autós ágazat;illegális tevékenység;

- Drámai méretű az autós feketepiac

Az autós ágazat legnagyobb problémája az extrém méreteket öltött illegális tevékenység, amelynek mértéke eléri az 55 százalékot, így a teljes ágazat évi mintegy 3300 milliárd forintos forgalmán túl 1200 milliárd forintos veszteséget okoz a magyar járműállományra vetítve.

Az autós ágazatban a feketegazdaság aránya ma összességében elérte az 55 százalékot. A használt autó kereskedelemben, autóbontásban, vagy alkatrész kereskedelemben, ez az arány 70-80 százalék. A teljes ágazat évi becsült forgalma 3300-3500 milliárd forint. A feketepiac 1200 milliárd forintos veszteséget okoz a legális szereplőknek.

Az illegális kereskedelmet legalább 20-25 százalékra kellene vissza szorítani 2-3 éven belül - hangsúlyozta Gablini Gábor, a Magyar Autós Szakmai Szövetség elnöke szerdai sajtótájékoztatóján. Kérdésre válaszolva megjegyezte, az online pénztárgépek a legális szektorban jelennek meg az ottani anomáliákat csökkentve, de tovább növelve az illegális szereplők versenyelőnyét.

Megoldást jelenthetne az autójavító ágazat tevékenységi körökre bontott kötelező regisztráció alapján létrejövő közhiteles, naprakész online adatbázisának létrehozása, QR-kód alapján, amelyek okostelefonokkal is lehívhatók. A közlekedési hatóság adatbázisa pontatlan és elavult. Az abban szereplő mintegy 13 ezer szerviz közül a céginformációs Opten Kft. adatbázisa csupán 9500 valóban működő céget sorol fel.

 Piszkos trükkök
  • A zavarosban halászó illegális kereskedők fiktív nevekre vásárolnak alkatrészt. Ha csak adószámmal lehet alkatrészt vásárolni, gyorsan kiderülhetne, legális vállalkozóhoz jut-e az áru.
  • Sokan úgy szabadulnak meg idős járgányuktól, hogy "lezsírozzák" az illegális bontóval az üzletet, majd bejelentik a rendőrségen, hogy ellopták az autójukat, amit órák alatt alkatrészeire szednek szét.
  • Más megoldás is létezik: fiktív adásvételi szerződéssel egy külföldi személynek, vagy egy hajléktalannak adják el a kocsijukat. Van olyan hajléktalan, akinek ötszáznál több autó van a nevén.
  • Rengeteg magánimportból származó használt autót nem is helyeznek forgalomba, hanem alkatrészként értékesítenek.

Nagyjából 25 ezer vállalkozás működik az autós ágazatban, több mint 120 ezer dolgozót foglalkoztatva. Egy legális javítóműhelyre átlagosan 3 illegális szerviz jut - jegyezte meg Kovács Ferenc, az Európai Autószervizek Egyesülete elnöke. Alkatrészeik ellenőrzés nélkül kerülnek a forgalomba, ami hatalmas veszélyeket rejt. A közúti baleseteknél senki nem vizsgálja, hogy milyen szerepet játszhatott például egy illegálisan bontott autóból kiszerelt és értékesített alkatrész.

A másik problémának a környezetvédelmet nevezte, mert a szétbontott roncsokból kikerülő veszélyes anyagokat a természetbe vagy a csatornarendszerbe ürítik. A feketén dolgozó bontók behozhatatlan árelőnye miatt a legálisan működőket kiszorítják a piacról, a korábbi 140 autóbontó vállalkozás helyett mára alig negyven működik.

A Népszava kérdésére a szakemberek elmondták, a feketepiac korlátozását segíthetné, ha a hatóságok nagyobb figyelmet szentelnének az internetes autó, illetve alkatrész kereskedelemre. Az alkatrészeket a beérkezéstől nyomon kellene követni. Ugyancsak ellenőrizni lehetne az online használt autó értékesítést.

Népszerűek az öreg járgányok
A külföldről behozott, tisztázatlan előéletű autókat gyakran nem regisztrált kereskedők juttatják be az országba járulékfizetés nélkül. Az import használt autó részaránya a 2011-es 7 százalékról idén 22 százalékra emelkedett, így 142 ezer import autó behozatala várható. Tavaly 540 ezer adásvétel volt, 2016-ban 620 ezer várható - mondta Fojt Attila, a Magyar Gépjármű-kereskedők Országos Egyesülete elnöke.
A szervezet szorgalmazta a használt autó kereskedések ellenőrzésének szigorítását. A hatóságok reagáltak és a legális cégek vizsgálata nagy erőkkel folyik. A feketepiac szereplői egyelőre nyugodtan alhatnak. A legkeresettebbek az 1-3, illetve a 10-11 éves autók. Többnyire készpénzért vásárolnak a vevők.
Tavaly 85 ezer új autót adtak el, idén 100-110 ezerrel számolnak a kereskedők. A céges vásárlások száma elérte a válság előtti 60-70 ezer gépkocsit, de kezdenek visszatérni a magánvásárlók, a hitel is újra megjelent a piacon.
A vétlen autós fizet rá
A hazai közúti közlekedésben átlagosan évi 250-300 ezer darab gépjármű töréskár történik, melyek jelentős hányadának kártalanítása a kötelező gépjármű felelősségbiztosítás alapján történik. A kárügyintézések folyamatában számos ponton sérül a vétlen károsult érdeke, miközben a kártalanítási eljárás alapjaiban nincs szabályozva, kivéve, ha nem tekintjük annak a pénzügyi felügyelet ajánlását, mely szerint minden társaság készítsen útmutatót az ügyfelek részére.
Állandó vitapont a sérült gépkocsi kárkori értéke, a roncsérték, a javíthatósági határ, az avultatás, az értékcsökkenés és mindezek végén ott áll a felajánlott és vonzónak látszó gyorsított, vagy egyezséges kárkifizetés. Amennyiben a vétlen károsultak csak a tényleges kárérték 10-20 százalékával kapnak kevesebb kártérítést évente, akkor az legalább 4-7 milliárd forint veszteséget jelent az autósoknak.
Elengedhetetlen a töréskárok tényszerű és valós helyreállítási értékének megállapítása, az „alulértékelés” megszüntetése.
A javítóipar közvetlen felelősséget a töréskárok utáni helyreállítás minőségéért csak abban az esetben képes vállalni, ha a biztosító társaságok a kárügyintézéskor korrekt és valós kártérítést állapítanak és fizetnek meg a vétlen károsult számára.

A Külgazdasági és Külügyminisztériumnak (KKM) ki kell adnia annak a belső vizsgálatnak az eredményét, amelyet a sorozatos botrányokba keveredő Kiss Szilárd ügyében folytatott le. A vizsgálat nyilvánosságra hozatalát az LMP kezdeményezte a külügyi tárcánál, amelynek érvelésével szemben a legfőbb bírói szerv tegnap közölte: a belső vizsgálat eredményei korántsem vesztették el közérdekű adat jellegüket.