Ma exhumálják a volt elnök holttestét

Ma exhumálják a 2010-es szmolenszki légi katasztrófában elhunyt Lech Kaczynski lengyel elnök és felesége holttestét, az év végéig pedig a többi, a lengyel nyomozás keretében tervezett kihantolásra is sor kerül.

 A lengyel államügyészség áprilisban vette át a nyomozást az akkor megszüntetett katonai ügyészségtől, és már júniusban bejelentette: exhumálják az összes el nem hamvasztott áldozat holttestét. Az államügyészség júniusi nyilatkozata szerint az exhumálásoktól az remélik, hogy megállapítják a katasztrófa során elszenvedett sérülések mibenlétét és a halál okát, ami fényt deríthet egyben a katasztrófa okára is.

A mai nap folyamán a krakkói Wawel királyi vár székesegyháza egyik kriptájában felnyitják az ott nyugvó Kaczynski házaspár szarkofágját. A maradványokat majd rendőrségi kísérettel a Jagelló Egyetem orvosszakértői intézetébe viszik át, ahol korszerű műszerekkel több vizsgálatot végeznek, és DNS-mintákat is vesznek. Ezt követően az elnöki házaspárt újratemetik. November második felében még legalább további négy áldozatot hantolnak ki Varsóban és Lublinban, az év végéig pedig az összes tervezett kihantolásra kerül sor. Az összes áldozat holttestének vizsgálata legalább egy évig tart majd. A hozzátartozók egy része – 17 család mintegy 200 tagja – október közepén nyílt levélben tiltakozott az exhumálások ellen, egyesek közülük kilátásba helyezték, hogy bírósághoz fordulnak.

Az áldozatok többi rokonai – köztük Jaroslaw Kaczynski, a kormányzó párt elnöke, Lech Kaczynski ikertestvére – viszont szükségesnek minősítette az exhumálást. Szerintük a közvetlenül a katasztrófa után az orosz orvosok által készített jelentések döntő többsége jelentős hibákat tartalmazott. Emellett a 2013-ban és 2014-ben a hozzátartozók kérésére kihantolt 9 áldozat közül 6-nak a személyazonosságát a katasztrófa után tévesen állapították meg, és idegen sírban temették el őket.

Szerző

Obama utolsó európai útja

Publikálás dátuma
2016.11.14. 09:45
Barack Obama - Fotó: Pool/Getty Images
Kedden érkezik utolsó európai útjára Barack Obama. Az amerikai elnök görögországi és németországi látogatására azonban rányomja bélyegét Donald Trump elnökké választása. Görögország ugyan azt várja a még hivatalban lévő elnöktől, hogy kiáll a görög adósság csökkentése mellett, nagy kérdés azonban, mit szól majd ehhez Trump.

Obama ma érkezik a görög fővárosba, s holnap utazik tovább Berlinbe. A megbeszélések középpontjában a siralmas görög pénzügyi helyzet áll majd. Közismert, hogy az ország súlyos adósságcsapdába került, a 315 milliárd euróra tehető az adósságállomány, amely a gazdasági teljesítmény 180 százaléka. Szakértők kizártnak tartják, hogy az ország képes lesz a saját lábára állni az adósság egy részének leírása nélkül. Bár az euróövezet pénzügyminisztereinek nagy része már nem is zárkózna el a könnyítésektől, Wolfgang Schäuble pénzügyminiszter – már a jövő szeptemberi német választásra is gondolva – köti az ebet a karóhoz.

Athén emiatt is vár sokat az amerikai elnök látogatásától. A görög média szerint ha Obama kiáll az adósság elengedése mellett, az nem egy egyszerű kijelentés, hanem politikai nyomást is jelent. Az athéni lapok azt is kiemelték, hogy az elnököt elkíséri Görögországba és Németországba pénzügyminisztere, Jack Lew, aki elődjéhez, Timothy Geitnerhez hasonlóan többször is kiállt az adósságállomány egy részének leírása mellett. Csak az utóbbi időben két ilyen nyilatkozatot is tett: júliusban, Athénban, amikor Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnökkel és pénzügyminiszterével, Euklid Cakalotosszal tárgyalt, valamint októberben, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) éves közgyűlésén. Akkor Washingtonban azt mondta, a megoldásnak magában kell foglalnia az adósság leírását is. A görög kormányszóvivő múlt pénteken megerősítette, hogy ez a téma is szóba kerül majd.

Csakhogy hiába bátorítja majd vendéglátóit az amerikai elnök, mint a Frankfurter Allgemeine Zeitung emlékeztet rá, sok beleszólása valójában nincs abba, hogy mi legyen a görög adóssággal. S azt már Washingtonnak korábban is meg kellett tapasztalnia, hogy az adósság elengedéséről szóló nyilatkozatok nem hatották meg a berlini pénzügyi tárcavezetőt. A Kathimerini című jobboldali lap szerint ebben a kérdésben Görögország hajlamos túlbecsülni Obama elnök, illetve más amerikai politikusok szerepét.

A hazájában mind nagyobb népszerűtlenségnek örvendő Alekszisz Ciprasz görög kormányfő ezért aligha kovácsolhat politikai tőkét Barack Obama látogatásából. Már csak azért sem, mert már nem is az a fő kérdés, mit mond Obama, hanem az, hogyan vélekedik az egész kérdésről Trump. A megválasztott republikánus elnök nem sok szót vesztegetett a görög ügyekre, 2012-ben a Twitteren még azt írta, hogy Athénnak le kell mondania az euróról, s vissza kell hoznia a drachmát. Ez aligha cseng jól a görög politikai élet szereplőinek fülében. Igaz, nem is veszik annyira komolyan ezt a megjegyzését abból kiindulva: más, ha valaki ellenzékben van, s más, ha kormányra kerül. A hitelkérdésben 180 fokos fordulatot vett kormánypárt, a Sziriza sokat tudna mesélni erről…

Nyilvánvalóan szó esik a menekültkérdésről is Barack Obama nagyívűre tervezett athéni beszédében. Jelenleg 62 ezer menekült tartózkodik az ország területén, számuk azonban folyamatosan nő. Eredetileg azt tervezték, hogy Obama Ciprasszal a „menekültek szigetére”, Leszboszra is ellátogat, ezt a programot azonban törölték, mert nem tudták szavatolni az amerikai elnök biztonságát. Athénban riadalmat keltett múlt héten a francia nagykövetség elleni gránáttámadás is. Biztonsági okokból Obama nem a Pnix dombján mondja el beszédét, hanem egy kongresszusi központban.

Szerző

Obama utolsó európai útja

Publikálás dátuma
2016.11.14. 09:45
Barack Obama - Fotó: Pool/Getty Images
Kedden érkezik utolsó európai útjára Barack Obama. Az amerikai elnök görögországi és németországi látogatására azonban rányomja bélyegét Donald Trump elnökké választása. Görögország ugyan azt várja a még hivatalban lévő elnöktől, hogy kiáll a görög adósság csökkentése mellett, nagy kérdés azonban, mit szól majd ehhez Trump.

Obama ma érkezik a görög fővárosba, s holnap utazik tovább Berlinbe. A megbeszélések középpontjában a siralmas görög pénzügyi helyzet áll majd. Közismert, hogy az ország súlyos adósságcsapdába került, a 315 milliárd euróra tehető az adósságállomány, amely a gazdasági teljesítmény 180 százaléka. Szakértők kizártnak tartják, hogy az ország képes lesz a saját lábára állni az adósság egy részének leírása nélkül. Bár az euróövezet pénzügyminisztereinek nagy része már nem is zárkózna el a könnyítésektől, Wolfgang Schäuble pénzügyminiszter – már a jövő szeptemberi német választásra is gondolva – köti az ebet a karóhoz.

Athén emiatt is vár sokat az amerikai elnök látogatásától. A görög média szerint ha Obama kiáll az adósság elengedése mellett, az nem egy egyszerű kijelentés, hanem politikai nyomást is jelent. Az athéni lapok azt is kiemelték, hogy az elnököt elkíséri Görögországba és Németországba pénzügyminisztere, Jack Lew, aki elődjéhez, Timothy Geitnerhez hasonlóan többször is kiállt az adósságállomány egy részének leírása mellett. Csak az utóbbi időben két ilyen nyilatkozatot is tett: júliusban, Athénban, amikor Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnökkel és pénzügyminiszterével, Euklid Cakalotosszal tárgyalt, valamint októberben, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) éves közgyűlésén. Akkor Washingtonban azt mondta, a megoldásnak magában kell foglalnia az adósság leírását is. A görög kormányszóvivő múlt pénteken megerősítette, hogy ez a téma is szóba kerül majd.

Csakhogy hiába bátorítja majd vendéglátóit az amerikai elnök, mint a Frankfurter Allgemeine Zeitung emlékeztet rá, sok beleszólása valójában nincs abba, hogy mi legyen a görög adóssággal. S azt már Washingtonnak korábban is meg kellett tapasztalnia, hogy az adósság elengedéséről szóló nyilatkozatok nem hatották meg a berlini pénzügyi tárcavezetőt. A Kathimerini című jobboldali lap szerint ebben a kérdésben Görögország hajlamos túlbecsülni Obama elnök, illetve más amerikai politikusok szerepét.

A hazájában mind nagyobb népszerűtlenségnek örvendő Alekszisz Ciprasz görög kormányfő ezért aligha kovácsolhat politikai tőkét Barack Obama látogatásából. Már csak azért sem, mert már nem is az a fő kérdés, mit mond Obama, hanem az, hogyan vélekedik az egész kérdésről Trump. A megválasztott republikánus elnök nem sok szót vesztegetett a görög ügyekre, 2012-ben a Twitteren még azt írta, hogy Athénnak le kell mondania az euróról, s vissza kell hoznia a drachmát. Ez aligha cseng jól a görög politikai élet szereplőinek fülében. Igaz, nem is veszik annyira komolyan ezt a megjegyzését abból kiindulva: más, ha valaki ellenzékben van, s más, ha kormányra kerül. A hitelkérdésben 180 fokos fordulatot vett kormánypárt, a Sziriza sokat tudna mesélni erről…

Nyilvánvalóan szó esik a menekültkérdésről is Barack Obama nagyívűre tervezett athéni beszédében. Jelenleg 62 ezer menekült tartózkodik az ország területén, számuk azonban folyamatosan nő. Eredetileg azt tervezték, hogy Obama Ciprasszal a „menekültek szigetére”, Leszboszra is ellátogat, ezt a programot azonban törölték, mert nem tudták szavatolni az amerikai elnök biztonságát. Athénban riadalmat keltett múlt héten a francia nagykövetség elleni gránáttámadás is. Biztonsági okokból Obama nem a Pnix dombján mondja el beszédét, hanem egy kongresszusi központban.

Szerző