Követségi tájékoztatást kér Pharaonról Harangozó

Mivel a magyar kormány folyamatosan egymásnak ellentmondó nyilatkozatokat tesz Ghaith Pharaonról, a körözött szaúdi üzletemberről, az amerikai követségtől kér tájékoztatást Harangozó Tamás.

Az MSZP-s politikus az ATV-ben arról beszélt, a kormány képviselői folyamatosan egymásnak ellentmondó nyilatkozatokat tesznek azzal kapcsolatban, hogy az amerikai hatóságok miként működtek közre Pharaon beazonosításában. Orbán Viktor október végén a parlamentben elismerte, hogy már találkozott a "professzorral", akiről azt állította, az illetékes magyar szervek nem találtak nála nemzetbiztonsági kockázatot. Harangozó arra emlékeztetett, hogy amikor a Házban a miniszterelnököt kérdezte a szaúdi üzletemberről, Orbán amerikai titkosszolgálati játszmát emlegetett, őt pedig azzal fenyegette, ha nem vigyáz, könnyen a játszma részévé válhat.

Eközben a kormányfő sem az ellenzék részéről megfogalmazott állításokat, sem pedig a botrányt kirobbantó Magyar Narancs cikkében foglaltakat nem cáfolta, nem tett feljelentést a hetilap ellen, de még csak helyreigazítást sem kért. A szocialista politikus szerint Magyarország számára súlyos nemzetbiztonsági kockázat, ha Orbán közvetlen, vagy közvetett üzleti kapcsolatban áll egy nemzetközi körözés alatt álló bűnözővel, hiszen ezzel a miniszterelnökön és az ügyben még esetleg érintett kormánytagokon keresztül a teljes magyar kormány zsarolhatóvá válik. Harangozó az Egyesült Államok magyarországi nagykövetétől világos, egyértelmű választ várva azokra a kérdésekre, amikkel a kormány folyamatosan lerázza az ellenzéket.

Ha Orbán nem tudott arról, kivel üzletel, akkor alkalmatlanok a feladatukra azok az emberek, akiknek az lett volna a dolguk, ne engedjék, hogy egy ilyen ember a miniszterelnök közvetlen környezetébe kerüljön. Erről Vadai Ágnes beszélt ugyancsak az ATV-ben. A DK alelnöke szerint egyedül a kormánypártok nem kíváncsiak arra, hogyan kerülhetett Orbán üzleti kapcsolatba Pharaonnal. Figyelmeztetett, az egész világ tudhatja, hogy a magyar miniszterelnök ezzel az emberrel üzletel.

A szaúdi üzletember ügye várhatóan ma is szerepel a nemzetbiztonsági bizottság napirendjén.

Ködösítenek tovább
Miért nem árulta el hol tartózkodik Orbán Viktor augusztus 4-én - tette fel a kérdést a DK Havasi Bertalannak, a miniszterelnök sajtófőnökének. Az ellenzéki párt szerint ez azért fontos, mert az Adria-tengeren ezen a napon került egymás mellé a nemzetközi körözés alatt álló Ghaith Pharaon szaúdi bankár és Mészáros Lőrinc milliárdos felcsúti polgármester jachtja. Pharaonnal a kormányfő bevallottan találkozott is, sőt Pharaon professzorként emlegeti, miközben a magyar hatóságok összevissza ködösítenek azzal kapcsolatban, miért nem adták ki az őt köröző FBI-nak vagy Interpolnak. Havasi a DK-nak arra hivatkozva nem válaszolt érdemben, hogy a miniszterelnök magánprogramjairól nem köteles felvilágosítást adni, pedig a párt szerint korábban mindig nyilvánosságra hozták, hogy hova megy szabadságra Orbán. „A titkolózás arra engedhet következtetni, hogy Orbán és Pharaon ezen a napon is titkos üzleti tárgyalásokat folytathatott. A Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője hétfőn a távirati irodának már azt mondta: „Orbán Viktor Split közelében sem járt ebben az évben.” Hogy hol volt augusztus 4-én, az továbbra sem derült ki.

Szerző

Patikák szakmai kézben

Publikálás dátuma
2016.11.16. 06:05
Gyógyszert a gyógyszerésztől FOTÓ: TÓTH GERGŐ
A nyáron a gyógyszertárak harmadában még nem gyógyszerész kezében volt a gazdasági társaság többségi tulajdona, a Magyar Gyógyszerészi Kamara elnöke mégis optimista, hogy kedvezményes hitellel, vagy más módon a januári határidőre mindegyik teljesíti ezt a feltételt és nem vonják vissza egyetlen patika működési engedélyét sem.

Nem tart attól a Magyar Gyógyszerészi Kamara (MGYK) elnöke, hogy patikák működési engedélyét kell majd visszavonni, mert nem lesznek képesek megfelelni annak a 2017. január 1-jétől előírt kötelezettségnek, hogy a gyógyszertár többségi tulajdonosi hányadának gyógyszerész kezében kell lennie. Hankó Zoltán a Népszava kérdésére emlékeztetett rá, hogy egy júliusban megjelent kormányrendelet értelmében másfél százalékos kamattal tudnak hitelt felvenni azok a gyógyszerészek, akik csak ezzel a segítséggel tudják előteremteni a pénzt.

Elmondása szerint a korábbi hitelkonstrukció után nem volt nagy érdeklődés, a 3 százalékos kamatteher helyett inkább belső kölcsönökkel próbálták megoldani a patikusok, hogy megszerezzék a 2014. januárjától megkövetelt 25 százalékos tulajdoni arányt. A következő, jóval szigorúbb szabály hatályba lépéséhez közeledve ezért kellett jobb feltételeket kínálnia az államnak. A kamara érdeklődésére a hitelezést intéző bankok egyre nagyobb érdeklődésről számolnak be.

A Magyar Fejlesztési Bank forrásaira alapozva három nagybank és több kisebb takarékszövetkezet is bekapcsolódott a hitelezésbe, továbbá megemelték az igénybe vehető maximális hitelösszeget is az eddigi 60 millióról 150 millió forintra. Hankó Zoltán azt is megemlítette, hogy a humántárcával abban is megállapodtak, később is segítik a kedvezményes kamatozású hitelekkel azokat a gyógyszerészeket, akik a most elvárt 51 százalékos tulajdoni aránynál nagyobb részt akarnak szerezni. Az erről szóló törvénymódosítás a társadalombiztosítási salátatörvényben épp most vár parlamenti részletes vitára, majd elfogadásra.

A héten Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyi államtitkár is beszélt arról, hogy tudomása szerint a nyár óta felgyorsult a feltételek teljesítését rögzítő társasági szerződések benyújtása a működési engedélyeket kiadó Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézethez (OGYÉI). A kamarai elnök is hasonló tapasztalatokról számolt be, hozzátéve, hogy nagyon sok gyógyszertár tulajdonosai elkészítették ugyan a tulajdonrész átruházásról szóló dokumentumokat, de csak januárban küldik be a hivatalnak, hogy egyszerűsítsék az idei év zárását. A jogszabályok szerint a szerződéseknek január 31-ig kell megérkezniük az OGYÉI-be.

Magyarországon jelenleg 2300 patikának van működési engedélye, közülük hétszáz gyógyszertárnál még úgy indult az év, hogy nem érték el a kívánatos 51 százalékos tulajdonosi arányt. Hankó Zoltán mégis arra alapozza optimizmusát, hogy a lakossági ellátásban 1990-ben elindult teljes átalakulás a mostani lépéssel jogilag lezárul, s a folyamat úgy ment végbe, hogy az átmeneti pénzügyi gondok után növekvő forgalom mellett felszámolták a beszállítókkal szembeni eladósodást, és a kifizetett munkabérek tavaly már meghaladták a nemzetgazdasági átlagot. A kamara héten tartott évértékelőjén elhangzott, hogy a gyógyszertárak 2015-ös adózott eredménye 1,6 milliárddal volt több a 2006-osnál, s ezt 300-zal több patikával sikerült elérni. A veszteséges gyógyszertárak száma folyamatosan csökkent, 2010-ben még 500 ilyen patika volt, tavaly azonban már csak 176.

Ki vehet gyógyszertárat?
A közforgalmú gyógyszertár (nem kórházi) tulajdoni hányadának átruházása esetén az elővásárlási jogok sorrendje a következő:
• a gazdasági társaságban már tulajdoni hányaddal rendelkező gyógyszerész
• az adott gyógyszertárban munkaviszonnyal vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonnyal rendelkező gyógyszerész(ek)
• bármely más gyógyszerész
• állam
Közforgalmú gyógyszertár ma nincs állami tulajdonban.

Szijjártó szórakozik az orosz terjeszkedésen

Publikálás dátuma
2016.11.16. 06:03
FOTÓ: MTI/MÁTHÉ ZOLTÁN
Szijjártó Péter szerint Magyarország nem hajlandó részt venni a Donald Trump megválasztása utáni "európai liberális hisztiben", mert azt várja, hogy a következő amerikai adminisztráció szó nélkül hagyja az illiberális magyar belpolitikát. Pedig Európa inkább attól félhetne, hogy a következő amerikai elnök elnézi, amint Moszkva kiterjeszti befolyási övezetét.
Így látják ők

Balázs Péter, volt külügyminiszter

Elég nyilvánvaló, ráadásul az oroszok nem is titkolják: nagyon rossz véleménnyel vannak a Nyugatról. Az Európai Uniót és a NATO-t haldokló szervezeteknek szeretnék látni, ezért ennek megfelelően is cselekszenek – vélekedett lapunknak Balázs Péter. A volt külügyminiszter szerint Putyinék hosszú évek óta támogatnak szélsőjobboldali-szervezeteket Keleten és Nyugaton is. Azonban Balázs hozzátette: az eszközeik az internet térnyerésével kétségkívül változtak. Szijjártó Péternek óvatosnak kell lennie, mert Orbán Viktor két „barátjáról” van szó – kommentálta Balázs Péter a jelenlegi külügyminiszter hétfői mondatát. Van egy fennálló világrend Európában, amit az oroszok kétségkívül súrolnak a NATO-val való konfliktusuk miatt, de nem hiszem, hogy Trump bármit is kockára tenne azért, hogy ez sérüljön – fogalmazott a volt külügyminiszter, hozzátéve: ennél sokkal nagyobb kihívásokkal is szembe kell nézni a világpolitikában, például a szíriai polgárháborúval.

Szentpéteri Nagy Richárd, politológus

A V4-es államok nagy vonalakban egyetértenek a menekültpolitikában, de az orosz barátsága miatt Magyarország mégis rendkívül kilóg közülük - fogalmazott Szentpéteri Nagy Richárd. A politológus szerint hazánk az elmúlt pár évben olyan fordulatot vett ebben a kérdésben, ami ezer éves szinten is nagy lépésnek számít. "Több mint furcsa, hogy Magyarország NATO-tag, miközben kiváló kapcsolatokat ápol a térségben kimondottan aktív orosz titkosszolgálatokkal" - mutatott rá Szentpéteri Nagy a NATO és Oroszország közötti konfliktusra emlékeztetve. A szakértő hozzátette: egész Európának tragikus fejlemény, hogy komoly putyinista támadásoknak van kitéve a kontinens. Az oroszok egyik legfontosabb eszköze a populista, EU-ellenes pártok támogatása. Szentpéteri Nagy ennek bizonyítására azt mondta: nyílt titok, hogy a francia szélsőjobboldali, Marine Le Pen-féle Nemzeti Frontot Putyin pénzeli, de Trump győzelme mögött is feltűnnek titkosszolgálati eszközök. Szijjártó Péter kényesen vigyázz arra, hogy mindig Putyin mellett szólaljon fel, persze az egyértelmű, hogy a külügyminiszter nem önálló, csupán Orbán Viktor szája – mondta Szentpéteri a külügyminiszter „hisztériázós” megszólalásáról. Magyarország biztonságát a NATO és a szövetségei biztosítják, ezer éve az ország a Nyugat mellett döntött – közölte Szentpéteri, hozzátéve: hazánknak az lenne az érdeke, ha most is kiállnának az akkori döntés mellett.

Tarjányi Péter, biztonságpolitikai szakértő

Létezik az egész pályás orosz letámadás, amivel hamis híreket terjesztenek, vagy éppen a sajtót manipulálják. Azonban az Európai Unión belül is több részt kell vizsgálnunk biztonságpolitikai szempontokból. Nyilvánvalóan a Balkán sokkal veszélyesebb, mint például Franciaország - mutatott rá Tarjányi Péter. Szijjártó Péter hétfői kijelentését a biztonságpolitikai szakértő elég komoly jelzésnek minősítette. „Abban viszont egyetértek a külügyminiszterrel, hogy vannak néhányan, akik „túllihegik” a helyzetet, fasizálódásról beszélnek, miközben ez elképzelhetetlen az amerikai apparátus miatt” – fogalmazott Tarjányi, hozzátéve: az igazi kockázatról senki nem beszél, miszerint – biztonságpolitikai szempontokból -, visszatérünk az 1943-45-ös évekhez. 1943-ban a teheráni, majd '45-ben a jaltai konferencián a nagyhatalmak döntöttek a kicsik megkérdezése nélkül – emlékeztetett Tarjányi.

Z. Á.

Szerző