Az illegális lövöldözők országa vagyunk

Kis mértékben, de folyamatosan nő Magyarországon is az engedéllyel tartott lőfegyverek száma – ezt erősítette meg a Népszavának az ORFK, hozzátéve, hogy ennek a tendenciának nincs köze a terrorfenyegetettség növekedéséhez. A rendőrségi statisztikák szerint az erőszakos bűncselekményeket nem ezekkel követik el.

A fegyveres tragédiák évének is lehet nevezni 2016-ot, bár az Országos Rendőr-Főkapitányság adatai azt mutatják, nem emelkedett hazánkban a fegyverrel elkövetett bűncselekmények száma. Mégis folyamatosan érkeznek a hírek illegálisan tartott fegyverekről, ezekkel elkövetett gyilkosságokról, balesetekről. Kedd hajnalban az ország több pontján: Bőnyben, Budakalászon, Budapesten, Jászberényben, Mosonmagyaróváron, Rádon, Sajókeresztúron és Vácon 12 embert állítottak elő, mert a náluk tartott házkutatásokon valóságos fegyverarzenált találtak. Mindannyian kapcsolatban állnak a Magyar Nemzeti Arcvonal nevű szervezettel, amelynek vezetője valósággal kivégezte a bőnyi házához érkező rendőrök egyikét, amikor az társával éppen az illegálisan tartott fegyverei után akart vizsgálódni.

Becslés és statisztika

Amikor azt próbáltuk kideríteni, mekkora lehet az engedély nélkül tartott fegyverek száma az országban, az ORFK arra hívta fel a figyelmünket, hogy becslésekbe nem bocsátkoznak, de minden, a tudomására jutott jogsértéssel szemben megteszik a szükséges intézkedéseket”. Szakértők azonban évtizedek óta állítják: két-háromszázezer, de az sem kizárt, hogy akár félmillió illegális lőfegyver lehet a magyar lakosság birtokában. Ugyanez a szám állítólag a szomszédos Szerbiában még ijesztőbb, több mint 3 millió. Emlékezetes, hogy a rendszerváltás utáni években legendák keringtek az ex-rendőröknél és munkásőröknél kint lévő, vissza nem adott gépfegyverekről, kifosztott raktárakról. Horváth Balázs akkori belügyminiszter 1990 nyarán az országos rendőr-főkapitánynak kiadott utasításával be akarta vonni az állampolgároknál lévő önvédelmi fegyvereket, de az Alkotmánybíróság egy évre rá alkotmánysértőnek találta a rendelkezést és 11 ezren visszakérhették elkobzott fegyvereiket. Később a szakértők már úgy látták, az illegális hazai fegyverarzenálnak ezek csak elenyésző részét teszik ki, de az illegálisan tartott fegyverekkel kapcsolatos bizonytalanság azóta sem csökkent: tartja magát az akár félmilliós becslés.Közben a hivatalos engedélyek száma évről-évre csak kis mértékben, de folyamatosan emelkedik. 1990-ben a legálisan tartott lőfegyverek száma meghaladta a 100 ezret, 1996-ban már 180 ezer sport- és önvédelmi fegyvert tartottak nyilván 85 ezer magyar háztartásban. 2016 első félévében az ORFK adatai szerint 283 423 fegyverengedély volt érvényben, ebből magánszemélyeknél 269 903, míg szervezeteknél 13 500 engedéllyel tartott fegyver volt. A Népszavának megküldött adatok alapján az engedéllyel tartott fegyverek száma egy év alatt 2,5 százalékkal nőtt, mert 2015 hasonló időszakában még csak 275 958 fegyvert tartottak nyilván.

Semjén Zsolt miniszterelnök helyettes az utóbbi években mindent elkövetett, hogy a gyűjtőknél lévő régi, szerinte csak eszmei értékkel rendelkező fegyvereket ne kelljen hatástalanítani, mert a beavatkozás tönkreteszi a többnyire világháborús puskákat, de azt sem tudni pontosan, hány ilyen fegyver lapul padlásokon, pincékben, garázsokban. Az egyértelmű, hogy a bűncselekményeknél használt fegyverek nem ezek közül kerülnek ki, de nem is az engedéllyel tartottak közül, vagy ha igen, akkor az elkövető valamilyen belső szabályozást sértett meg a fegyverhasználatkor. Az év elején óriási megdöbbenést váltott ki, amikor egy rendőrnő először gyermekét, majd magát is megölte szolgálati fegyverével, amit otthon nem tarthatott volna magánál. Akkor éles vita alakult ki a rendőrök fegyvertartásának szabályozásáról és elterjedt, hogy a kormány is szeretné csökkenteni a magánkézben lévő fegyverek számát, ám erről nem született jogszabály-módosítás azóta sem.

Szigorú magyar szabályok

Az egyetlen változás, ami az idén januártól lépett életbe, hogy nem kell a fegyverengedélyek kérelme mellé hatósági erkölcsi bizonyítványt csatolni. Ez azonban nem azt jelenti, hogy lazítottak a feltételeken, csak azt, hogy a bürokrácia-csökkentés jegyében a kérelmező hátterét a rendőrség erre szakosodott részlege hivatalból ellenőrzi. Megnézik a hazai bűnügyi nyilvántartást, az Európai Unió bírósági ítéleteinek nyilvántartását és a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartását és a talált adatok alapján döntenek az engedély megadásáról vagy meghosszabbításáról. A rendőrség vizsgálja, hogy a lőfegyverek és lőszerek tárolásának feltételei megvannak-e a kérelmezőnél, a fegyvereket ugyanis külön, zárható szekrényben kell tartani.

A hatályos magyar jogszabályok szigorúak, ezek értelmében csak az a nagykorú és beszámítható , büntetlen előéletű magyar állampolgár kaphat fegyvertartási engedélyt, aki vizsgán bizonyította, hogy ért a fegyverhez, és két pszichológiai teszten is átment. A vadászok állami vadászvizsgán vesznek részt, a sportlövők pedig sportorvosi vizsgálat és minősítő versenyeken elért pontszámok igazolása után kapnak engedélyt.

Sokan állítják, a fegyvertartás szigora vagy éppen liberalizációja semmilyen összefüggésben nincs az adott országban elkövetett erőszakos bűncselekményekkel, ám ott, ahol kiemelkedően sok gyilkosságnál, sőt tömeggyilkosságnál bukkan fel valamilyen lőfegyver, mint az Egyesült Államokban, ott a politikai viták sokszor visszatérnek az engedélyezés kérdéséhez. Európában sem mindenhol olyan szigorú feltételekhez kötik az engedélyek kiadását, mint Magyarországon, ráadásul érezhető, hogy a legális fegyvervásárlások száma megugrott a kontinensen a párizsi és brüsszeli terrortámadások, illetve a menekültek által elkövetett bűncselekményekről szóló híradások szaporodása óta.

Fegyveres erőszak Magyarországon

Annak ellenére, hogy az ORFK azt hangsúlyozta lapunknak, hogy nem nőtt az utóbbi időben a fegyverrel elkövetett erőszakos bűncselekmények száma, több megdöbbentő eset mellett a kisebb kaliberű ügyekről szóló beszámolók is folyamatosan borzolják a kedélyeket. 2016 mérlege – a teljesség igénye nélkül:

2016. november 16.

A rendőrök gránátot valamint, több engedély nélkül tartott lőfegyvert és lőszert is találtak egy jászberényi telephelyen.

2016. november 15.

Összehangolt rajtaütés-sorozatot hajtott végre a TEK és a Készenléti Rendőrség a Magyar Nemzeti Arcvonal (MNA) titkos raktárai és telepei ellen. A kedd hajnalban indult akciósorozatban 12 embert állítottak elő, a házkutatásokon több helyszínen is sorozat- és maroklőfegyvereket, robbanóanyagot foglaltak le.

2016. november 15.

A Szekszárdi Rendőrkapitányság eljárást indított lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaélés bűntett elkövetésének megalapozott gyanúja miatt egy 65 éves helyi lakos ellen. A férfi november 12-én egy szekszárdi ipartelepen egy engedély nélkül tartott maroklőfegyverrel több próbalövést is leadott, amiről a telep egyik munkatársa értesítette a rendőröket.

2016. november 5.

Egy 66 éves érsekvadkerti férfit fogtak el a rendőrök, akinél négy lőfegyvert és 700 lőszert foglaltak le, mert egyikre sem volt engedélye.

2016. október 26.

A Győr-Moson-Sopron megyei Bőnyön az illegális fegyvertartás gyanúja miatt házkutatásra érkező rendőrjárőröket a családi ház tulajdonosa, a 76 éves Györkös István lövésekkel fogadta. A fegyvertűzben egy rendőrnyomozó meghalt, járőrtársát a lábán találta el egy lövedék. A tűzpárbajban megsebesült az elkövető is, előzetes letartóztatása után a tököli rabkórházban ápolják. A Magyar Nemzeti Arcvonal vezetőjeként ismert 76 éves férfit már a '90-es évek elején is elítélték közösség elleni izgatás, valamint lőfegyverrel és lőszerrel való visszaélés miatt. Akkor egy évet kapott. Most sem árulta el, hogy kitől vásárolta azt a Kalasnyikov gépkarabélyt, amellyel rálőtt a rendőrtisztekre.

2016. október 17.

Saját apja lótt meg egy 11 hónapos kisfiút a Baranya megyei Oldon. A 22 éves férfi véletlenül sütötte el a töltött légpuskát. A gyerek pár nappal később belehalt koponyasérülésébe.

2016. augusztus 31.

Nyíregyházán egy családi házban két gyermekük szeme láttára lőtt le egy házaspárt egy Magyarországon dolgozó román orvos. Az asszony a helyszínen meghalt, férje hetekig életveszélyben volt, a támadót másnap Kolozsváron fogták el. A román hatóságok illegális fegyvertartás miatt emeltek vádat ellene, ezért egyelőre nem adják ki Magyarországnak. A gyilkos elmondása szerint a fegyvert a nyíregyházi piacon vásárolta, ugyanakkor a megyei rendőr-főkapitányság úgy nyilatkozott: rendszeresen ellenőrzik a piacot és annak környékét, de lőfegyvert még soha nem foglaltak le.

2016. augusztus 16.

Két budaörsi férfi fegyveres rablást követett el egy benzinkúton.

2016. július 23.

Egy 20 éves nagykovácsi fiatalember betört egy helyi családi házba és onnan egy hatástalanított lőfegyvert lopott el.

2016. július 22.

Lőfegyvereket és lőszereket foglaltak le a rendőrök Sopronkövesden és Sopronban, egy hegyeshalmi családi ház garázsában is kispuskát és hozzá való lőszereket találtak.

2016. július 19.

Marokfegyverrel fenyegette meg egy oroszlányi üzlet vásárlóit és alkalmazottait egy 47 éves férfi, akit a rendőrök még aznap elfogtak. Később 17 gáz-riasztó lőszert találtak a lakásán és kiderült, hogy nem volt fegyvertartási engedélye.

2016. február 14.

Egy 77 éves tarjáni férfi gáz-riasztó fegyverrel egy veszekedés után rálőtt szomszédjára.

2016. február 1.

Családi tragédia történt a XVIII. kerületben, ahol egy rendőrnő szolgálati fegyverével előbb megölte 10 éves kisfiát, majd magával is végzett.

Vesszük a fegyvereket

A Magyarországon vásárolt új fegyverekhez képest nagyságrendekkel nagyobb a hivatalos vásárlások aránya tőlünk Nyugatra. Lapértesülések szerint a fegyvereladások száma különösen Németországban és Ausztriában ugrott meg az idén, válaszként a növekvő terrorfenyegetettségre, a finn lakosság több mint felének pedig ettől függetlenül is van fegyvere. Az Európai Bizottság a nyilvántartás és az ellenőrzések hatékonyságát akarja javítani, mert az utóbbi 3 évben fegyverrel meggyilkolt több mint 10 ezer uniós polgár halálát többségében illegálisan tartott lőfegyverek okozták és a shengeni határokon belül félmillió fegyvert tartanak nyilván, amely soha nem került elő, holott az eltűnését bejelentették a hatóságoknak. Ennél bonyolultabb a helyzet az Egyesült Államokban, ahol elképesztően sok lőfegyvert tartanak maguknál az emberek, nem véletlen, hogy a fegyvertartás szigorításának kérdése rendre felbukkant a mögöttünk lévő elnökválasztási kampányban is. Barack Obama leköszönő elnök még januárban ismertette erre vonatkozó terveit, ezeket azonban a republikánusok később a kongresszusban megvétózták. A sorozatos fegyveres ámokfutások ellenére a kampányban a jelöltek nagyon óvatosan fogalmaztak a korlátozás kérdésében, mert az ottani alkotmány 2. számú kiegészítése értelmében „nem lehet a népnek a fegyverek birtoklásához és viseléséhez való jogát csorbítani”. Senki nem meri vitatni ezt a jogot, bár az elmúlt tíz évben több mint 300 ezer amerikait öltek meg fegyverekkel az országban.

Az engedélyezett lőfegyverek száma Magyarországon (2016. első félév)

Vadászfegyver 176 088

Sportfegyver 10 639

Önvédelmi fegyver 6131 (gáz-és riasztófegyver 59 344)

Munkavégzéshez használt 77

Egyéb célú 90 488

Összesen: 283 423