bírói kar;OBH;Handó Tünde;közigazgatási bíráskodás;

2016-11-12 06:03:00

Újabb csendes kormányfiaskó

Bár az Igazságügyi Minisztérium (IM) kedden még cáfolta a Népszava bírói körökből származó információját a közigazgatási bíráskodás átszervezésének leállításáról, csütörtök este az InfoRádió Aréna című műsorában az Országos Bírósági Hivatal (OBH) vezetője már tényként közölte, a közigazgatási bíráskodás szervezeti átalakítása lekerült a napirendről.

Handó Tünde azt mondta az interjúban: „Nem lesz új közigazgatási bírósági rendszer, azt azonban remélem, hogy a közigazgatási pereknek lesz önálló rendtartása. Ennek a bírói kar is az egyik kezdeményezője volt. Ez, az új perrendek megtanulása, értelmezése lesz a legnagyobb kihívás 2017-2018-ban. Éppen elég lesz ezzel megküzdenie a bírói karnak, ezért megnyugvással fogadtam azt a hírt, hogy szervezeti átalakítás nem lesz.”

Lapunk azt írta, hétfőn született meg a döntés, hogy az igazságügyi miniszter visszavonja A közigazgatási perrendtartásról, illetve Az általános közigazgatási rendtartásról szóló javaslatokat, pedig a parlament már le is folytatta azok együttes általános vitáját. Abban tévedtünk, hogy nem a két irományt vonják vissza, hanem csak legvitatottabb elemét: az új közigazgatási bírósági rendszer létrehozását.

Trócsányi László miniszter expozéjában még úgy fogalmazott: „a közigazgatás reformjának megkoronázásaként a közigazgatási hatósági eljárásokat és a közigazgatási bíróságok eljárásait szabályozzák újra” a javaslatok. A megkoronázás elmarad, ami a szakmai szervezetek, az ellenzéki pártok és a szakértők folyamatos kritikája miatt szerencsés döntésnek látszik, bár szokatlan a kormány részéről, hogy szakmai érvek eltérítik szándékától.

Hazánkban a közigazgatási és munkaügyi külön bíróságok és a közigazgatási és munkaügyi regionális kollégiumok 2013. január 1-jétől működnek, vagyis egy alig hároméves rendszer szétverésére készültek, egybehangzó vélemények szerint azért, hogy csorbítsák a bírói függetlenséget. A szakmai szempontok alapján döntő bírók mellé nagy gyakorlattal rendelkező, de a hivatalnoki rendszerben szocializálódott közigazgatási szakembereket akartak ugyanis ültetni, akik sokak szerint elnézőbbek lettek volna az állami vezetők kisebb-nagyobb botrányainak megítélésekor. Az átszervezés megszüntette volna az önálló munkaügyi bíróságokat is, a lépés ellen nemcsak az érintettek, hanem a szakszervezetek is tiltakoztak.

A sikertelen népszavazás és az Alaptörvény módosítás kudarca árnyékában az újabb fiaskó nem kap nagy visszhangot, ráadásul abban sem lehetünk biztosak, hogy nem hozzák-e vissza a közeli jövőben kicsit átszabva a bírósági rendszer átszervezését.