Osztrák kancellár: Trump győzelme ébresztő volt

Donald Trump győzelme ébresztő volt, azonban hasonló választási eredményre Ausztriának nincs szüksége - jelentette ki Christian Kern osztrák kancellár egy vasárnap megjelent lapinterjúban.

"Trump számos problémát helyesen nevezett meg, azonban rossz megoldási javaslatokat adott rájuk, ezért hiba lenne őt követni" - mondta a kancellár az Österreich című osztrák újságnak.

Kern szerint Trumpnak az amerikai elnökválasztáson aratott győzelme valójában leszámolás, hiszen a középosztály az elittel szembeni frusztrációit "adta ki". Példaként a munkahelyek megszűnését és a bérek csökkenését említette, ugyanakkor úgy vélte, hogy a közhangulatot a média "felerősítette".

"Trump megválasztásának messzemenő következményei lesznek, a biztonság- és a gazdaságpolitikában, valamint a környezetvédelemben várhatók jelentős változások" - jelentette ki.

A szociáldemokrata politikus arról is beszélt, hogy érthető uniós döntéshozatalra van szükség. "Az unió változatlan forma szerint politizál, azonban így az emberek bizalma elvész" - indokolta Christian Kern korábbi kijelentését, miszerint az Európai Uniónak meg kellene szakítania a Törökországgal folytatott csatlakozási tárgyalásokat.

Kern szerint világos, az emberekért folytatott politizálásra van szükség. "Bűvésztrükkök helyett lépésről-lépésre kell haladni, a kihívás nem egyszerű, de megoldható, hiszen erős és lehetőségekkel teli ország vagyunk" - jelentette ki.

Az ausztriai államfőválasztás elhalasztott második fordulóját december 4-én tartják majd. A szavazók két jelöltre, a Zöldek által támogatott Van der Bellenre és az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) jelöltjére, Norbert Hoferre szavazhatnak.

A Gallup intézet által készített legutóbbi, november elején bemutatott felmérés szerint Hofert 51 százalék támogatja, míg Van der Bellenre a válaszadók 49 százaléka szavazna. Az FPÖ-t 35 százalék támogatja, míg a jelenlegi kormánykoalíciót alkotó Osztrák Szociáldemokrata Pártra (SPÖ) 27, az Osztrák Néppártra (ÖVP) pedig 18 százalék szavazna.

Szerző

Havazás - Áramkimaradás és közlekedési gondok Romániában

Románia több térségében áramkimaradásokat és közlekedési gondokat okozott az erős szél és hófúvás vasárnap.

Az ország szinte teljes területén (Partiumot és a Bánság alföldi részét kivéve) első fokú (sárga) meteorológiai riasztás van érvényben vasárnap estig (keleten hétfő délig) az erős szél miatt. Országszerte mérsékelten havazik, a széllökések elérik az óránként 60-70, helyenként akár 90 kilométeres sebességet is.

A Keleti- és Déli-Kárpátok térségére narancssárga riasztást adtak ki, mivel a hegyekben jelentősebb mennyiségű havazásra és hófúvásra lehet számítani, az 1400 méternél magasabb részeken óránként 90-100 kilométeres sebességű széllökések vannak. A hófúvás miatt a látótávolság 50 méter alá csökken. Bukarestben húsz autót rongáltak meg a szombat éjszakai viharos szélben kidőlt fák.

Az erdélyi megyékben is, a Keleti-Kárpátokban a Moldva felé vezető közúti átkelők egy részén forgalomkorlátozást vezettek be a 7,5 tonnánál súlyosabb tehergépkocsik számára. A bukovinai Szucsáva megyében a havazás fennakadásokat okozott a közlekedésben, a még nyitva lévő hágókon ugyanis csak lépésben tudnak haladni a nyergesvontatók.

Maros megyében kétezer lakás maradt áram nélkül: Vámosgálfalván, Haranglábon, és Szászbogácson, illetve a Dicsőszentmárton-Gyulakuta útvonalon, ahol négy transzformátorállomás mondta fel a szolgálatot a hófúvásban.
Marosvásárhelyen három autót kidőlt fák rongáltak meg, 170 kilométernyi megyei útra pedig még hóeltakarítási szerződést kell kötnie a megyei tanácsnak. A forgalmasabb utakon azonban takarítás nélkül sem rakódott le hóréteg, mert a hőmérséklet fagypont felett van.

A Hunyad megyei Petrozsény térségében a Páring hegység egy üdülőtelepéről sífelvonóval kellett lehozni vasárnap egy osztálynyi gyereket, miután az utóbbi órákban hullott 80 centiméternyi hó miatt a telep közúton megközelíthetetlenné vált.
Hétfőtől várhatóan mérséklődni fog a szél, csak néhány moldvai megyében okozhat még gondot a hófúvás.

Szerző
Témák
havazás Románia

Ferenc pápa: a kirekesztettek nem haszontalanok, hanem értékes emberek

 Lelki rokkantságnak nevezte Ferenc pápa, hogy folyamatosan fejlődő világunkban egyre többen nem tudnak hozzáférni a fejlődés teremtette javakhoz az európai fedél nélkülieknek a Szent Péter bazilikában bemutatott vasárnapi szentmisén, amellyel lezárulnak az irgalmasság szentévének a Vatikánon kívüli szentkapui.

A misét Ferenc pápa az Európa számos országából a Vatikánba hívott mintegy hatezer fedél nélkülinek, szegénynek és rászorulónak mutatta be a nekik szentelt háromnapos római zarándoklat végén. Közöttük volt a több mint nyolcvanfős, Budapestről és a szombathelyi egyházmegyéből érkezett magyar csoport is.

Ferenc pápa homíliájában az emberi életnek azokról az értékeiről, igazi gazdagságairól beszélt, amelyek nem múlnak el. "Isten és embertársunk, ezek a legnagyobb javak, amelyeket szeretnünk kell. Minden egyéb - az ég, a föld, a legszebb dolgok, ez a bazilika is - múlandó" - fogalmazott a katolikus egyházfő.

Hangsúlyozta, hogy a "kirekesztett" emberek nem haszontalanok, hanem értékesek. Elfogadhatatlannak nevezte, hogy gyakran az embert selejtezik le a múlandó dolgokkal szemben, és ennél is súlyosabbnak, hogy korunk társadalma hozzászokott embertársaink leselejtezéséhez.

"Aggódni kell, amikor a lelkiismeret érzéketlenné válik, és nem veszi észre a mellette szenvedő testvért vagy a világ súlyos gondjait, amelyek ismétlődő refrénné válnak a tévéhíradókban" - hangoztatta.

Ferenc pápa "lelki rokkantságnak" nevezte, hogy a világban fontosabb a termelés mint az emberek szeretete. Kijelentette: korunk tragikus ellentmondása, hogy minél nagyobb a fejlődés és minél inkább szélesednek a lehetőségek, annál többen vannak azok, akik ezekhez nem tudnak hozzájutni. "Ez nagy igazságtalanság (.) nincsen béke annak a házában sem, aki jól van, ha nincsen igazság mindenki otthonában" - fogalmazott a pápa.

Saját egyházát is arra szólította fel, hogy az elfelejtett, kirekesztett embereket helyezze "nagyító alá" az érdekek, kiváltságok, a hatalomhoz és a dicsőséghez való ragaszkodás helyett. Ferenc pápa azt mondta: az egyház "joga és evangéliumi kötelessége az igazi gazdagság, vagyis a szegények gondozása".

Az egyházfő a Vatikánba érkezett európai fedélnélküliekkel tartotta az irgalmasság rendkívüli szentéve utolsó tömegtalálkozóját.

Vasárnap egymás után zárulnak be a római bazilikák (Santa Maria Maggiore, lateráni Szent János, a római falakon kívüli Szent Pál), valamint a világ templomainak és kegyhelyeinek szentkapui - mindegyik, amelyet a Vatikánon kívül nyitottak meg.
Az utolsó szentkaput, vagyis a Szent Péter bazilikáét Ferenc pápa november 20-án zárja be. Ezt tavaly december 8-án nyitotta meg az egyházfő, és mintegy húszmillióan haladtak át rajta.

Szerző
Témák
Ferenc pápa