Meglepte az elemzőket a hazai harmadik negyedéves GDP alakulása. Már a növekedés mértékének előrejelzésekor látszott nagy a bizonytalanságát. A Portfolio internetes felmérése során 14 szakértőt kérdezett meg erről és a várható GDP adatok 1,5-2,7 százalék között szóródtak. Végül a KSH által kedden közölt 2 százalékos hivatalos adat közel jár a szakértők 2,1 százalékos átlagához.
A harmadik negyedév teljesítménye azonban ennél is kedvezőtlenebb, ha a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatokat vesszük figyelembe - az előző év azonos időszakához viszonyítva - mert akkor a bővülés mértéke mindössze 1,4 százalékos. (Ezt a korrekciót azért használják a statisztikusok, mert azt tapasztalták, hogy az egyes esztendők azonos időszakában vannak olyan tényezők, amelyek általában azonos irányban és mértékben hatnak. Ilyenek például az időjárás időszakos azonos hatásai, vagy a tanítási szünetek, és az ünnepnapok. Ezeket a szakemberek kiszűrik, mert a statisztikai adatok felhasználóit elsősorban az alapfolyamatok érdeklik.) A harmadik negyedévi – szezonálisan és naptárhatással kiigazított - adatokat jól tükrözik azt a tényt, hogy a magyar gazdaság veszített a lendületéből, hiszen a második negyedévhez mérten 0,2 százalékkal bővült a GDP.
A Nemzetgazdasági Minisztérium értékelő közleménye szerint a mezőgazdasági termelés a második negyedévhez hasonlóan 10 százalék felett nőhetett. (A december 6-án megjelenő részletes adatokból kiderül majd, hogy a tárca számításai mennyiben helytállóak.) Az ipar és az építőipar gyengébb teljesítményét átmeneti hatásokkal magyarázza a minisztérium.
Ami az építőipart illeti ez az ágazat– a KSH megfogalmazása szerint – „továbbra mérsékelte a növekedést”. Szakértők szerint ez rendkívül visszafogott magyarázatnak tűnik, az építőipar teljesítményére sokkal inkább ráillik a "zuhanás" kifejezés, ugyanis január és szeptember között 20,7 százalékkal teljesített gyengébben, mint 2015 azonos időszakában.
A nemzetgazdaságot a "hullámvasút-effektus" jellemzi - így kommentálta a legfrissebb GDP-adatokat Török Zoltán. A Raffeisen Bank vezető elemzője lapunk érdeklődésére emlékeztetett rá, hogy az első negyedévben 1, a másodikban 3 százalék körüli volt a bővülés mértéke, amit most a harmadik negyedévben követett a 2 százalékos adat. A szakember szerint ez a hullámzás tükrözi a hazai autógyárak termelésének alakulását. Egy ezekben az üzemekben történő átmeneti leállásra vagy modellváltásra érzékenyen reagál a GDP alakulása.
Ha ez a trend megmarad - fűzte hozzá Török Zoltán -, akkor a negyedik negyedévben ismét 3 százalékos lehet a bővülés üteme. Viszonylagos derűlátását azzal indokolta az elemző, hogy a kormány szándékai szerint az esztendő utolsó hónapjaiban nagyobb sebességre kapcsolhat az uniós pénzek kifizetése. Rá is fér a gazdaságra az idei évre tervezett támogatások kifizetése, ugyanis szeptember végéig ennek csak a fele jutott el a pályázókhoz. A szakember szerint az építőipar idei talpra állására nemigen lehet számítani, ellenben tovább folytatódhat a lakossági fogyasztás egész évben tapasztalható erőteljes növekedése.
A magyar harmadik negyedéves GDP-adat Európai Uniós összehasonlításban is halovány. Az Eurostat által kedden közzétett adatok szerint a magyar GDP uniós összehasonlításban a lista alsó harmadában helyezkedik el mind az éves, mind a negyedéves vonatkozásban, annak ellenére, hogy régiós társak is lassabban növekedtek. Az éllovas Románia gazdasága így is 4,4 százalékkal, Szlovákiáé pedig 3 százalékkal nőtt, de Csehország is 1,9 százalékot teljesített, a német gazdaság viszont csak 1,5 százalékkal növekedett. A harmadik negyedévi növekedést az előző negyedévihez viszonyítva pedig Bulgária és Portugália (0,8 százalék), valamint Szlovákia (0,7 százalék) került az élbolyba, messze túlhaladva a magyar 0,2 százalékos növekedést.
