Nálunk is terjed az orosz pilótajáték

Időről időre felbukkan Magyarországon is egy-egy, a potenciális ügyfeleket visszautasíthatatlan ajánlatokkal bombázó üzleti kezdeményezés, amelyekről aztán gyorsan kiderült, hogy a hírhedt pilótajátékok közé sorolhatók. Az egyik ilyen az orosz kezdeményezésű Kairos, amely passzív jövedelmet, vagyis munka nélküli pénzszerzési lehetőséget kínál ügyfeleinek - akinek már itt nem válik gyanússá a dolog, magára vessen.

Csaknem egy éve terjed Magyarországon egy újabb pilótajáték, a Kairos. Bár az ügyfeleknek passzív jövedelemforrást ígérő szolgáltatást nyújtó cég - Kairos Technologies Ltd. - angliai székhellyel rendelkezik, a "bomba üzlet" minden valószínűség szerint orosz kezdeményezésű (ezt a Kairos termékeinek beállított számítógépes programok orosz nyelvű fájljai is bizonyítják). Ugyanis a "szolgáltatás" lényege az, hogy a céggel szerződött partner megvesz egy ilyen programcsomagot, melynek segítségével - elvben - a saját számítógépén található szabad tárhelyet adhatja bérbe, ami után pénzt kap.

A cég saját honlapján ábrázolja a pénz leosztását FORRÁS:KAIROS PLANET NETWORK

A havi kereset természetesen attól függ, mennyi pénzt fizettek be az elején: az alapcsomagért 125 dollárt (mintegy 35 ezer forint) kell elutalni, amiért 15 GB tárhelyet adunk át napi 0,83 dollárért, vagyis körülbelül 230 forintért. A platinum csomagért viszont már 2777 dollárt (770 ezer forint) is elkérnek a szervezők, amiért 360 GB tárhelyet adhatunk ki a gépünkön, ezért már napi 19 dollárt (4500 forint) bevételt ígérnek. Az ügyfeleknek egyetlen feltételnek kell eleget tenniük: napi tíz órán keresztül bekapcsolva, az internethez csatlakoztatva kell hagyniuk a gépüket. A bérbe vett tárhelyeket a cég összefogja, és elméletileg vállalati ügyfeleknek adja ki.

S ahogy az a pilótajátékoknál lenni szokott, ha valaki ismerősei, barátai közül még több embert tud beszervezni, további bónuszokat kaphat. Az ilyen "üzleteknél" a finanszírozás átláthatatlan, az is kétséges, hogy egyáltalán a szolgáltatások mögött van-e valós tartalom, a megvásárolt programokkal valóban bérbe adható-e a tárhely, vagy csak egy egyszerű, lényegében semmire sem jó szoftvert varrtak az ügyfél nyakába, ami maximum annyit tesz, hogy ellenőrzi, ki mennyi időt tölt az internethez csatlakozva. Az ügyfelek nem követhetik nyomon, hogy a szoftver letöltése után pontosan mi történik, a legvalószínűbb azonban, hogy a pénzforrást egyedül ők, az újabb és újabb belépők jelentik a cég számára.

Bár a cég ellen több országban - Szlovákiában, Észtországban, Litvániában - már vizsgálatokat indítottak, sőt Fehéroroszországban már letartóztatások is történtek, nem egyszerű őket megfogni. A Kairos ugyanis jogilag sokkal inkább egy MLM (multi-level marketing) szolgáltatás, mint pilótajáték, bár utóbbi elemei egyértelműen megjelennek benne.

Az MLM lényege, hogy az értékesítés a vállalattal alvállalkozói szerződésben lévő értékesítők vagy hálózatépítők által történik, személyes fogyasztás, illetve az ismerősök felé történő ajánlás által. A különbség az MLM és a pilótajáték között az, hogy míg előbbiben elvben van valós termék, a befolyt pénz a termékek megvásárlásából keletkezik, addig a pilótajátékban nincs termék, ott csakis az új tagok beszervezésére épül a hálózat. A magyar jogszabályok ez utóbbit egyértelműen tiltják.

Figyelmeztet az MNB

Hasonlóan aggályos az úgynevezett kriptovaluták, vagyis a virtuális pénzek ügye, mint a Bitcoin vagy a OneCoin. Utóbbival kapcsolatban nemrégiben a Magyar Nemzeti Bank is figyelmeztetést adott ki. "Egyes konstrukciók, kereskedési platformok új, a Bitcoinhoz hasonló virtuális eszközbe - például az úgynevezett OneCoin-ba - való befektetést és az ezzel való kereskedést teszik elméletileg lehetővé a leendő befektetőknek.

A valóságban ugyanakkor a virtuális eszköz kibocsátásának hatáskörét a piramisjáték szervezője kizárólagos jogkörrel magának tartja fenn, és kereskedni is csak a kibocsátó által üzemeltetett zárt tőzsdén lehetséges. A rendszerbe magas hozamok ígéretével az interneten szerveznek új belépőket, a később csatlakozók befizetéseiből pedig a korai belépők kapnak jutalékot úgy, hogy a jutalék aránya további befizetésekkel növelhető" - írták. Vagyis ezek a fizetési rendszerek nem tartoznak a jegybank felügyelete alá, nem szabályozott keretek között működnek, az MNB azokat nem is engedélyezi, így használatuk is rendkívül kockázatos.

Sőt, a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság a 24.hu megkeresésére egyenesen azt közölte: amennyiben a Bitcoin és egyéb - hasonló elven működő - virtuális fizetőeszköz nyilvántartása vagy a tranzakciók lebonyolítása során bármilyen probléma lépne fel, nincsen olyan hatóság, akihez a fogyasztók fordulni tudnak, és amely fel tudna lépni a felhasználók érdekében, mert "jelenleg nincs olyan szabályozás, ami a felhasználóknak a veszteségekkel szemben védelmet biztosítana arra az esetre, ha a virtuális fizetőeszközzel kereskedő vagy azt kezelő portál tönkremenne vagy például beszüntetné működését".