Előfizetés

Simicskó István kadétokat nevelne

Gulyás Erika
Publikálás dátuma
2016.11.09. 06:06
Nagy repülő, nagy felelősség FOTÓ: NÉPSZAVA
Az ellenzék erős fenntartásokkal fogadja, hogy a kormány köztestületként hozná vissza az egykori MHSZ-nek megfelelő Honvédelmi Sportszövetséget (HS) és annak országos hálózatát, amihez bármilyen civil szervezet vagy alapítvány csatlakozhatna. Többek szerint a közpénzek elnyelésének újabb formája születik, ami ráadásul átrendezheti az autósiskolák piacát is.

Nagyobb, de változatlanul önkéntes hadsereget akar építeni a kormány – erről még a múlt hónap közepén beszélt a miniszterelnök. Bár nem mondta ki senki, de az utánpótlás nevelés egyik legfontosabb eszközeként létrehoznák a Honvédelmi Sportszövetséget (HS) és annak ifjúsági tagozatát, a Kadét Szövetséget, vagyis visszahoznák a szocialista idők MHSZ szervezeteit. Az erről szóló törvényjavaslat általános vitája ma zárul a parlamentben. Simicskó István régi álma teljesül, ha elfogadják a tervet, aminek alapelveivel - a honvédelem ügyének népszerűsítésével - az ellenzéki pártok is egyetértenek, de a miniszter által javasolt módszert erősen kifogásolják. A HS a terv szerint köztestületként jönne létre, amelynek országos hálózata épülne ki, sportszövetségek és más civil szervezetek közreműködésével az iskolákkal kötött szerződések révén támogatnák a honvédelmi nevelést és gépjárművezető képzést működtetnének.

Maga a honvédség a megszűnés küszöbén áll, annyira nincs ember és technika, ilyen helyzetben sportszövetségi hálózatban gondolkodni pótcselekvés – értékelte a javaslatot Vadai Ágnes. A Honvédelmi Bizottság tagja kifejezetten elképesztőnek tartja, hogy a kormány így akar iskolák, gyerekek közelébe férkőzni politikája népszerűsítésére. A volt honvédelmi államtitkár szerint a kormányzati retorikában, viselkedésében az látszik, hogy nagyon militáns világot épít a Fidesz, ezt szolgálja a TEK vagy a Házőrség létrehozása, vagyis saját világukat már elkezdték militarizálni. A DK politikusa azt is hozzátette: az orbáni retorika folyamatosan háborúról, harcról szól, ezt a gondolatot pedig bűn bevinni az iskolákba. Vadai azt a félelmet is megfogalmazta, hogy az új szervezet felépítésére milliárdok mehetnek el. Emlékeztetett, a Magyar Honvédség feladata hogy megvédje Magyarország integritását, ehelyett a kormány ilyen látszatmegoldást keres, hogy úgy tűnjön, mégis létezik a honvédség.

Hasonló kritikákat fogalmazott meg Demeter Márta is. A külügyi bizottság szocialista tagja furcsának nevezte a javaslatot, mert jelenleg is van hasonló program, Katonasuli néven és számos civil szervezetet is támogat a Honvédelmi Minisztérium (HM), hogy segítsenek közelebb vinni a honvédelem ügyét a fiatalokhoz. A módszerrel van baj – hangsúlyozta az MSZP képviselője, hiszen köztestületként akarják létrehozni a Sportszövetséget, hatalmas országos hálózattal, de nem látszik, hogy honnan és milyen források fedeznék ennek a kiépítését. Előfordulhat, hogy ez a rendszer is elnyelné a pénzt, amíg el nem veszítenék „közpénz” jellegüket, de az is kérdés, hogy a meglévő sportegyesületekre milyen hatással lenne az új hálózat. Demeter szerint nem tudni, hogy a sportosokon kívül milyen civil egyesületek, alapítványok kerülnek be a rendszerbe, mert a javaslat most semmilyen korlátozást nem tartalmaz, így azt sem, hogy pártpolitikai célokat szolgáló egyesületek nem mehetnek be az iskolákba. Az MSZP biztosan nem szavazza meg a javaslatot ebben a formában – tette hozzá, mert a honvédség modernizációja, a nyugdíjszabályok rendezése lehetne az a perspektíva, ami vonzaná a fiatalokat a seregbe, erre pedig a jelenlegi struktúra korszerűsítése is elegendő lenne.

Azt a szöveg alapján az oktatási szakértő sem látja, miként valósulna meg a gyakorlatban a honvédelmi nevelésnek ez a formája. Szüdi János volt közoktatási államtitkár a Népszavának azt mondta, nem látja a törvényi alapját, hogyan juthat be az iskolákba ez a feladat, hiszen csak annyi szerepel a szövegben, hogy a honvédelmi nevelési tevékenységet támogatja. Megfogalmazta ugyanakkor, hogy ha a Honvédelmi Sportszövetségről szóló szabályban megjelent, akkor az előbb-utóbb bekerül a kerettantervbe is honvédelmi nevelésként.

A Sportszövetség köztestületi jellegét tartja túlzásnak az Együtt is. Parlamenti képviselőjük, Szabó Szabolcs a Népszavának úgy fogalmazott, önmagában azzal szemben nincs kifogás, ha a honvédelmi sportokat egy ilyen szövetség keretében szervezik meg, ennek voltak előzményei a szocializmus alatt és előtte is. Szabó Szabolcs szerint veszélyes, hogy a lövészklubokból a tagok hazavihetik a fegyvereket és jogszerűen tárolhatják a lakásban, mert ezt használják ki paramilitáris szervezetek, tehát az valóban jó lenne, ha ellenőrzöttebb, állami keretek közt folytatódna ez a tevékenység. Az Együtt szerint jogi szempontból aggályos, ha a törvény erejével létrehozott szervezetben előírhatják majd, hogy egyes tevékenységeket csak a köztestület tagjai végezhetnek, például lövészetet vagy járművezetést csak ők oktathatnak.

Több fővárosi autósiskolát is felhívtunk, hallottak-e a régi MHSZ mintájára szervezett oktatás visszaállításáról, de sehol nem találkoztak még a tervekkel. Azt viszont hangsúlyozták, ha az állam új szereplőként megint belép a járművezető képzésbe, az átrajzolja a piacot. Orosz János, a Magyar Autósiskolák Szövetségének elnöke is inkább nosztalgiából örülne az oktatás visszaállításának, mert – mint mondta -, maga 27 éven át volt Csongrád megye MHSZ gépjármű kiképzési parancsnoka. A hasonló rendszer visszaállítását tehát mindenképpen üdvözli, mert szerinte a fiatalok szigorúbb rendszerben biztonságosabb vezetést tanulnának, alkalmuk lenne viszonylag olcsón jogosítványt szerezni nagy járművekre, kamionra és buszra is, amiből most nagy hiány van.

Az év természetfotósa 2016

Publikálás dátuma
2016.11.08. 21:33
MTI Fotó: Kovács Attila
Daróczi Csaba és Selmeczi Dániel nyerte a Saubermacher - Az év természetfotósa 2016 díjat, melynek ifjúsági kategóriájában is kettős győzelem született: Ceglédi Ádám és Szekeres Levente végzett az élen.

Fáth Péter, a naturArt - Magyar Természetfotósok Szövetsége elnöke a Magyar Természettudományi Múzeumban kedden megtartott eredményhirdetésen emlékeztetett: a naturArt immár huszonnegyedik alkalommal írta ki nemzetközi szinten is számon tartott fotópályázatát. Az idén beérkezett több mint háromezer munka minden eddiginél magasabb színvonala is igazolja, hogy a magyar természetfotózás nem véletlenül tartozik a világ élvonalába.

Az év Természetfotója díjat Daróczi Csaba Kék és narancs című felvétele nyerte el, Az év búvárfotósa Selmeczi Dániel lett.
A Kezünkben a Föld kategória első díját Somodi Ferenc, A madarak viselkedése kategória első helyét Jakab Tibor, Az emlősök viselkedése kategória legjobb helyezését pedig Potyó Imre érdemelte ki. Daróczi Csaba végzett Az állatok viselkedése, Kis Dávid pedig Az állatok és környezetük kategória élén, Az állatok szemtől szemben kategória legjobbja pedig Selmeczi Dániel lett.

A Növények és gombák kategória első díjával Ravasz Balázst jutalmazta a zsűri; a Kompozíció, forma és kísérletezés kategóriát Daróczi Csaba, a Tájak kategóriát Ernie E. Suto, az Élet a vízfelszín alatt kategóriát pedig Kövér Csaba nyerte.
Potyó Imre képe lett a Napnyugtától napkeltéig kategória, Selmeczi Dániel fotója a Fekete-fehér természetfotók kategória, Somodi Ferenc felvétele a "Rajtunk múlik!" kategória, míg Czeglédi Ádám fényképe az ifjúsági kategória legjobbja.

A pályázat anyagából szerdától kiállítás is látható a Magyar Természettudományi Múzeumban. Kováts Botond, a Canon Hungária Kft. vállalati és marketingkommuniukációért felelős vezetője elárulta, a tárlat 125 fotója összesen 204 milliárd képpontot tartalmaz, kinyomtatásukhoz 4,5 liter festékhez volt szükség. Az Alexandra Könyvkiadó a korábbi évek gyakorlatához hűen ezúttal is a albumot jelentetett meg a pályázat legjobb képeiből.

Az idei díjazottak teljes névsora (fotókkal) itt található.

Az év természetfotósa 2016

Publikálás dátuma
2016.11.08. 21:33
MTI Fotó: Kovács Attila
Daróczi Csaba és Selmeczi Dániel nyerte a Saubermacher - Az év természetfotósa 2016 díjat, melynek ifjúsági kategóriájában is kettős győzelem született: Ceglédi Ádám és Szekeres Levente végzett az élen.

Fáth Péter, a naturArt - Magyar Természetfotósok Szövetsége elnöke a Magyar Természettudományi Múzeumban kedden megtartott eredményhirdetésen emlékeztetett: a naturArt immár huszonnegyedik alkalommal írta ki nemzetközi szinten is számon tartott fotópályázatát. Az idén beérkezett több mint háromezer munka minden eddiginél magasabb színvonala is igazolja, hogy a magyar természetfotózás nem véletlenül tartozik a világ élvonalába.

Az év Természetfotója díjat Daróczi Csaba Kék és narancs című felvétele nyerte el, Az év búvárfotósa Selmeczi Dániel lett.
A Kezünkben a Föld kategória első díját Somodi Ferenc, A madarak viselkedése kategória első helyét Jakab Tibor, Az emlősök viselkedése kategória legjobb helyezését pedig Potyó Imre érdemelte ki. Daróczi Csaba végzett Az állatok viselkedése, Kis Dávid pedig Az állatok és környezetük kategória élén, Az állatok szemtől szemben kategória legjobbja pedig Selmeczi Dániel lett.

A Növények és gombák kategória első díjával Ravasz Balázst jutalmazta a zsűri; a Kompozíció, forma és kísérletezés kategóriát Daróczi Csaba, a Tájak kategóriát Ernie E. Suto, az Élet a vízfelszín alatt kategóriát pedig Kövér Csaba nyerte.
Potyó Imre képe lett a Napnyugtától napkeltéig kategória, Selmeczi Dániel fotója a Fekete-fehér természetfotók kategória, Somodi Ferenc felvétele a "Rajtunk múlik!" kategória, míg Czeglédi Ádám fényképe az ifjúsági kategória legjobbja.

A pályázat anyagából szerdától kiállítás is látható a Magyar Természettudományi Múzeumban. Kováts Botond, a Canon Hungária Kft. vállalati és marketingkommuniukációért felelős vezetője elárulta, a tárlat 125 fotója összesen 204 milliárd képpontot tartalmaz, kinyomtatásukhoz 4,5 liter festékhez volt szükség. Az Alexandra Könyvkiadó a korábbi évek gyakorlatához hűen ezúttal is a albumot jelentetett meg a pályázat legjobb képeiből.

Az idei díjazottak teljes névsora (fotókkal) itt található.