"Szociális munkásként nem erre esküdtem fel"

Országos sztrájkot hirdet december 5-re a szociális ágazatban dolgozókért a Magyar Közalkalmazottak, Köztisztviselők és Közszolgálatban Dolgozók Szakszervezete - jelentette be Boros Péterné. A szervezet elnöke szerint az alacsony bérek miatt egyre nagyobb a munkaerőhiány, jelenleg legalább kilencezer munkavállaló hiányzik a rendszerből, ezért rövid időn belül ellátási nehézségekre kell számítani.

"Szabó G. Katalin vagyok, 23 éve szociális munkás. Naponta 12 órát dolgozom, amíg szegény családoknak segítek, én is tönkremegyek, havonta 122 200 forintot viszek haza. Többet már nem tudok dolgozni, ha ez így megy, nem fogok tudni segíteni" - olvasható a Magyar Közalkalmazottak, Köztisztviselők és Közszolgálatban Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) egyik sztrájkra buzdító plakátján. A december 5-re meghirdetett kétórás munkabeszüntetést csütörtökön, a Szociális Munka Napja (november 12.) alkalmából rendezett konferencián jelentette be Boros Péterné.

Balog, az örök optimista

Minden rendszer annyit ér, mint azok munkája, akik működtetik, és mivel a magyar szociális rendszerben kiváló emberek dolgoznak, ezért ez a rendszer nagyon értékes, az egyik legjobb Európában - mondta az emberi erőforrások minisztere. Balog Zoltán elmondta, 93 ezer ember dolgozik jelenleg a szociális szférában, és több mint 800 ezer ember vette igénybe az ellátórendszer valamilyen szolgáltatását az idén január 1. és szeptember 31. között. Czibere Károly szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár úgy fogalmazott, azokat köszöntik ezen a napon, akik nemcsak meglátják a másik "meztelenségét", hanem képesek megosztani másokkal azt, amijük van: az idejüket, a tudásukat, a felkészültségüket, a hűségüket és az elkötelezettségüket.

Az MKKSZ elnöke elmondta: a szociális ágazatban fenntarthatatlanná váltak a munkafeltételek, a gyermekvédelem, az idősgondozás, a pszichiátriai betegek és a hajléktalanok ellátása terén dolgozókat az alacsony bérek, a munkaerőhiány, a leterheltség egyre kiszolgáltatottabbá teszi.

"A szociális ágazatban dolgozók bére évek óta a legalacsonyabb. Most érkeztünk el oda, hogy riadót kell fújnunk. Az ágazatban dolgozók 91 százaléka nő. Nekik nemcsak az ellátottakért, de gyermekeikért is felelősséget kell vállalniuk. Nem lehet az a megoldás, hogy az alacsony bérek miatt külföldön kelljen munkát vállalniuk. Ebben a helyzetben a nyolc-tíz százalékos kormányzati béremelési ajánlatot már nem fogadhatjuk el" - fogalmazott az érdekvédő. Az MKKSZ azt követeli, hogy január elsejétől harminc százalékkal növekedjen az ágazatban dolgozók keresete, a munkavállalókat ágazati kollektív szerződés védje, és hogy a Szociális Munka Napja fizetett munkaszüneti nap legyen.

Boros Péterné lapunknak elmondta: a dolgozók sztrájkhajlandóságát november végéig mérik, a munkabeszüntetéssel kapcsolatos dokumentációt 4500 intézményhez juttatták el. "Az viszont már most látszik, hogy nagy az elégedetlenség. Nemcsak a munkaerőhiány felszámolása, de a jelenlegi munkavállalók megtartása is komoly gondot okoz" - mondta az MKKSZ elnöke, hozzátéve: a munkaerőhiánnyal kapcsolatban a január végi állapotokról kaptak adatokat a kormánytól, akkor mintegy nyolc százalékos szakemberhiány volt. Ez a szám a szakszervezet becslései szerint azóta tíz százalékra növekedett. A szociális szférában több mint 90 ezren dolgoznak, vagyis legalább kilencezer ember hiányzik. Boros Péterné hangsúlyozta: minden feltétele megvan egy törvényes, országos ágazati sztrájknak, és várják a szakszervezeti védelmet kereső munkavállalókat.

A szociális szférában dolgozók elkeserítő helyzetét jól szemléltette a csütörtöki konferencián Farkas Zsuzsanna előadása is. A Szegényeket Támogató Alap Egri Alapítványának kuratóriumi elnöke olyan észak-magyarországi településekről mutatott képeket, ahol az egyre nagyobb munkaerőhiány miatt nincs szociális munkás, családok, gyerekek minden segítség, védelem nélkül élnek - helyenként nyirkos pincelakásokban. Adatok bizonyítják: ma Magyarországon legalább 470 ezer hátrányos helyzetű gyermek él, közülük mindössze 130 ezret tudnak elérni a szakemberek. Ám Farkas Zsuzsanna említett olyan történeteket is, amikor épp a szociális munkások közbenjárása nehezíti meg egy-egy szegény család életét. Egyre több olyan eset lát napvilágot, amikor a gyermekvédelmi dolgozók a rossz anyagi körülményekre hivatkozva emelik ki a családokból a gyerekeket.

A szakember szerint a dolgozók leterheltsége mellett komoly gond az is, hogy gyakran összemosódik a hátrányos és a veszélyeztetett helyzet közötti határvonal. A Társaság a Szabadságjogokért Hiányzó emlékek címmel kampányt is indított a diszkriminatív gyermekkiemelési gyakorlat ellen. A konferencián levetítették a civil jogvédő szervezet kampányfilmjét is, amelyben családok történetét mutatják be, valamint megszólal benne Szarka Alexandra szociális munkás, a Város Mindenkié csoport aktivistája is. "Nem akarok fenyegetni, kontrollálni, büntetni csak azért, mert valaki szegény és kiszolgáltatott. Nem akarok javaslatot tenni arra, hogy lakhatási problémák miatt emeljék ki a gyermeket a családból. Szociális munkásként nem erre esküdtem fel" - mondta.

Gáspárné Puskás Krisztina, a fővárosi Sztehlo Gábor Gyermekotthon és Fogyatékosokat Befogadó Otthonok intézményvezetője, miután átvettea Szent Kristóf a Gyermekekért díjat Balog Zoltántól, az emberi erőforrások miniszterétől és Czibere Károly szociális ügyekért éstársadalmi felzárkózásért felelős államtitkártól a szociális munka napja alkalmából rendezett díjátadón a fővárosi Petőfi Irodalmi Múzeumdísztermében FOTÓ: MTI/BALOGH ZOLTÁN