Elnémult a trubadúr

Úgy tűnik, végre lezárul a jogvita a szlovákiai Párkányban (Sturovo) található "zenélő ház" tulajdonosa és a városvezetés között. A Nyitrai Kerületi Bíróság ugyanis jóváhagyta Párkány polgármesterének tavaly kiadott rendelkezését, amelyben megtiltotta, hogy az ingatlan tulajdonosa a ház teraszáról nagy hangerőn naphosszat operazenét bömböltessen - adta hírül a parameter.sk.

A szóban forgó házban élő idős hölgy, Nothart Éva mintegy 15 éve mást sem csinált, mint percre pontosan reggel hattól este tízig Verdi A trubadúr című operájának egyik részletét játszotta megállás nélkül a teraszára szerelt hangszórókon keresztül. A nőt a helyiek többször feljelentették, megmozdulásokat is szerveztek a háza elé, mindhiába, a zene nem hallgatott el.

A szomszédok közül egyre többen panaszkodtak alvásproblémákra, pszichés zavarokra is, ráadásul ingatlanjaik eladhatatlanná váltak a mindennapi zenebona miatt, így elköltözni sem tudtak. Az operarajongó hölgy kezdetben a hangos kutyaugatást akarta elnyomni a zenével, ám a hangszórók azután is bekapcsolva maradtak, hogy a környékbeli hangoskodó ebek elpusztultak.

Az asszony a polgármestert is beperelte a tiltó rendelet miatt, az ügy a szlovák legfelsőbb bíróságot is megjárta, innen utalták vissza a kerületi bíróságra, ahol végül jóváhagyták az önkormányzat rendelkezését. Eugen Szabó polgármester a parameter.sk-nak úgy nyilatkozott, elégedett az ítélettel, s most a bíróság írásbeli döntésére várnak, ami ellen 15 napig lehet majd fellebbezni.

Az áriának azonban nem ez vetett véget: a helyiek lassan egy éve Verdi helyett madárcsicsergésre ébredhetnek. Nothart Éva saját blogot is indított, a külvilággal azon keresztül kommunikált. Tavaly nyáron - nem sokkal azután, hogy Andrej Kiska államfő a településre látogatott - bejelentette: elköltözött a településről.

"Végre megszabadulhattam Párkánytól, a párkányi agresszív idiótáktól és elköltözhettem végre Párkányból. Ezért nem szól a zene" - írta. A párkányiak pedig fellélegezhettek.

Szerző

Több mint félmillió klímahalott

Az elmúlt 19 évben több mint 528 ezer embert öltek meg és 2780 milliárd eurós (850 billió forintos) kárt okoztak világszerte az olyan szélsőséges időjárási jelenségek, mint a viharok, hőhullámok és áradások - áll a Germanwatch környezetvédelmi szervezet idei klímavédelmi indexében, amelyet kedden mutatott be Bonnban és Marokkóban.

A globális klímakockázati index az 1996 és 2015 közötti időszakot vizsgálta, amikor világszerte csaknem tizenegyezer szélsőséges időjárási esemény történt. A leginkább érintett területek Honduras, Haiti és Mianmar a Mitch, a Nargis és a Sandy hurrikánok miatt, amelyek 1998-ban, 2008-ban és 2012-ben pusztítottak ezekben az országokban. A Germanwatch rendkívüli katasztrófának nevezte ezeket az óriásviharokat.

Tavaly Mozambik és Malawi, valamint a karibi Dominikai Köztársaság volt a leginkább érintett ország. Az afrikai országokban 2014 és 2015 fordulóján monszunesők pusztítottak, a Dominikai Köztársaságban 2015 augusztusán az Erika nevű trópusi vihar tombolt. A Germanwatch számításai szerint a Dominikát ért károk a bruttó nemzeti össztermék (GDP) 75 százalékát teszik ki.

Magyarország egyelőre még hátul, a 109. helyen áll a klímakockázati index országokat rangsoroló listáján.

Szerző

Kampány és tüntetés

Publikálás dátuma
2016.11.10. 06:36
A marosvásárhelyi Római Katolikus Gimnázium FOTÓ: MTI/BODA GERGELY
Kampányban általában elszaporodnak a magyarellenes megnyilvánulások a román politikai életben, ám az, ami az utóbbi időben történik Romániában az etnikumközi kapcsolatok terén, több mint egy szokványos kampányjelenség. A magyar-román viszony az utóbbi időben látványosan romlik. Szombaton tüntetésre készülnek Marosvásárhelyen, ami az 1990-es „fekete március” miatt igencsak rossz emlékeket ébreszt.

Tegnap este Csíkszeredában villámcsődülettel tiltakoztak és fejezték ki szolidaritásukat a marosvásárhelyi katolikus iskola igazgatójával és az intézmény tanulóival, gyertyagyújtással és közös imával fohászkodtak mindazok, akik „ellenzik a marosvásárhelyi II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Teológiai Gimnázium igazgatójának, Tamási Zsolt Józsefnek a meghurcolását”. Szombaton Marosvásárhelyen tüntetnek a magyar iskola miatt, a megmozdulást az RMDSZ is támogatja.

A demonstrációk amiatt zajlanak, hogy a román korrupcióellenes ügyészség (DNA) hivatali visszaéléssel gyanúsítja és hatvan napos hatósági felügyelet alá helyezte Tamási Zsolt-Józsefet, a II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Teológiai Gimnázium igazgatóját és őrizetbe vette „hatáskör túllépés miatt” Maros megye főtanfelügyelőjét, Stefan Somesant. A korrupcióellenes ügyészség szerint a két gyanúsított annak ellenére járult hozzá a Római Katolikus Gimnázium működéséhez, hogy tudták: valójában a tanintézet nem rendelkezik a működéshez szükséges engedélyekkel.

A marosvásárhelyi katolikus intézmény létrejöttének jogszerűségét vitatják, amely az egyház tulajdonában lévő épületben, a benne évtizedek óta működő állami gimnázium mellett jött létre. A román főtanfelügyelőt épp azzal vádolják, hogy hatáskörét túllépve bocsátotta ki a magyar iskola működési engedélyét. Az ügyészség szerint annak az intézményben tanuló 328 diák tanulmányai törvényesen nem ismerhetők el.

Nem ez az első egyházi oktatási intézmény, amelyet a DNA révén próbálnak megtorpedózni. Az egyházi restitúció, amelyről törvény rendelkezik Romániában komoly szálka bizonyos román politikai körök szemében. Markó Attila szenátort is a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium kapcsán ítélték felfüggesztett börtönbüntetésre. Markó kisebbségügyi államtitkár volt, a restitúciós bizottság tagja, a bizottság pedig a hatályos törvények alapján jogszerűen járt el. Az erdélyi román közvéleményben azonban mindig rossz visszhangja volt a közösségi restitúciónak, köznépi megfogalmazásban ez úgy hangzik, hogy a törvényhozók a magyar bárók-grófok és egyházak kezére juttatta az erdélyi városok központjait.

Az RMDSZ a marosvásárhelyi Római Katolikus Gimnázium létrehozásával kapcsolatos bűnügyi eljárást "korrupcióellenes harcként beállított boszorkányüldözésnek" nevezte és jelezte, hogy "elképesztő hasonlóság" mutatkozik a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium és a marosvásárhelyi eset között.

Az etnikumközi feszültség az utóbbi években fokozódott Romániában. Ehhez több tényező hozzájárult: az RMDSZ kilépése a kormányból, a székelyzászló vita, a magyar önkormányzati vezetők elleni DNA-fellépések és minden bizonnyal a magyar-román államközi viszonyban beköszönt fagyosság is. Ugyanakkor hozzájárul az is, hogy Románia centenáriumra készül, ugyanis Erdély 1918-ban lett Románia része. A nyilatkozatháború máris dúl. Kelemen Hunor RMDSZ elnök a kampánynyitón arról beszélt, hogy az erdélyi magyarság vesztességként éli meg ezt. Liviu Dragnea, szociáldemokrata pártelnök erre a következőképpen reagált:

"Remélem, hallani fogom Kelemen Hunortól azt, hogy az 1918-as Nagy Egyesülés győzelem volt a romániai magyarok számára is" Dragnea megnyilvánulása azt jelzi, az elkövetkező időszakban ez a kérdés az együttélés rovására mehet.

Szerző