"Másodszor kell megküzdenem a fiamért " - A "körúti robbantót" látogatta édesapja a börtönben

Publikálás dátuma
2016.11.16 11:15
Népszava fotó/Tóth Gergő
Kartondobozokkal a kezében érkezett az idősebb P. László, a börtönben ugyanis megszabják, mekkora csomagot lehet beküldeni. Nehéz volt így látni a ­fiamat – mondta az apa a Blikknek. A férfi letartóztatása óta először látogathatta meg a körúti robbantással gyanúsított gyerekét.

Igazság szerint nem nagyon tudtunk egymásnak mit mondani. Laci nem megtört, inkább értetlen: csak kapkodja a fejét és nem érti, mit is akarnak tőle - mesélt a látogatásról idősebb P. László.

Mint a lap már korábban megírta, a gyanúsított fiatalember szülei  között a válás miatt  nagyon elmérgesedett a helyzet. Végül az apa a két gyermekével Uruguayba ment. Öt és fél évet éltek a dél-amerikai országban, ahol az apa szerint boldogok voltak. A válási procedúrák alatti időszakot minősítette úgy az apa, amiért most "másodszor" kell küzdenie a gyerekéért. 

Beszélt arról is, hogy a fia bár fizikából mindig jó volt, a kémiá­hoz sosem volt tehetsége. Szerinte már csak ezért is elképzelhetetlen, hogy képes legyen elkészíteni egy bombát, nem beszélve rossz kézügyességéről és – a férfi állítása szerint – békés természetéről, valamint jó neveltetéséről. Apja szerint fia mindig csendes, nyugodt volt, az Uruguayban töltött évek alatt látta a leginkább felhőtlenül boldognak Lacit.

A teljes cikk itt olvasható

Szerző

Olyat verekedett két nyúl az út közepén, hogy a nagyatádi mentőknek kellett biztosítani a helyszínt

Publikálás dátuma
2019.04.18 13:27

Szerencsére videó is van az esetről.
Különös esemény szemtanúja volt a nagyatádi esetkocsi személyzete. Tapsifülesek vették birtokba a főutat, akik vélhetően azon vesztek össze, melyikük az igazi húsvéti nyuszi - írta Facebook-oldalán az Országos Mentőszolgálat. (Azért jegyezzük meg: így tavasztájt valószínűleg sokkal profánabb dolgok miatt verekednek a nyulak.) "Bajtársaink épp állomáshelyükre tartottak, amikor észlelték az utcai harcot. Azonnal megálltak és gondoskodva az állatok biztonságáról, megkülönböztető jelzés használatával zárták le az utat a vita végéig" - zárul a poszt. Szerencsére a mentők videóra is vették a küzdelmet: 
Témák
nyulak
Frissítve: 2019.04.18 13:32

Nagy Zöld Fal: az elsivatagosodás védőgátja

Publikálás dátuma
2019.04.16 11:30

Fotó: Shutterstock
A klímaváltozás miatt délre terjeszkedő Szahara megállítására 15 kilométer széles és 7700 kilométer hosszú mesterségesen létrehozott erdősáv szeli keresztül Afrikát, Szenegáltól Dzsibutiig.
Hagyományosan az emberek azért emelnek falakat, hogy elválasszák országaikat és népeiket egymástól, hogy a kőfalakon belül élők megvédhessék magukat a kívülről érkező veszélytől. A Nagy Zöld Fal Afrikában épp ellenkező megfontolásból épül, klímavédelmi szempontból egyedülálló kezdeményezés: arra, miként lehet enyhíteni a globális felmelegedés okozta csapásokat, hogyan lehet megmenti 232 millió ember élőhelyét - írja a sokszinuvidek.hu. Az élő fal ötlete először az 1970-es és 1980-as években vetődött fel Afrikában, akkoriban jött létre egy szervezet, akik a kezdetek óta több tízmillió fát ültettek el, főleg lakott városokban és farmokon. A 2000-es évek közepén ezt a kezdeményezést elevenítette fel Nigéria elnöke, Olusegun Obasanjo. 2007-ben az afrikai államfők rendes ülésén el is fogadták a gigaprojektet. A kezdeményezés mögé akkor 11 ország állt (Burkina Faso, Csád, Dzsibuti, Eritrea, Etiópia, Mali, Mauritánia, Niger, Nigéria, Szenegál és Szudán). Jelenleg már húsz állam vesz részt a faültetésben, írja az MNN. A térség mára kihalt, száraz és kopár lett, ahol fogytán az élelmiszer és a víz. Aki csak teheti, elmenekül innen. Az kritikus terület, ahol a zöld fal megépülhet, a Száhel övezet (vagy éhségöv), amely a világ legnagyobb sivatagának, a Szaharának a déli részén található. Valamikor füves szavanna borította, az elhúzódó aszályok azonban gyökeresen megváltoztatták a térség klímáját. A Szahara évről évre hatalmas területet hódít el az övezet lakóitól, akik kénytelenek folyamatosan délebbre költözni, menekülve a sivatagi forróság és szárazság elől. A hatalmas kopár térség átszeli az egész afrikai kontinenst. Az éghajlatváltozás frontvonalán van, ahol a helyiek milliói szembesülnek a globális felmelegedés okozta pusztító hatással. 1968 és 1974 között elmaradtak az esők, tartós szárazság sújtotta az övezetet, 250 ezer ember halt éhen, és milliók kényszerültek elhagyni lakóhelyüket. A csapadék mennyisége mára jobbára csak a köles termesztéséhez elég. Az év csapadékos napjainak a száma fokozatosan csökken. Az elmúlt években súlyos aszályok sújtották a térséget és gyakoribbá váltak a por- és homokviharok. A Nagy Zöld Fal 780 millió hektár elsivatagosodott vidéken húzódna, a terület az Egyesült Nemzetek Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete szerint jelenleg 232 millió embernek ad otthont. Ha sikerül befejezni a a szárasságtűrő fákból kialakított zöld falat, az 7700 kilométeres hosszával és átlag 15 kilométeres szélességével a világ legnagyobb ember alkotta „építménye” lesz. Nyugatról keletre Dakartól (Szenegál fővárosa) Dzsibutiig (Dzsibuti fővárosa) terülne el. A program teljes költsége meghaladja a nyolcmilliárd dollárt, de az Európai Unió, a Világbank és az ENSZ is támogatja az elképzelést. Ugyanis a Nagy Zöld Fal nemcsak klímavédelmi szempontból páratlan kezdeményezés, hanem elősegítheti a térségben a békét is. A projekt olyan országok között valósul meg, ahol eddig a szegénység és kilátástalanság miatt sok volt a konfliktus, és háború dúlt. Többnyire a szárazságot jól tűrő fafajtákat, például akácot telepítenek, de a zöld fal közé zöldséget és gyümölcsfákat is ültetnek. A fák ugyanis árnyékot adnak, csökkentik talajnedvesség kipárolgását, lassítják a csapadék lefolyását, így a kutak újra megtelhetnek vízzel. A gigaprojekt, vele a faültetések, számtalan afrikai család utolsó mentsvára lehet, és megélhetését is biztosítja. A program eddigi legeredményesebb országa Szenegál, ahol 2010-re 525 kilométer hosszú faültetvényt hoztak létre, 11 millió fát sikerült elültetni. A 2016-os adatok szerint négymillió hektárt vontak be így a mezőgazdaságba.
Szerző
Frissítve: 2019.04.16 11:31