Országos sztrájkot hirdettek a szociális dolgozókért

Országos szervezésű sztrájkot hirdet december 5-ére a szociális ágazatban dolgozókért a Magyar Közalkalmazottak, Köztisztviselők és Közszolgálatban Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ).

Az MKKSZ csütörtökön közölte: a sztrájk elsődleges célja, hogy elérjék: november 12-e, a szociális munka napja fizetett munkaszüneti nap legyen, és január elsejétől 30 százalékkal nőjön az ágazatban dolgozók keresete - olvasható a közleményben.

Mint írták, a szociális területen már most is nagy a regisztrált munkaerőhiány, az alacsony keresetek miatt pedig egyre nehezebb munkavállalókat találni, így a szociális területen dolgozók napi 10-12 órát dolgoznak, miközben a felelősség és a teher egyre nagyobb rajtuk.

A szakszervezet szerint fenntarthatatlanok a szociális ágazatban tapasztalható munkafeltételek. Több diplomával rendelkező munkavállalók a munkaszerződésben foglaltakkal ellentétben sokkal többet kénytelenek dolgozni az átlagosan 110 ezer forintos nettó bérért - olvasható.

Boros Péterné, az MKKSZ elnöke szerint rövid időn belül ellátási nehézségek lesznek a szociális ágazatban, amelynek jeleit több területen már most is tapasztalni lehet. Az MKKSZ a munkabeszüntetéssel azt szeretné elérni, hogy a kormány mint a terület legnagyobb munkaadója üljön le és kezdjen tárgyalásokat a terület képviselőivel a keresetekről, a szakemberhiány pótlásáról és a munkakörülmények javításáról. Az azonnali 30 százalékos keresetnövelésre vonatkozó bérintézkedés csak a jelenlegi munkavállalók megtartására alkalmas, további bérintézkedések szükségesek a hiányzó közel 10 százalékos munkaerőhiány visszapótlására - írták a közleményben.

Szerző

Megújítaná a választási rendszert az MSZP

Olyan, megyei listákon alapuló választási rendszerre tett javaslatot az MSZP, amelyben egyenes az arányosság a pártokra leadott szavazatok és a parlamenti mandátumok között. A párt által készített választási rendszert csütörtökön mutatta be Molnár Zsolt országgyűlési képviselő, a párt országos elnökségének tagja.

A párt országos elnökségének tagja a Választás Magyarországon: egy új alternatíva című konferencián azt mondta, a jelenlegi rendszer jelentősen aránytalan, szélsőségesen többségi, egy párt érdekei szerint épül fel. Torzak az egyéni választókerületek is, és mivel ezeket a hibákat nem lehet kis módosításokkal korrigálni, vitát indít az MSZP az új választási rendszerről - közölte. 

Az egyfordulós rendszer megtartaná a 199 parlamenti képviselői helyet, amiből 196-ot a tizenkilenc megyei listán, hármat pedig határon túli listán osztanának ki. A megyei listán elnyerhető mandátumok számát lakosságszám-arányosan határoznák meg.

Maradna a 199 parlamenti képviselői helyet, amiből 196-ot a 19 megyei listán, három mandátumot pedig a határon túli listán osztanának ki. A megyei listán elnyerhető mandátumok számát lakosságszám-arányosan határoznák meg, például Budapesten 34, Pest megyében 24, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 13, Nógrádban 4 mandátumot lehetne szerezni. A listaállításhoz a választók 1 százalékának támogatása lenne szükséges, például a fővárosban 3400, Nógrádban 1600 ajánlás kellene hozzá. 

A párt javasolja a levélszavazatok lehetőségének egységesítését, hogy minden, a szavazás napján külföldön tartózkodó élhessen vele, és ragaszkodnak a női kvóta bevezetéséhez is. Átalakítanák a kampánytámogatást is, az 1 százalékos eredményt el nem érő listák állítóinak vissza kellene fizetniük a támogatást az úgynevezett kamupártok kiszűrése érdekében. Indokoltnak tartják azt is, hogy megtiltsák a kormányzati és önkormányzati hirdetéseket kiírt választások esetén. 

A szocialista politikus jelezte: kidolgoztak egy vegyes (egyéni választókerületi és listás) rendszert is, a jelenleginél több mandátummal, ezt később mutatják be. Molnár Zsolt kérésre válaszolva elmondta: javaslatukat megküldik a pártoknak, szakértőknek, nemzetközi szervezeteknek. Minimum célkitűzésnek nevezte, hogy 2018-ig érjenek el eredményt a levélszavazás, a kamupártok és a választási hirdetések ügyében. "Az egész rendszer átalakítása nehezebb" - tette hozzá. 

Tóth Bertalan, az MSZP frakcióvezetője előadásában hangsúlyozta: a mostani parlamenti választási rendszert az Országgyűlés nem konszenzussal hozta létre, ezért szakmai vitát kell kezdeni arról, hogy miként lehet átalakítani. Azt mondta, a parlamenti pártok konszenzusán alapuló választási rendszert kell kidolgozni. 

Bárándy Gergely, az Országgyűlés törvényalkotási bizottságának alelnöke kijelentette: a hatályos rendszer nem jogállami, mert előfordulhatott benne, hogy a parlamentbe bejutó ellenzéki pártok összességében több szavazatot kapnak, mint a kormánypárt, utóbbi mégis kétharmados többséget szerzett. 

Litresits András, a Nemzeti Választási Bizottság MSZP által delegált tagja arról beszélt, hogy "kényszerhelyzetbe kell hozni" a "gépezeteket". Ha ugyanis nem indítanak eljárásokat, akkor a hatóságok sem kerülnek abba a helyzetbe, hogy dönteniük kelljen kényes ügyekben. Meglepetések nem lesznek, de az alaptörvényben biztosított jogorvoslati utakkal el lehet jutni a bíróságokig, ahol születhetnek olyan döntések, amelyek "egybeesnek az igazsággal és valósággal" - jegyezte meg. 

A konferencián szakértők is értékelték az MSZP javaslatát. Tóth Csaba, a Republicon Intézet stratégiai igazgatója szerint aránytalanítja a rendszert az, hogy a legtöbb megyében nincs tíz kiosztható mandátum, vagyis legalább tíz százalékot el kell érniük a kis pártoknak a mandátumszerzéshez. Örömtelinek nevezte, hogy a rendszerben nincs összefogási kényszer a kisebb pártok között, valamint, hogy a határon túliak a jelenlegi egy helyett három mandátumról dönthetnek. Túlzónak találta ugyanakkor az ajánlások számát. Hozzátette: fontos a választási rendszer, de csak akkor lehet a választási rendszer torzításairól beszélni, ha vannak szavazók.

László Róbert, a Political Capital választási szakértője szerint bár demokratikusnak tűnik a tisztán arányos rendszer, veszélyeket is rejt magában, így ugyanis nehezebb a kormányalakítás, ezért szerinte szükség van a győztest erősítő elemekre. Ő is jelezte, hogy a megyei listás választás a kicsiket bünteti, a nagyobbak kicsit jobban járnak vele. Jó ötletnek mondta a külhoni magyarok listáját, de nagyon soknak tartotta a jelöltállításhoz az egyszázalékos támogatást, jelenleg például 13 500 kell az országos listához. A választóknak szerinte érthetőbb lenne a megyei helyett az országos lista. 

Kifejtette: vannak olyan eljárási kérdések, amelyek "a Fidesz szemét is csípik", például a levélben szavazók névjegyzékén a halottak, és szerinte az MSZP ebben partnere lehetne a kormánypártoknak, ragaszkodva ahhoz, hogy egyúttal változtassák meg a kampányfinanszírozás szabályait is. 

Pulai András, a Publicus Intézet stratégiai igazgatója szerint is bár rendszerszintű változást nem lehet elérni, eljárási kérdésekben lehet sikereket elérni. Ő is hangsúlyozta, hogy többször fordul elő kormányzóképtelen helyzet arányos rendszerben, így megfontolandónak nevezte a többségesítő elv beépítését a javaslatba. Az összefogási kényszer megmarad, csak nem a választás előtt, hanem utána jelentkezik - mondta. 

Válaszában Molnár Zsolt kifejtette, hogy nem ragaszkodnak az egy százalékhoz a listaállításnál. Kiállt a megyei listák mellett, mondván, a területi-megyei identitás - szemben az egyéni választókerületivel - kialakult a magyar választókban. A határon túliak szavazati joga elvi kérdés, a már megkapott szavazati jogot elvenni pedig nem tartanák szerencsésnek - jelezte.

Szerző
Frissítve: 2016.11.10. 15:28

Újabb korrupciógyanús ügyet leplez le Hadházy

Publikálás dátuma
2016.11.10. 13:08
MTI Fotó: Kovács Attila
Hadházy Ákos, az LMP társelnöke szerint inkább lopástechnikai törvénynek kellene hívni a közbeszerzésről szóló jogszabályt, amelyen a kormány csak ront az Országgyűlés előtt lévő módosítással. 

A politikus csütörtöki sajtótájékoztatóján elismerte, hogy a kezdeményezett változtatással javul az eljárások nyilvánossága, szerinte ugyanakkor a változtatás fő iránya a közbeszerzési értékhatár megemelése, így valójában kevesebb közbeszerzés lesz, az állami költések pedig nehezebben lesznek vizsgálhatók a jövőben. 

A képviselő olyan, az Országos Foglalkoztatási Közhasznú Nonprofit Kft. általa korrupciógyanúsnak tartott beszerzéseire világított rá, amelyek esetében a jövőben már nem kell közbeszerzést kiírni, így nem lesznek megismerhetőek. 

Kijelentette: a kft. felelőtlenül, szenvtelenül szórta szét a pénzt például akkor, amikor egy nyíregyházi autósiskolát kért fel arra, hogy Budapesten és Pest megyében vizsgálja meg négyszáz fiatal vállalkozói attitűdjét bő 10 millió forintért, de akkor is, amikor egy reklámcéget bízott meg csaknem 24 millió forintért álláskeresési tréning tartására kétezer fiatal számára, három hónapon át.

Szerző