Lezárulhat az új paksi blokkok telephely-engedélyezési eljárása jövő tavasszal. A paksi atomerőmű teljesítményének fenntartásáért felelős kormánybiztos, Aszódi Attila rendületlenül bízik abban - mit ahogy erről egy napokban tartott energetikai konferencián szót ejtett -, hogy a környezetvédelmi engedélyt hamarosan megkapják másodfokon is. Azt egyenlőre még nem lehet tudni, hogy a szakember optimizmusa indokolt-e, ugyanis a 2014 decemberében a Baranya Megyei Kormányhivatalhoz benyújtott hatástanulmány nyomán idén szeptemberben kiadták ugyan az első fokú környezetvédelmi engedélyt, ám ezt két zöld szervezet megtámadta. Az erőműépítés bonyolultságát jól szemlélteti, hogy összesen hatezer engedély szükséges, most ezek közül két nagy engedélyezési csomag van napirenden.
Miközben a hazai engedélyezési eljárások javában folynak, hiányzik még az Európai Bizottság áldása. Mint ismeretes, korábban a közbeszerzés elmaradása miatt kötelezettségszegési eljárás indult, a feltételezett állami támogatás kérdését pedig úgynevezett mélyreható vizsgálat során vizsgálták az uniós szervek. Nem kizárt, hogy végül megkapja a feloldozást a kormány, és Brüsszel nem gördít további akadályokat az építkezés útjába. Ugyanis Paks 2 ügyében az oroszok elfogadták az Európai Bizottság elvárásait, miután a magyar kormány közvetített a két fél között - árult el egy eddig nem kommunikált fontos részletet Lázár János a múlt heti kormányinfón. A kancelláriaminiszter úgy tudja, az Európai Bizottság biztosi kollégiumának (a 28 biztosból álló testületi tanácskozás) e heti ülésrendjén rajta van a paksi projektről szóló döntés is, részletek a határozat ismertetése után derülhetnek ki.
Ha a 2014 elején a Roszatommal az új atomerőművi blokkok építésére kötött szerződés végrehajtása már csak a hazai tényezőkön fog múlni, a kormány várhatóan felgyorsítja a folyamatokat. Erről árulkodik egy, az Országgyűlés előtt salátatörvény is, amelynek egyik részében eldugva módosítani kívánják az atomtörvényt, mégpedig úgy, hogy az Országos Atomenergia Hivatal szakmai döntéseit a kormány rendeleteivel felülírhatja. Ez a megoldás joggal vet fel biztonsági aggályokat, amelynek az LMP hangot is adott. Az sem nyugtatta meg a "zöldpolitikusokat" hogy bár az engedélyezéshez kapcsolódva ismét lesz közmeghallgatás Magyarországon, ám az atomhulladék-lerakóval kapcsolatos véleményüket a pécsiek mégsem mondhatják el, annak ellenére, hogy a tervezet bodai létesítmény közel fekszik a baranyai megyeszékhelyhez. Az is furcsa, hogy a magyar kormány álláspontja szerint a környezetvédelmi hatástanulmánnyal nincs szükség nemzetközi konzultációra.
Nem mindenütt ekkora a kormányzati lelkesedés az új atomerőművi blokkok részesedése iránt. A napokban derült ki, hogy elkaszálták a "vietnami Paks 2-t," amit a feltörekvő ázsiai országban éppen úgy 2009 óta terveznek megépíteni, mint nálunk, és az is hasonlatos, hogy szintén orosz segítséggel. A vietnami nemzetgyűlés, azonban szemben a magyar parlamenttel most úgy döntött, hogy több szempontból sem éri meg számukra ennek a projektnek a megvalósítása. Az első számú kifogás az volt, hogy az ilyen erőmű túlságosan drágán termelné meg az áramot. Ugyanakkor az energiatermelés növelését szükségesnek ítélték meg Vietnamban.
Magyarországon is túlzottan drágának ítélik meg a szakértők a majdani Paks 2-ben megtermelendő villamos-energia árát. Az általunk megkérdezett szakértők szerint csak állami ártámogatással lehet versenyképes az új atomerőművi blokkokban előállított áram. A brüsszeli aggodalmakat is kiváltó magyar áramár-támogatás vádját azzal "védte" ki a kormány, hogy az új atomerőművi blokkok üzembe állásakor az áram piaci ára magasabb lesz, mint a Pakson termelté.
"Nem hiszem el, hogy rajtunk kívül tényleg senki nem érti, milyen nagyszerű dolog orosz pénzből, orosz technológiával és orosz üzemanyaggal működő, aranyáron mért atomerőművet építeni" - írta ki gúnyosan Jávor Benedek a PM uniós parlamenti képviselője Facebook-oldalára, reagálva a vietnami döntésre. A Ninh Thuan atomerőmű projekt megszüntetését áramár emelkedésén túl azzal is indokolják, hogy a környezeti kockázatok mellett az állam eladósodásához vezethet. A vietnami országgyűlés illetékes bizottságának számításai szerint a tervezett a projekt megépítéséről azért mondtak le mert a beruházás költségigénye az erőmű beindításakor azonnal megemelné az áram árát, és a mostani 4-4,5 centtel szemben a fogyasztóknak legalább 8 centbe kerülne minden egyes kilowattóra - számoltak be a döntés indokáról.
Érdemes emlékeztetni arra, hogy a vietnami gazdasági növekedés ütem jelenleg 7,5-10 százalékot ér el évente, szemben a magyarországi 2-3 százalékkal, és míg az ázsiai ország energiaigénye folyamatosan nő, addig ez a hazai energiafelhasználásról nem mondható el.
