Gulyás Erika;
SZEF;béremelés;társadalombiztosítás;bérkategóriák;
2016-11-13 19:34:00
Választási béremelést ígér a kormány
A közszférában örülnek az alsó bérkategóriák pénteken bejelentett emelési javaslatának, de biztosak benne, hogy az komoly bérfeszültségeket teremt, ha a régebben dolgozók fizetése változatlan marad. A Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF) követeli, hogy a lépés ne járjon további elbocsájtásokkal vagy a társadalombiztosítási alapok szűkítésével.
Véglegesen vissza kellene állítani az érdekegyeztetés korábbi rendszerét, amikor valamennyi szakszervezeti konföderáció együtt tárgyalhatott a munkaadók és a kormány képviselőivel – jelentette ki a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) múlt pénteki kibővített ülése után a Népszavának nyilatkozó Földiák András. A Szakszervezetek Együttműködési Fórumának (SZEF) vezetője többször kérte ezt az utóbbi években, mert méltatlannak tartja, hogy a kormány szabadon váltogathatja, mikor hívja meg az egyeztetésre a közszolgálatban érdekelt szakszervezeteket és mikor nem. Varga Mihály hat éves béremelési ajánlata, benne a 2017-re javasolt 15 százalékos minimálbér, illetve a 25 százalékos garantált bérminimum emelés megfelel az általuk megfogalmazott elvárásoknak, mégsem felhőtlen az örömük.
Az érdekvédő kiemelte, hogy a közszolgálatban dolgozók közül nagyon sokan kapják felsőfokú végzettség mellett is a szakképzetteknek járó garantált bérminimumot, ennek emelése nekik nagyon jó, de a magasabb bérkategóriákat elért társaik helyzetén nem javít. Vagyis az, hogy a javaslatban szereplő 25 százalékos emelés alulról felfelé tolja a közszolgálatban használt bértáblákat, egész biztosan belső feszültségeket kelt valamennyi munkahelyen – érvelt Földiák András. Szerinte a közoktatás, az egészségügy, a szociális ágazat, a felsőoktatás, a kulturális szféra munkavállalói, köztük a közművelődés, a közgyűjtemények, a zenekarok szakemberei, az önkormányzati és állami közigazgatás, a rendőrség, bíróság, katonaság, tűzoltóság területén eddig is gondot okozott, hogy egy szaktanfolyam elvégzése után a 18-20 éves fiatalok majdnem ugyanazt a bért kapták, mint évtizedek óta a pályán lévő 20 évvel idősebb társaik, de ezt a feszültséget az alsó kategóriák magas emelése tovább fokozza majd.
A SZEF az utóbbi hónapokban nem riadt vissza sztrájkok szervezésétől sem a helyi önkormányzatoknál alkalmazott hivatalnokok 30 százalékos béremeléséért. Az elnök azt hangsúlyozta lapunknak: ehhez a követeléshez tartják magukat. A pénteki tárgyaláson ugyanis nem hangzott el, vajon ennek a körnek a magasabb bérét ki finanszírozza, ad-e az állam ennyivel magasabb összeget a településeknek a hivatalaik működtetésére, vagy most is azt várja, hogy a községek és városok maguk gazdálkodják ki a többletet. Földiák reméli, hogy a kérdésről napokon belül egyeztethetnek a kormánnyal, bár az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács (OKÉT) összehívását csak november 20-a körülre ígérte a kabinet. A konföderáció azt is változatlanul követeli, hogy azok a közszolgálatban dolgozó technikai vagy gazdasági dolgozók, akik az utóbbi évek béremeléseiből nyolc éve rendre kimaradtak, a kormány ajánlatánál magasabb, 30 százalékos béremelésben részesüljenek.
Földiák András azt is hangsúlyozta, tartja magát a félelem, hogy az eddig bejelentett létszámleépítéseknél is több dolgozó elküldésével akar fedezetet teremteni az állam a béremelésekre. Ráadásul a kormány tagjai, különösen Csepreghy Nándor miniszterhelyettes teljesen szakszerűtlenül használja a foglalkoztatási kategóriákat, ami könnyen zavart okozhat annak eldöntésében, kire vonatkozik a nemzetgazdasági tárca béremelési ajánlása. A Miniszterelnökség parlamenti államtitkára ugyanis sokszor emlegeti az állami szférát, amelyből egyik nap 150 ezer, másik nap viszont csak 20 ezer embert akarnak elküldeni, miközben ilyen foglalkoztatási kategória sem jogilag, sem gazdaságilag nem létezik. A SZEF elnöke azt is hozzátette, hogy ha az állam tulajdonában lévő, de nyereségérdekelt vállalatokat, amilyen például a MÁV nem sorolnák abba a körbe, ahol az állam adja a fizetéseket, akkor a 700 ezer tényleges közszolgálati létszám alig lenne magasabb a többi európai országban ebben a körben foglalkoztatottak arányánál. Ez pedig semmiképpen nem indokol tömeges elbocsájtást. Az sem lényegtelen szempont a szakszervezeti vezető szerint, hogy ebben a körben a kifizetett bérek majdnem 60 százaléka garantáltan azonnal visszakerül az állami kasszába a járulékokon és adókon keresztül.
Arra a kérdésre, vajon az eddig elindult életpálya-modelleket hogyan befolyásolja a legalacsonyabb kategóriák drasztikus emelése, a SZEF elnöke úgy reagált, hogy a helyzet ott is rossz, ahol működik ilyen. Emlékeztetett a pedagógus életpálya „rettenetes” minősítési rendszerére, amely nem a valós pedagógiai munka minősége alapján hozott létre nagyon nagy fizetési különbségeket. Földiák szerint nem az az érdekes, hogy életpályának nevezik vagy sem, hanem az, hogy ismét egységes alapokra kellene helyezni a közszolgálati előmeneteli rendszert. A szakszervezeti vezető álláspontja az, hogy a kiugróan magas béremelési ajánlattal a kormány elismerte, hogy eddig nyomorszinten tartotta a magyar munkavállalókat. A munkaadóknak javasolt 4 százalékos jövő évi járulékcsökkentéssel kapcsolatban pedig megjegyezte, a tárgyalások folytatásakor ragaszkodnak majd annak rögzítéséhez, hogy erre hivatkozva a kormány nem csökkentheti a társadalombiztosítási alapok kereteit, vagyis nem csökkentheti például a nyugdíjakat.