"Kocsis Zoltán páratlan művész volt"

Páratlan művész volt, aki mindig a művek legmélyebb szövetéig jutott - méltatta a vasárnap elhunyt Kocsis Zoltánt kedden Kelemen Barnabás Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas hegedűművész.

Kiemelte: Kocsis Zoltán mindig a művek legmélyebb szövetéig jutott, egyetemes tudása, isteni tehetsége, zenei ösztöne és őszintesége mindig megtalálta a kulcsot a legbonyolultabb problémákra is. "Ebből a szempontból is páratlan művész volt és nem ismerek más hozzá foghatót" - hangsúlyozta. Hozzátette: előjátszani Kocsis Zoltánnak semmihez sem fogható érzés volt, bárkinek is adatott meg. A lehető legelmélyültebb, legtisztább és legőszintébb felkészülést igényelte, s ezt kell tudnunk megőrizni és továbbadni. Kocsis Zoltán egész lényével tanított, lenyomata generációkra bennünk marad, amelyet őriznünk, ápolnunk kell - hangsúlyozta Kelemen Barnabás, hozzáfűzve: minden erőnkkel azon kell legyünk, hogy magunkra maradva a lehető leginkább nyomdokaiban járjunk, kemény és kitartó munkával pedig táptalajt teremtsünk, hogy a jövőben újra hasonló zseni bontakozhassék ki.

Szerző

Keményen bírálta az ellenzék Lázár javaslatát

Publikálás dátuma
2016.11.08. 14:46
MTI Fotó: Kovács Tamás
Az Országgyűlés keddi ülésén a közbeszerzésekről szóló törvényről és az azzal összefüggő egyes törvények módosításáról is tárgyaltak. Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter azt mondta, hogy az elmúlt egy év tapasztalatai és a társadalmi egyeztetések eredményeképpen egyszerűsíteni és gyorsítani kell a közbeszerzési eljárásokat, valamint szigorítani kell a közpénz elköltésének feltételeit. Az ellenzék bírálta a kancelláriaminiszter javaslatát, Hadházy Ákos szerint például lopástechnikai törvénynek is lehetne nevezni azt, az MSZP-s képviselő pedig arról beszélt, hogy kiszámíthatatlanná válhatnak a közbeszerzések.

 Lázár János expozéjában emlékeztetett arra, hogy Magyarország 2015-ben az Európai Unió tagjai közül elsőként ültette át a közbeszerzési irányelvet, amely 2017-től minden EU-s országra nézve kötelező. Közölte: a mostani törvénymódosítás célja a 2016 tavaszán indult közbeszerzési kerekasztal tanulságainak összegzése, amelynek során a kormány a közbeszerzésekben érintett társadalmi szervezetekkel párbeszédet folytatott, hogy levonja a tanulságot az elmúlt egy év jogalkalmazásából. A miniszter a fontos változtatások között említette, hogy a jövőben egymillió forint felett valamilyen ajánlatkérés, verseny kötelező lesz. Hozzátette: egymillió forint felett új közbeszerzési értékhatárokat vezetnek be, a jövőben - osztrák minta alapján - a meghirdetés nélküli közbeszerzési eljárásokban 300 millió forint lesz az értékhatár és öt ajánlatot kell bekérni.

LMP: a kormányt a nyilvánosság zavarja
    
Hadházy Ákos (LMP) szerint lopástechnikai törvénynek vagy a cinizmus emlékművének lehetne nevezni a tárgyalt törvényjavaslatot. Hozzátette: amíg a jelenlegi kormány van hatalmon, hozhatnak bármilyen törvényt, megmaradnak a korrupciós jelenségek. Szerinte a kormányt egyetlen dolog zavarja, a nyilvánosság. Az ellenzéki politikus ismertette a közbeszerzési eljárások típusait. Elmondta, a nyílt közbeszerzéseknél is ma már mindenki tudja, hogy egy ember fog nyerni, a meghívásos beszerzéseket pedig még egyszerűbben lehet befolyásolni. Elmondta, a javaslat lényege az, hogy ezek után még kevesebb közbeszerzés kerüljön nyilvánosságra. Ezt az értékhatárok emelésével indokolta. Hozzátette: szigorítást nem nagyon látnak benne, de azt igen, hogy több szubjektív elemet tennének bele az elbírálásba.

 MSZP: kiszámíthatatlanná válnak a közbeszerzések
    
Az általános vitában Tóth Csaba (MSZP) közölte, jelen formájába frakciója nem tudja támogatni a törvénymódosítást. Véleménye szerint nem fognak maradéktalanul megvalósulni a kitűzött célok, nem fogja segíteni a verseny fokozását, azt, hogy bővüljön a nyertesek köre és hogy hatékonyabbá váljanak a közbeszerzések. Rámutatott, egy éve lépett hatályba a közbeszerzési törvény, még nem alakulhatott ki a joggyakorlat, így a törvénymódosítás eredményeként kiszámíthatatlanná válnak a közbeszerzések.  Idézte a Transparency International véleményét, miszerint a törvényjavaslat nagy mértékben megkönnyítheti, hogy a közpénzek átláthatatlanul kerüljenek haveri zsebekbe. 

A kormány által adható közbeszerzés alóli felmentésről szólva közölte, nem derül ki, milyen esetekben adhatnak ilyen felmentést, és ez könnyen azt eredményezheti, hogy a cégek nem a közpénzek legolcsóbb felhasználásának módját, hanem inkább a kormány kegyeit keresik majd. 

Jobbik: nőhet a korrupciós kockázat
    
Apáti István (Jobbik) szerint a közbeszerzések a magyar gazdaság fejlődését kellene segíteniük. A Gyűrűk urából vett hasonlattal leírva azt mondta: a közbeszerzés egy varázspálca, varázsbot lehetne a mindenkori kormány kezében, de nem mindegy, hogy azt Szürke Gandalf vagy Szarumán tartja a kezébenProblémásnak látta a hirdetmény nélküli vagy egy ajánlattévős közbeszerzések 36 százalékos arányát. Az uniós átlag az egyszámjegyes mértékhez közelít - jegyezte meg. Ugyancsak problémás szerinte az átláthatatlanság, amely 2010 óta jelentősen nőtt. Az ellenzéki politikus azt mondta, nő korrupciós kockázat az értékhatárok emelésével. 

Szerző

Keményen bírálta az ellenzék Lázár javaslatát

Publikálás dátuma
2016.11.08. 14:46
MTI Fotó: Kovács Tamás
Az Országgyűlés keddi ülésén a közbeszerzésekről szóló törvényről és az azzal összefüggő egyes törvények módosításáról is tárgyaltak. Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter azt mondta, hogy az elmúlt egy év tapasztalatai és a társadalmi egyeztetések eredményeképpen egyszerűsíteni és gyorsítani kell a közbeszerzési eljárásokat, valamint szigorítani kell a közpénz elköltésének feltételeit. Az ellenzék bírálta a kancelláriaminiszter javaslatát, Hadházy Ákos szerint például lopástechnikai törvénynek is lehetne nevezni azt, az MSZP-s képviselő pedig arról beszélt, hogy kiszámíthatatlanná válhatnak a közbeszerzések.

 Lázár János expozéjában emlékeztetett arra, hogy Magyarország 2015-ben az Európai Unió tagjai közül elsőként ültette át a közbeszerzési irányelvet, amely 2017-től minden EU-s országra nézve kötelező. Közölte: a mostani törvénymódosítás célja a 2016 tavaszán indult közbeszerzési kerekasztal tanulságainak összegzése, amelynek során a kormány a közbeszerzésekben érintett társadalmi szervezetekkel párbeszédet folytatott, hogy levonja a tanulságot az elmúlt egy év jogalkalmazásából. A miniszter a fontos változtatások között említette, hogy a jövőben egymillió forint felett valamilyen ajánlatkérés, verseny kötelező lesz. Hozzátette: egymillió forint felett új közbeszerzési értékhatárokat vezetnek be, a jövőben - osztrák minta alapján - a meghirdetés nélküli közbeszerzési eljárásokban 300 millió forint lesz az értékhatár és öt ajánlatot kell bekérni.

LMP: a kormányt a nyilvánosság zavarja
    
Hadházy Ákos (LMP) szerint lopástechnikai törvénynek vagy a cinizmus emlékművének lehetne nevezni a tárgyalt törvényjavaslatot. Hozzátette: amíg a jelenlegi kormány van hatalmon, hozhatnak bármilyen törvényt, megmaradnak a korrupciós jelenségek. Szerinte a kormányt egyetlen dolog zavarja, a nyilvánosság. Az ellenzéki politikus ismertette a közbeszerzési eljárások típusait. Elmondta, a nyílt közbeszerzéseknél is ma már mindenki tudja, hogy egy ember fog nyerni, a meghívásos beszerzéseket pedig még egyszerűbben lehet befolyásolni. Elmondta, a javaslat lényege az, hogy ezek után még kevesebb közbeszerzés kerüljön nyilvánosságra. Ezt az értékhatárok emelésével indokolta. Hozzátette: szigorítást nem nagyon látnak benne, de azt igen, hogy több szubjektív elemet tennének bele az elbírálásba.

 MSZP: kiszámíthatatlanná válnak a közbeszerzések
    
Az általános vitában Tóth Csaba (MSZP) közölte, jelen formájába frakciója nem tudja támogatni a törvénymódosítást. Véleménye szerint nem fognak maradéktalanul megvalósulni a kitűzött célok, nem fogja segíteni a verseny fokozását, azt, hogy bővüljön a nyertesek köre és hogy hatékonyabbá váljanak a közbeszerzések. Rámutatott, egy éve lépett hatályba a közbeszerzési törvény, még nem alakulhatott ki a joggyakorlat, így a törvénymódosítás eredményeként kiszámíthatatlanná válnak a közbeszerzések.  Idézte a Transparency International véleményét, miszerint a törvényjavaslat nagy mértékben megkönnyítheti, hogy a közpénzek átláthatatlanul kerüljenek haveri zsebekbe. 

A kormány által adható közbeszerzés alóli felmentésről szólva közölte, nem derül ki, milyen esetekben adhatnak ilyen felmentést, és ez könnyen azt eredményezheti, hogy a cégek nem a közpénzek legolcsóbb felhasználásának módját, hanem inkább a kormány kegyeit keresik majd. 

Jobbik: nőhet a korrupciós kockázat
    
Apáti István (Jobbik) szerint a közbeszerzések a magyar gazdaság fejlődését kellene segíteniük. A Gyűrűk urából vett hasonlattal leírva azt mondta: a közbeszerzés egy varázspálca, varázsbot lehetne a mindenkori kormány kezében, de nem mindegy, hogy azt Szürke Gandalf vagy Szarumán tartja a kezébenProblémásnak látta a hirdetmény nélküli vagy egy ajánlattévős közbeszerzések 36 százalékos arányát. Az uniós átlag az egyszámjegyes mértékhez közelít - jegyezte meg. Ugyancsak problémás szerinte az átláthatatlanság, amely 2010 óta jelentősen nőtt. Az ellenzéki politikus azt mondta, nő korrupciós kockázat az értékhatárok emelésével. 

Szerző