Rossz szomszédság

A kvóta-ellenes referendum számos, felejthetetlen kampány-szlogenje közül is kiemelkedik a nemzeti öntudat megerősítésének egyik legszebb darabja, amely így hangzott: „Nekünk, magyaroknak jogunk van eldönteni, kivel élünk együtt”. Ezzel a mondattal gyakorlatilag naponta újra és újra bombázták a tudatunkat: az idegenek itt rázzák az ország kapuit, ha nem vigyázunk, elözönlenek minket.

Soha nem látott méreteket öltött az idegenellenesség, a legújabb felmérések szerint a magyaroknak már csaknem hatvan százaléka tart attól az emberáradattól, amelyet ki menekülteknek, ki migránsoknak nevez. Mielőtt az emlékezetes plakátkampányt elindította volna a kormány, a magyarok többsége inkább megértéssel, mintsem gyűlölettel gondolt azokra az emberekre, akik valamilyen okból kénytelenek voltak elhagyni hazájukat. Aztán jött a fordulat: azokat az embereket - nőket, gyerekeket, aggastyánokat - nem sajnálni kell, hanem félni tőlük. Beépített terroristák bújnak meg közöttük, a férfiak talán mind szélsőséges muszlimok, akiket azért küldenek hozzánk, hogy bombát robbantsanak, megerőszakolják a magyar lányokat és asszonyokat. Addig-addig sulykolták ezt, amíg a félelem és a gyűlölet költözött a szívekbe. Ha ma azt kérdezik a közvélemény-kutatók, kit fogadnánk szívesebben szomszédunkká, egy homoszexuálist, egy cigányt, vagy egy arabot, az utóbbiak ellen tiltakoznának a leghevesebben.

Még alig haltak el a kampányzajok, amikor kirobban a botrány: a miniszterelnök házának közvetlen szomszédságában vert tanyát egy világszerte körözött szaúdi üzletember, az a bizonyos Ghait Pharaon. A nemzetnevelés elszánt kormányzati erőfeszítéseinek ellenére is úgy látszik, miniszterelnökünk nem élt azzal a jogával, amelynek gyakorlására a nemzetet szigorú buzdításban részesítette, nem finnyáskodott a szomszédságát illetően. Tételezzük fel, magatartásában más indokok (üzleti megfontolás, családtagok pénzügyi érdekei) nem játszottak szerepet, legfeljebb kormányzatunk közismert visszafogottsága érhető tetten az eset hátterében. Valami ilyesmi volt kiolvasható azoknak a fideszes politikusoknak a megszólalásaiból, akik igyekeztek védelmükbe venni az eljáró hatóságok meglehetősen könnyelmű és felelőtlen intézkedéseit.

Az elmúlt hetekben megannyi magyarázatot hallottunk a történtekre, s a botrány kirobbanása óta is naponta derülnek ki különös részletek. Nem kell biztonságpolitikai szakértőnek lenni ahhoz, hogy szemet szúrjon valakinek egy ilyen szokatlan szomszédság, ne essenek gondolkodóba a miniszterelnökre vigyázó szakemberek egy külföldi, arab állampolgár közelségének nemzetbiztonsági kockázatai okán.

Ez most akár jó alkalom lehetett volna arra, hogy a CÖF ismét megmutassa magát, ahogyan korábban is tüntetést szervezett a menekültek ellen, ahogyan szót emelt minden jött-ment ellen, akik itt akarnak tanyát verni nálunk, a Duna-Tisza közén, akik minaretekké akarják alakítani templomainkat. Most is felvonulhattak volna a miniszterelnök védelmében, követelve, hogy az FBI által körözött, egyes feltételezések szerint a terrorizmussal is kapcsolatban álló üzletembert távolítsák el a kormányfő magánszférájának közvetlen közeléből. Őket talán nem zavarták volna el abból az utcából, ahol a miniszterelnökkel kevésbé szimpatizáló honfitársai nem tüntethetnek. Meglehet, utóbbiakat szívesebben tartják távol, mint a gazdag arabot.

Az ellenzék ebben az esetben példásan teljesített. Fellármázta a látszólag gyanútlan illetékeseket, kikényszerítette, hogy tegyenek valamit, hogy színt valljanak. És ettől újabb fordulatot vett a botrány, hiszen kiderült, hogy valami sejtésük már korábban is lehetett az arab milliárdos személyével kapcsolatban, mert a fél világot megkérdezték, nincs-e kifogásuk a szóban forgó személy európai jelenléte ellen. Már ez is szokatlan lépés volt, mert kormányzatunk menekültekkel kapcsolatos döntéseit maga szokta meghozni, azokat kifejezetten a nemzet belügyének, szuverenitásunk megnyilvánulásának tartja. A szaúdi milliárdos is menekült, ráadásul az FBI és az Interpol elől. Ha a magyar hatóságok ezt nem tudták, akkor mi okból érdeklődtek utána, ha meg tudták, miért nem akadályozták meg egy nemzetközi bűnöző beléptetését és ingatlanvásárlását?

"Nekünk, magyaroknak jogunk van eldönteni, kivel élünk együtt", hirdette a kormányzat, de ha arab milliárdosokról van szó, nem kérik ki a véleményünket. Erről nem volt és nem is lesz népszavazás, mint ahogy azt sem kötik az orrunkra, kiféle, miféle emberek azok, akik a letelepedési kötvények "menlevelével" vernek nálunk tanyát.

Ezekkel, a pénzzel megváltható tartózkodási engedélyekkel, nemcsak a miniszterelnök kaphat új szomszédot, hanem bármelyikünk. Nem kérdezik meg, kérünk-e a szomszédságukból. És attól sem lehetünk nyugodtabbak, hogy jómódú család telepedik a kertünk végébe, mert lám, a magyar biztonsági szervek a sokszorosan, világszerte keresett bűnözőket sem tudják lefülelni, távol tartani az ország legfőbb közjogi méltóságától. Hogyan kerülnének képbe akkor, amikor ezer számra érkeznek a hétköznapi polgárok szomszédságába a gazdag migránsok?

Legfeljebb megtanuljuk ismét, a rossz szomszédság török átok.

Kiírták a kapitányi pályázatot

Kiírta a pályázatot a Magyar Vízilabda-szövetség a férfiválogatott szövetségi kapitányi pozíciójára. A kiírás szerint nem csak magyar szakember pályázhat, s jelenlegi klubedzőt is szívesen megbíznának a feladattal. A szövetség csütörtöki ülésén arról döntöttek, hogy a 2017. január 1-től 2020. december 31-ig tartó időszakra pályáztatják a szakembereket.

A pályázóval szemben elvárás a vízilabda-edzői képesítés, angol nyelv ismerete társalgási és levelezési szinten, az új kapitány klubedzői feladatokat a szezon végéig, 2017. május 31-ig láthat el, utána főállásban kell a nemzeti csapat mellett dolgoznia.

A jelentkezőknek írásos pályázatukban szakmai programot kell kidolgozniuk a válogatott részére a 2017-2020. közötti olimpiai ciklusra, megjelölve a célokat is, az ezek eléréséhez szükséges eszközök, feltételek, személyi pozíciók meghatározásával.

Elvárás a kapitányjelölttől annak részletes leírása is, hogyan képzeli el az együttműködést a klubokkal, mennyire tudja és akarja figyelembe venni az egyesületek érdekeit. A pályázatokat december 9-ig kell benyújtani.

Az elmúlt hetekben megjelent nyilatkozatok alapján az tűnik biztosnak, hogy a szövetségi kapitányi pozíció iránt érdeklődik Vincze Balázs, Gyöngyösi András, Cseh Sándor és Dabrowski Norbert. Vad Lajos elgondolkozott a lehetőségen, Gerendás György azonban jelezte, hogy nem száll harcba a tisztségért.

Szerző

Biros Péter a kézilabda NB I-ben lép pályára

Publikálás dátuma
2016.11.18. 06:52
A vízben már bizonyított, jöhet a parkett FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES
Biros Péterrel, a 40 éves, háromszoros olimpiai bajnok egykori vízilabdázóval erősíti meg keretét egy mérkőzés erejéig a férfi kézilabda NB I-ben érdekelt SBS Eger-Eszterházy együttese.

Az egriekkel kapcsolatos információt tegnap először a megyei portál, a heol.hu közölte, érdeklődésükre azonban Tóth Edmond, az Eger SBS Eszterházy vezetőedzője a következők kíséretében csak azt erősítette meg, hogy valóban bővül a keret.

„Óriási megtiszteltetés számunkra, hogy csatlakozik a csapathoz. Annyit elárulhatok, hogy a honi NB I-ben még soha nem játszott, de utánpótlás-játékosként egy magyar klubnál tanulta a kézilabda alapjait. A menedzsment kérésére egyelőre konkrét nevet nem mondhatok, de hamarosan mindenre fény derül.”

Kevéssel ezt követően az nso.hu megtalálta Biros adatlapját a Magyar Kézilabda-szövetség honlapján, melyből kiderült, tegnapi dátummal valóban Egerbe igazolt a pólós pályafutását megelőzően Veszprémben kézilabdázó bajnok. Erre már közleményben reagált a klub részéről Szabó Róbert társadalmi elnök.

„Az egyesületünk életében történelmi eseménynek számít a 24-szeres bajnok Veszprém első egri vendégjátéka. Ezt az alkalmat szeretnénk megkoronázni Biros Péter pályára küldésével, hogy az egri kézilabdás közösség is tiszteleghessen a háromszoros olimpiai bajnok játékos-pályafutása előtt. Felkérésünk természetesen erre az egyetlen, ünnepi alkalomra szól, és hálásak vagyunk Péternek, hogy elfogadta az invitálást.”

A nemrég visszavonult, s jelenleg az egriek női vízilabdacsapatának edzőjeként dolgozó Biros hétfőn 18 órától léphet pályára a címvédő Telekom Veszprém ellen.

Szerző