A szavazáson Fodor Gábor, a Magyar Liberális Párt elnöke, Kész Zolán és Kónya Péter független képviselők voksoltak nemmel, a többi képviselő bár benn ült a teremben, és a szavazógépben is benn volt a kártájuk, hogy nyoma legyen a jelenlétüknek, végül nem nyomtak gombot. Miután Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke bejelentette, hogy nem szavazták meg az alkotmánymódosítást, közölte, hogy a benyújtott szövegből még egyszer kell szavazni. Később kiderült azonban, hogy rossz forgatókönyvet kapott, így a teremben támadt zavar után tisztázódott, hogy nem kell újra szavazni.
MTI Fotó: Kovács Tamás
A szavazáson az MSZP és a Jobbik képviselői is molinókkal tiltakoztak az ülésteremben, őket Latorcai János levezető elnök figyelmeztette a tiltott szemléltető eszközök miatt. A Jobbik molinóján az állt, hogy "Az a hazaáruló, aki pénzért terroristát is beenged", a szocialisták áthúzott helikoptert ábrázoló lapokat mutattak fel.
A kormányfő az október 2-i kvótanépszavazás után tett javaslatot az alaptörvény módosítására, amelyről több frakcióközi egyeztetést is tartottak. Az öt cikkből álló változtatással bekerült volna az alaptörvénybe egyebek mellett az, hogy Magyarországra idegen népesség nem telepíthető be és idegen állampolgár - amelybe a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezők nem tartoznak bele - Magyarország területén a magyar hatóságok által egyedileg elbírált kérelme alapján élhet.
Miután az október 2-i kvótanépszavazás érvénytelen lett, így az közjogilag nem alapoz meg semmilyen kormányzati döntést - figyelmeztet az Eötvös Károly Intézet. Hozzáteszik, a parlament és a kormány mozgástere a menekültügyi döntéshozatal terén változatlan maradt, a népszavazás után is ugyanazon nemzeti és uniós jogi keretek között hozhat döntéseket, mint a referendumot megelőzően. Ráadásul a népszavazási kérdés nem az alaptörvény módosításáról szólt, erre a kormányzati szándékra csak homályos utalásokból lehetett következtetni. A kormány a demokratikus vitát is ellehetetleníti, hiszen a módosítás benyújtása után alig egy hónappal zárószavazást tartanak. Az EKINT szerint ez is világosan mutatja, hogy a kormányzó pártok az alaptörvényre nem a kormányzati hatalomgyakorlás korlátait meghatározó alkotmányként, hanem a hatalomgyakorlásuk egyik eszközeként tekintenek.
Elfogadták az NMHH jövő évi költségvetését
A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) jövőre 35,3 milliárd forintból gazdálkodhat, míg a hatóság médiatanácsa 452,5 millió forintból, és a testület további 1,1 milliárd forintot kezel. A Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) költségvetése 2017-ben 79,9 milliárd forint lesz. Az Országgyűlés 131 igen szavazattal, 61 nem ellenében elfogadta az NMHH jövő évi költségvetését, amelyet a költségvetési bizottság terjesztett a parlament elé. Az MTVA közszolgálati hozzájárulásként 70,1 milliárd forintba részesül, amely kereskedelmi és vagyongazdálkodási tevékenységéből további 8,7 milliárd forinttal számol. Kiadásai között 70,6 milliárd forint a médiaszolgáltatás-támogatási és vagyonkezelési tevékenység, amelyen belül személyi kiadásokra 14,3 milliárd forintot, míg dologiakra 51,5 milliárdot költhet az MTVA. A Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. 1,7 milliárd forintból gazdálkodhat jövőre. A rádiók és televíziós műsorok támogatását célzó Magyar Média Mecenatúra programra is változatlanul 3,1 milliárd forint fordítható.
Elfogadták a zárszámadási törvényt
Elfogadták a 2015-ös költségvetés végrehajtásáról szóló törvényt is, a tavalyi zárszámadásra 130 képviselő szavazott igennel, 60-an nemmel. Az államháztartás központi alrendszerén belül a központi költségvetés bevételei összességében jóval kedvezőbben teljesültek a törvényi módosított előirányzatnál - hívta fel a figyelmet korábban Varga Mihály.
Elhalasztották az e-cigarettáról szóló szavazást
A dohányzás visszaszorításával összefüggő egyes törvények módosításáról szóló előterjesztés zárószavazását a benyújtó - Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter - javaslatára elhalasztotta a Ház. Az indítvány lényege, hogy az eddig korlátozás nélkül értékesíthető új típusú dohánytermékeket, köztük az elektronikus cigarettát is a dohánytörvény hatálya alá vonnák, így ezeket a jövőben csak dohányboltban lehetne majd forgalmazni.
Módosult az épített környezetről szóló törvény
A parlament 159 igen szavazattal, 32 nem ellenében, 1 tartózkodás mellett módosította az épített környezetről szóló törvényt a Miniszterelnökséget vezető Lázár János javaslatára. A változtatással jogszabályba iktatták, hogy az építésügyi műszaki irányelvekért felelős bizottság dolgozza ki az épített környezet létrehozása és fenntartása érdekében végzett tervezésre, építésre és üzemeltetésre vonatkozó - jogszabály, szabvány által nem szabályozott - követelményeket, módszereket tartalmazó építésügyi műszaki irányelveket. Alkalmazásuk önkéntes. Az építésügyi műszaki irányelvek építőanyagokra, építéstechnológiákra, építészeti programokra és épületszerkezetekre vonatkozhatnak.
