakorlás korlátait meghatározó alkotmányként, hanem a hatalomgyakorlásuk egyik eszközeként tekintenek.



Szerző