Előfizetés

Tiborcz kezében a Mahart-székház

Publikálás dátuma
2016.11.10. 06:09
Tiborcz István az apóssal, Orbán Viktorral. FOTÓ: Népszava
Orbán Viktor kormányfő vejéhez, Tiborcz Istvánhoz és az Magyar Nemzeti Vagyonkezelő vezetőjéhez, Szivek Norberthez köthető cégek szerezték meg a Pesti Vigadó melletti, egykori Mahart-székházat, ahol Andy Vajna kaszinóvállalatai is működnek – értesült a Válasz.hu. 

A cikk szerint tavaly augusztusban jegyezte be a cégbíróság a BDPST Ingatlanforgalmazó és Beruházó Zrt.-t. A vállalkozást papíron egy Szabó és egy Tóth tucatnevű személy tulajdonolja, az rt. bejegyzésekor fizetett illetéket azonban Tiborcz István bankszámlájáról utalták el. Azóta az egyik BDPST-alegység átmeneti ügyvezetője, Sajti András megerősítette az Átlátszónak, hogy pozícióját Tiborcznak köszönheti. A Válasz szerint tehát a BDPST-csoport a miniszterelnök vejének befolyási övezetébe tartozik.

Mozgásban az érdekvédelem

Publikálás dátuma
2016.11.10. 06:07
Áprilisban a szociális dolgozók sztrájkoltak FOTÓ: TÓTH GERGŐ
Már nem csökken a szakszervezetek szervezettsége, mind eredményesebb bérharcot folytatnak, érik az együttműködésük erősödése – ezt fogalmazták meg egymástól függetlenül a nagy konföderációk vezetői a KSH elemzésére reagálva, amely szerint fokozatosan fogy az érdekvédelmi szervezetek taglétszáma.

A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) pénteki ülése előtt jelentetett meg az állami hírügynökség egy bőséges összefoglalást a szakszervezetek taglétszámának alakulásáról. A KSH adataira alapozva arról számolt be az MTI, hogy csökkent a szakszervezetek munkahelyi jelenléte, ezzel együtt a szakszervezeti tagok aránya is az elmúlt években. A munkavállalók érdekképviseleteit súlytalanító adatok vélhetően a kormány pozícióinak erősítését szolgálják a jövő évi bértárgyalások előtt, de ettől még az adatok megfelelnek a valóságnak, bár a Népszava által megkeresett szakszervezeti vezetők árnyaltabb képet vázoltak fel.

Az utóbbi másfél évtizedet nagy mozgás jellemezte a munkaerőpiacon, tömegessé vált az elvándorlás, felgyorsult a munkahelyváltás, a cégek megszűnése és újraalakulása, ami miatt nehéz követni, mekkora a taglétszám tényleges változása – értékelte a helyzetet Kordás László. A Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) elnöke szerint összességében a szervezettség nem sokat változott az utóbbi időben, mert a megszűnések miatt bekövetkezett létszámcsökkenést pótolták az új belépők. A határozottabb kiállás tagokat vonzott, a járműiparban, kereskedelemben nőtt a taglétszám, ezért ennek a határozott fellépésnek a folytatását ígérte.

Az utóbbi hat évben kifejezetten szakszervezet ellenes lépéseket tett a kormány a jogszabályok szigorításával, a sztrájk például a versenyszféra lehetősége maradt, ezért erre koncentrálnak – tette hozzá.

Az egyre erősebben érezhető munkaerőhiány határozottan segíti az érdekvédelmi akciók szervezését, de az egyéni érdekvédelmi stratégiák nem hatékonyak, csak a közös fellépésnek van értelme munkahelyi, ágazati és konföderációs szinten is. Kordás László szerint az olyan összefogásban van a jövő, ahogyan az MSZOSZ és az Autonómok feladták önállóságukat és együtt dolgoznak a MASZSZ keretein belül. Igazi sikernek azt tekintené, ha már nemcsak a meglévő jogi kereteken belül tudnak majd gondolkodni, hanem képesek lesznek kezdeményezni ezeknek a jogi kereteknek a megváltoztatását is. Ennek eléréséhez viszont az egész mozgalmat új alapokra kell helyezni, ezt sugallja új programjuk címe is: Újrakezdés.

A legfontosabb Kordás szerint az, hogy milyen a szakszervezetek társadalmi beágyazottsága, ebben van komoly szerepe a médiának, amely most kormányzati befolyással működik, ezért a belső kommunikáció megújítására törekszenek, hogy az elért sikerek híre minden munkahelyre eljusson, mert ez az igazi mozgósító és taglétszám növelő erő.

A Munkástanácsok elnöke sok tekintetben hasonlóan látja a helyzetet. Palkovics Imre arra emlékeztetett, az utóbbi években a többségi állami tulajdonban lévő közszolgáltatók helyzete stabilizálódott, ez pedig a nagyobb tömegű munkaerő miatt alkalmas terep a szerveződésre. A versenyszférában tapasztalt létszámcsökkenést a köztisztviselők, közalkalmazottak, rendvédelmi dolgozók körében emelkedő szervezettség egyenlítette ki, vagyis egy belső átstrukturálódás után az 50 ezer körüli taglétszámuk ma is megvan. A jogszabályi szigorításokra utalva megemlítette, hogy ma már jogászaik is azt tanácsolják a közszolgáltatások területén dolgozóknak, ha nem sikerül elérni a megállapodást a még elégséges szolgáltatásokról, nyugodtan kezdjenek sztrájkot, mert akkor a politika kénytelen lesz észrevenni, hogy túllépett egy határt. A Munkástanácsok is az ágazati együttműködést szorgalmazza, például makroszintű konzultációs fórumot akar létrehozni a többségi állami tulajdonban lévő közszolgáltatóknál.

A Szakszervezetek Együttműködési Fórumának (SZEF) 70 ezer tagja van, és ahogy a többi szövetség esetében, náluk is folyamatos a mozgás. A távozó tagok helyett újak csatlakoznak, de az idézett létszám hosszabb ideje állandónak mondható. Az utóbbi hónapokban a háttérintézmények bezárása miatt sokan kényszerültek elhagyni munkahelyüket, de a SZEF régi tagjainak a kezét sem engedi el, a nyugdíjba vonulóknak rendelkezésére áll jó ideje a SZEF Nyugdíjas Választmánya, és azok is tagok maradnak, akik idő közben a versenyszférában helyezkedtek el. Tervezik az alapszabály-módosítását, a szabályzatba a tervek szerint bevezetnék az arányosság, és a kisebbség védelmének elvét is. Ez a gyakorlatban azt jelentené, hogy minél több tagja van az egyes tagszervezeteknek, annál nagyobb beleszólásuk lenne a SZEF életébe, ám a kisebbek védelmének köszönhetően még a kis tagszervezetek is képviseltethetik majd magukat a vezetésben. A megoldással természetesen tagtoborzásra is ösztönzik a szervezeteket.

Tapasztalataik szerint a kvalifikáltabb munkavállalók, például a zenepedagógusok, vagy a NAV-dolgozók a leghűségesebbek a szakszervezetükhöz, ők tartják a legfontosabbnak az érdekvédelmüket. A fiatalok számára sokféle program szervezésével kívánják vonzóvá tenni a szakszervezetet. Most a hétvégén pl. tréninget szerveznek a Mátrába, a nyáron az EFOTT fesztiválon is jelen voltak, ahol 4-500 fiatal lépett be a SZEF Ifjúsági Tagozatába, máshol kirándulások, színházlátogatások várják az új és régi tagokat.

Az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT) írásos válasza is hangsúlyozta, hogy a gazdaságban lezajlott változások mellett a szakszervezetek létszámának csökkenéséhez jelentősen hozzájárultak a sajtóban megjelenő szakszervezet ellenes anyagok is. Tapasztalataik szerint viszont ebben a körben a kormány jogszabályi szigorításai nem csökkentették, hanem inkább növelték a szervezettséget, mert ellenállást váltottak ki a munkavállalók körében. Ők is utaltak arra, hogy a társadalom megváltozott értékrendjében kisebb szerepet töltenek be szakszervezetek és az általuk képviselt szolidaritási alapeszmék, illetve, hogy a konföderációk összefogása indíthatja el az érdekvédelem felértékelődését. Ehhez idő kell – hangsúlyozták, de „már látszanak biztató jelek”, ahogyan a fiatal munkavállalók meggyőzésében is.

A LIGA Szakszervezetek taglétszáma a beszámolójuk szerint az utóbbi néhány évben jelentősen nőtt, mára meghaladja a százezer főt. Mint közölték, jelenleg is létezik aktív tagtoborzás a munkahelyeken. Ugyan minden szervezetnél létezik lemorzsolódás, így a jelenlegi szervezettségi szintet is úgy lehet megőrizni, ha újabb, tagok lépnek be a szervezetekbe vagy újabb szervezetek a konföderációba. Hozzátették, a politika nem befolyásolja a tagságot, Ligának soha nem volt együttműködési megállapodása egyetlen politikai párttal sem: „a LIGA összetétele széleskörű, ezért nem vizsgáljuk, nem is vizsgálhatjuk a tagok ideológiai hovatartozását, mi kizárólag az érdekvédelemre helyezünk hangsúlyt”. Szerintük a létszám növeléséhez ki kell érdemelniük a munkavállalók bizalmát eredmények elérésével, erre az elkövetkezendő bértárgyalásokon lehetőség is lesz.

Ugyanakkor a szakszervezeti szervezettség csökkenésében szerintük fontos szerepet játszottak a létszámleépítések, kiszervezések, munkanélküliség alakulása, kisvállalatok túlsúlya, fekete munka és a közmunka. „A munkaügyi ellenőrzések a minimumon, a munkaügyi szabálytalanságok a maximumon; tízből nyolc esetben baj van a munkaügyi szabályok betartásával”. A LIGA szerint az állami beavatkozások csorbították a szakszervezeti jogokat: bár a sztrájkot csak végső eszköznek gondolják, lassan oda jutunk, hogy Magyarországon – különösen az állami tulajdonú vállaltoknál – nem lehet sztrájkolni. Mindez szerintük erősíti a beletörődés-tudatot, a passzivitást, amely nem kedvez a munkavállalók érdekérvényesítő képességének.

Kecskeméten vitatkoznak
Sztrájkbizottság alakult a kecskeméti Mercedes gyárban - jelentette be a Vasas Szakszervezeti Szövetség, amely továbbra is 15 százalékos béremelést követel, és nem tudja elfogadni, hogy két évre bebetonozzák a bérfejlesztést, ahogyan arról a vállalatvezetésével a Liga Szakszervezetekhez tartozó Mérnökök és Technikusok Szabad Szakszervezete (MTSZSZ) megállapodott.
A gyár vezetése közleményben reagált a történtekre, amiben azt hangsúlyozták, hogy céljuk valamennyi érdekképviseleti szervezettel egyezségre jutni, de ennél többet nem árultak el a további tárgyalásokról. Tavasszal már végigsöpört egy sztrájkbizottság-alakítási hullám a hazai autóiparon, akkor sikerült még a munkabeszüntetés előtt megállapodniuk a munkavállalóknak és a munkáltatóknak.

Ki kell adni a külügyes Kiss-aktákat

A Külgazdasági és Külügyminisztériumnak (KKM) ki kell adnia annak a belső vizsgálatnak az eredményét, amelyet a sorozatos botrányokba keveredő Kiss Szilárd ügyében folytatott le. A vizsgálat nyilvánosságra hozatalát az LMP kezdeményezte a külügyi tárcánál, amelynek érvelésével szemben a legfőbb bírói szerv tegnap közölte: a belső vizsgálat eredményei korántsem vesztették el közérdekű adat jellegüket.

A döntés azért fontos, mert részletek derülhetnek ki az elmúlt évek egyik legkirívóbb korrupciós botránysorozatával kapcsolatban. A keleti nyitásról lefestett fennkölt képet jelentősen árnyalhatják azok a harsány törvénytelenségek, amelyek Kiss Szilárdhoz kötődnek. "Egyelőre sem a KKM, sem Kiss későbbi munkáltatója, a Földművelésügyi Minisztérium nem vállalt felelősséget a sokszínűen korrupt ex-diplomatáért" - írták.

A volt moszkvai diplomata orosz alvilági kapcsolatai miatt bukott meg az Alkotmányvédelmi Hivatal nemzetközi átvilágításán, ráadásul bűnözőket és prostituáltakat segített schengeni vízumhoz. "A számok brutálisak: a schengeni csatlakozás óta Magyarország kétmillió vízumot adott ki, ebből 400 ezret Moszkvában" - írta márciusban az Index. A nyáron Kiss egy interjúban azt is kifejtette, neki nem kell magyarázkodnia amiatt sem, hogy az Index talált egy céget, amiben ő és Mészáros Lőrinc társtulajdonos (az orosz vállalat nem szerepelt Mészáros vagyonnyilatkozatában). "Mészáros Lőrinc köztudottan a miniszterelnök barátja, és mezőgazdasági vállalkozások tulajdonosa. Nem értem, mi kivetnivaló van abban, hogy mint sikerorientált üzletember és lobbista, az ország egyik jelentős vállalkozójával próbálok üzletet kötni".

Emellett Kiss ellen, aki a felcsúti polgármester mellett Tarsoly Csaba volt Quaestor-vezérrel is üzletelt, áprilisban vádat is emeltek vesztegetés miatt, mert több mint félmilliárd forinttal károsította meg az Orgovány és Vidéke Takarékszövetkezetet. 2013-ban, az átvilágítást követően Kisst - állítólag saját kérésére - a külügy visszahívta, ám ennek ellenére Fazekas a Földművelésügyi Minisztériumban kinevezte a keleti gazdasági kapcsolatokért felelős miniszteri biztossá.