A pápa kért bocsánatot a szegényektől elforduló keresztények miatt

Publikálás dátuma
2016.11.11. 17:46
Fotó: Michael Campanella/Getty Images
Bocsánatot kért a szegényektől elforduló keresztényekért Ferenc pápa, aki egész Európából érkezett hatezer nélkülözővel találkozott a Vatikánban pénteken, közöttük több mint nyolcvan magyar zarándokkal. 

A Szent Márton ünnepnapján a vatikáni audienciateremben tartott találkozón Ferenc pápa spanyol nyelven mondott rögtönzött beszédében kijelentette, bocsánatot kér a szegényektől elforduló keresztényekért. Az egyházfő hangsúlyozta:  a szegények nem rabszolgák és nem méltóság nélküli emberek. A szegények az egyház szívében vannak.

Ferenc pápa úgy fogalmazott, a szegények egyben példaképek is, mivel "amikor nagy gazdagságot birtokolsz, megfeledkezel a szegényről, amikor szegény vagy, kezet tudsz nyújtani a szenvedőnek". A találkozó végén a pápa néma imát mondott az őt körülvevő zarándokokkal, akik az egyházfő vállára tették a kezüket vagy pápai ruháját fogták meg.

A hatezer résztvevő szombaton a római városfalakon kívüli Szent Pál-bazilikában imavirrasztáson vesz részt, majd koncerten Ennio Morricone karmester vezénylésével. Vasárnap Ferenc pápa mutat be nekik szentmisét a Vatikánban. A Ferenc nevet választó katolikus egyházfő megválasztása óta a társadalom peremén élő, a kortárs társadalom, a politika és a kultúra által leselejtezett  embereket felkaroló egyházat hirdeti. A november 20-án lezáruló irgalmasság szentéve utolsó találkozóját Ferenc pápa a fedél nélküliekkel, rászorulókkal, szegényekkel tartja, ahogyan tavaly is - a szentév kezdetén - a Szent Péter-bazilika szentkapujának megnyitása után az első útja a legnagyobb római menhelyre vezetett.

Ferenc pápa zuhanyzókat állított fel a Szent Péter tér szomszédságában, menhelyet nyitott a Vatikán közelében, és folyamatosan pénzadományokkal segíti a Rómában és a világ számos részén az utcán élő embereket.

lásd még: Szijjártó és a kereszténység védelme

Szerző

Orbán Viktor szavazókat szerezhet a Jobbiktól

Bár az Országgyűlés nem hagyta jóvá az alkotmánymódosítást, Orbán Viktor a parlamenti szavazással egy még fontosabb ügyben nyert, hiszen a nemzeti érdekek hatékonyabb védelmezőjeként szavazókat szerezhet a Jobbiktól - olvasható a WSieci lengyel konzervatív hetilap hírportálján megjelent kommentárban.

Orbán kétszer is rákényszerítette a Jobbikot arra, hogy nyíltan az ellen szavazzon, ami a párt programjának lényegét alkotja - állapította meg a hetilap Magyarországgal rendszeresen foglalkozó munkatársa, Grzegorz Górny.

A retorikájában bevándorlóellenes Jobbik már a kvótareferendum kampányában elhatárolódott a Fidesztől, és nem hívta fel szavazóit a kötelező uniós menekültelosztási kvóták elutasítására. Attól tartott ugyanis, hogy sikeres referendum esetén a Fidesz "túllicitálja" őt, és a nemzeti érdekek hatékonyabb védelmezőjeként szavazókat hódít el tőle. Orbán azonban a parlamenti szavazással "a falhoz szorította" a nacionalistákat. A Jobbik számára két választás maradt: vagy elismeri tévedését a népszavazáskor és azt, hogy a Fidesz nála jobban védelmezi a nemzeti érdekeket, vagy szembeszegül az alkotmánymódosítással, és kimutatja szuverenitását - vélte a cikkíró.

A Jobbik ez utóbbit választotta, s szavazataiért cserébe a letelepedési kötvények megszüntetését követelte. Azonban mindenki számára világos volt, hogy ez csak ürügy. Ily módon a Jobbik saját választói jelentős részének szemében hitelét vesztette. A Fidesz szempontjából "rövid távon elveszített csata ez egy olyan háborúban, melyből igazából már régen győztesen került ki" - írta a szerző.

A Fidesz szavazótábora a következő parlamenti választásokon a Jobbik csalódott híveivel bővülhet, hasonlóan ahhoz, ahogy ez a 2008-as szociális népszavazás után történt. Akkor Orbán vereségéről beszéltek, mert nem tudta kikövetelni a Gyurcsány Ferenc elleni bizalmatlansági indítványt és a kormány lemondását. Mégis a szocialisták voltak azok, akik arra kényszerültek, hogy az általuk hirdetett értékekkel ellentétes kampányt folytassanak, ami hosszabb távon szavazóiknak a Fideszhez való átáramlását eredményezte - mutatott rá a lengyel hetilap kommentátora.

Szerző

Őrizetbe vették az ellenzéki lap egyik fejesét

Őrizetbe vették pénteken a Cumhuriyet (Köztársaság) című török ellenzéki napilap igazgatótanácsának elnökét - jelentette az Anadolu török állami hírügynökség.

Akin Atalayt az isztambuli Atatürk repülőtéren vették őrizetbe, miután visszaérkezett a német fővárosból, Berlinből. A férfi ellen korábban elfogatóparancsot adtak ki hazájában. A török hatóságok múlt héten már letartóztatták a Cumhuriyet főszerkesztőjét és nyolc újságíróját, de négyüket bírói felügyelet mellett szabadon engedtek. Atalayt és lap többi munkatársát azzal gyanúsítják, hogy az Ankara által a július 15-i puccskísérletért felelőssé tett Fethullah Gülen muzulmán hitszónok vezette nemzetközi hálózat (FETÖ), valamint az 1984 óta fegyveres felkelést folytató szakadár Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) nevében bűncselekményeket követtek el, bár az érintettek nem tagjai egyik szervezetnek sem.

A török vezetés a FETÖ-re és a PKK-ra mint egymással kapcsolatban álló terrorszervezetekre tekint. A Cumhuriyet első száma a modern, világi Török Köztársaság megalapítását követő évben, 1924-ben jelent meg. Az újság az utóbbi években oknyomozó-tényfeltáró tevékenységével került a nemzetközi figyelem középpontjába. Egyebek között 2015 májusában felvételeket közölt arról, hogy a török titkosszolgálat 2014-ben fegyvereket szállított Szíriába. A cikk miatt Recep Tayyip Erdogan török elnök személyesen indított pert. Az államfő szerint a lap aláássa országa tekintélyét.

Az ellenzéki pártok és jogvédő szervezetek szerint a kormány arra használja fel a hatalomátvételi incidens után bevezetett rendkívüli állapotot, hogy ne csak az összeesküvőkkel és a puccsisták támogatóival számoljon le, hanem mindenkivel, aki az övétől eltérő véleményt hangoztat.

Can Dündar, a Cumhuriyet korábbi főszerkesztője kedden azt mondta, "próbáltuk rábírni az európai kormányokat, hogy tegyenek intézkedéseket és szólaljanak fel a törökországi elnyomással szemben, de hallgattak". "Most azt próbálják mondani, hogy aggódnak, de ezzel már egy kicsit elkéstek" - tette hozzá. Dündar ellen szintén letartóztatási parancs van érvényben Törökországban.

Binali Yildirim török miniszterelnök korábban kijelentette: a kormány védi a sajtószabadságot, de az Európai Unióval alapvető a nézeteltérés a terrorizmus és a szabad média meghatározásában. Mint fogalmazott: Ankarának nem a sajtószabadsággal vannak gondjai, hanem a terrorizmussal. A Török Újságírók Egyesületének adatai szerint az államcsínykísérlet óta 170 sajtóorgánumot zártak be, illetve 105 újságírót tartóztattak le az országban.

Szerző