Simicskó István kadétokat nevelne

Az ellenzék erős fenntartásokkal fogadja, hogy a kormány köztestületként hozná vissza az egykori MHSZ-nek megfelelő Honvédelmi Sportszövetséget (HS) és annak országos hálózatát, amihez bármilyen civil szervezet vagy alapítvány csatlakozhatna. Többek szerint a közpénzek elnyelésének újabb formája születik, ami ráadásul átrendezheti az autósiskolák piacát is.

Nagyobb, de változatlanul önkéntes hadsereget akar építeni a kormány – erről még a múlt hónap közepén beszélt a miniszterelnök. Bár nem mondta ki senki, de az utánpótlás nevelés egyik legfontosabb eszközeként létrehoznák a Honvédelmi Sportszövetséget (HS) és annak ifjúsági tagozatát, a Kadét Szövetséget, vagyis visszahoznák a szocialista idők MHSZ szervezeteit. Az erről szóló törvényjavaslat általános vitája ma zárul a parlamentben. Simicskó István régi álma teljesül, ha elfogadják a tervet, aminek alapelveivel - a honvédelem ügyének népszerűsítésével - az ellenzéki pártok is egyetértenek, de a miniszter által javasolt módszert erősen kifogásolják. A HS a terv szerint köztestületként jönne létre, amelynek országos hálózata épülne ki, sportszövetségek és más civil szervezetek közreműködésével az iskolákkal kötött szerződések révén támogatnák a honvédelmi nevelést és gépjárművezető képzést működtetnének.

Maga a honvédség a megszűnés küszöbén áll, annyira nincs ember és technika, ilyen helyzetben sportszövetségi hálózatban gondolkodni pótcselekvés – értékelte a javaslatot Vadai Ágnes. A Honvédelmi Bizottság tagja kifejezetten elképesztőnek tartja, hogy a kormány így akar iskolák, gyerekek közelébe férkőzni politikája népszerűsítésére. A volt honvédelmi államtitkár szerint a kormányzati retorikában, viselkedésében az látszik, hogy nagyon militáns világot épít a Fidesz, ezt szolgálja a TEK vagy a Házőrség létrehozása, vagyis saját világukat már elkezdték militarizálni. A DK politikusa azt is hozzátette: az orbáni retorika folyamatosan háborúról, harcról szól, ezt a gondolatot pedig bűn bevinni az iskolákba. Vadai azt a félelmet is megfogalmazta, hogy az új szervezet felépítésére milliárdok mehetnek el. Emlékeztetett, a Magyar Honvédség feladata hogy megvédje Magyarország integritását, ehelyett a kormány ilyen látszatmegoldást keres, hogy úgy tűnjön, mégis létezik a honvédség.

Hasonló kritikákat fogalmazott meg Demeter Márta is. A külügyi bizottság szocialista tagja furcsának nevezte a javaslatot, mert jelenleg is van hasonló program, Katonasuli néven és számos civil szervezetet is támogat a Honvédelmi Minisztérium (HM), hogy segítsenek közelebb vinni a honvédelem ügyét a fiatalokhoz. A módszerrel van baj – hangsúlyozta az MSZP képviselője, hiszen köztestületként akarják létrehozni a Sportszövetséget, hatalmas országos hálózattal, de nem látszik, hogy honnan és milyen források fedeznék ennek a kiépítését. Előfordulhat, hogy ez a rendszer is elnyelné a pénzt, amíg el nem veszítenék „közpénz” jellegüket, de az is kérdés, hogy a meglévő sportegyesületekre milyen hatással lenne az új hálózat. Demeter szerint nem tudni, hogy a sportosokon kívül milyen civil egyesületek, alapítványok kerülnek be a rendszerbe, mert a javaslat most semmilyen korlátozást nem tartalmaz, így azt sem, hogy pártpolitikai célokat szolgáló egyesületek nem mehetnek be az iskolákba. Az MSZP biztosan nem szavazza meg a javaslatot ebben a formában – tette hozzá, mert a honvédség modernizációja, a nyugdíjszabályok rendezése lehetne az a perspektíva, ami vonzaná a fiatalokat a seregbe, erre pedig a jelenlegi struktúra korszerűsítése is elegendő lenne.

Azt a szöveg alapján az oktatási szakértő sem látja, miként valósulna meg a gyakorlatban a honvédelmi nevelésnek ez a formája. Szüdi János volt közoktatási államtitkár a Népszavának azt mondta, nem látja a törvényi alapját, hogyan juthat be az iskolákba ez a feladat, hiszen csak annyi szerepel a szövegben, hogy a honvédelmi nevelési tevékenységet támogatja. Megfogalmazta ugyanakkor, hogy ha a Honvédelmi Sportszövetségről szóló szabályban megjelent, akkor az előbb-utóbb bekerül a kerettantervbe is honvédelmi nevelésként.

A Sportszövetség köztestületi jellegét tartja túlzásnak az Együtt is. Parlamenti képviselőjük, Szabó Szabolcs a Népszavának úgy fogalmazott, önmagában azzal szemben nincs kifogás, ha a honvédelmi sportokat egy ilyen szövetség keretében szervezik meg, ennek voltak előzményei a szocializmus alatt és előtte is. Szabó Szabolcs szerint veszélyes, hogy a lövészklubokból a tagok hazavihetik a fegyvereket és jogszerűen tárolhatják a lakásban, mert ezt használják ki paramilitáris szervezetek, tehát az valóban jó lenne, ha ellenőrzöttebb, állami keretek közt folytatódna ez a tevékenység. Az Együtt szerint jogi szempontból aggályos, ha a törvény erejével létrehozott szervezetben előírhatják majd, hogy egyes tevékenységeket csak a köztestület tagjai végezhetnek, például lövészetet vagy járművezetést csak ők oktathatnak.

Több fővárosi autósiskolát is felhívtunk, hallottak-e a régi MHSZ mintájára szervezett oktatás visszaállításáról, de sehol nem találkoztak még a tervekkel. Azt viszont hangsúlyozták, ha az állam új szereplőként megint belép a járművezető képzésbe, az átrajzolja a piacot. Orosz János, a Magyar Autósiskolák Szövetségének elnöke is inkább nosztalgiából örülne az oktatás visszaállításának, mert – mint mondta -, maga 27 éven át volt Csongrád megye MHSZ gépjármű kiképzési parancsnoka. A hasonló rendszer visszaállítását tehát mindenképpen üdvözli, mert szerinte a fiatalok szigorúbb rendszerben biztonságosabb vezetést tanulnának, alkalmuk lenne viszonylag olcsón jogosítványt szerezni nagy járművekre, kamionra és buszra is, amiből most nagy hiány van.