Léphet az Unió az ukrán vízumkérdésben

Úgy tűnik, volt hatása a kijevi parlament szerdán elfogadott határozatának, amelyben arra szólította fel az Európai Unió tagállamait, hogy még az év végéig adják meg a vízummentességet az ukrán állampolgároknak.

Tegnap elvi megállapodást kötöttek az uniós országok brüsszeli állandó képviseletei (Coreper), megerősítve az Európai Bizottság javaslatát, amelynek értelmében vízummentességet kapnának azok az ukrán állampolgárok, akik biometrikus azonosítóval ellátott útlevéllel rendelkeznek.

A testület ugyanakkor azt is leszögezte, hogy a vízumliberalizáció előfeltétele annak a szabálynak az elfogadása, hogy szükség esetén azonnali hatállyal visszavonható egy ország vízummentessége. Az Ukrinform ukrán portál információi szerint az egyeztetés akár a jövő héten megkezdődhet. 

Az ukrán parlament szerdai határozatában az Európai Parlamenthez, valamint az uniós országok állam- és kormányfőiből álló Európai Tanácshoz fordult azzal a felhívással, hogy ne halogassák tovább a kérdést, hiszen Ukrajna a vízummentesség minden minden feltételét teljesítette. Emlékeztetett arra, hogy a jövő héten plenáris ülés tart az EP, és ugyancsak a jövő héten lesz az Ukrajnában “méltóság forradalmának” nevezett, az európai integrációt és hatalomváltást követelő, három évvel ezelőtti kijevi Majdan-tüntetések kezdetének évfordulója.

Korábban Petro Porosenko ukrán államfő már kifejtette, reméli, hogy a november 24-i EU-ukrán csúcstalálkozóig aláírják és ratifikálják az EP-ben az Ukrajna vízummentességéről szóló dokumentumot.

Visszavág Hága?
A hágai székhelyű Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) vizsgálja, van-e kapcsolat a donbászi fegyveresek és Oroszország között, hogy valóban Moszkva irányítja a kelet-ukrajnai fegyvereseket – jelentette be tegnap Fatou Bensouda a törvényszék ügyésze.
A TASSZ orosz hírügynökség jelentése szerint e vizsgálat alapján az ICC meghatározza, hogy az ukrajnai háború nemzetközi, vagy lokális viszálynak minősül. Az előzetes vizsgálatok elkezdődtek, ezek azt állapították meg, hogy 2014-ben az ilovajszki és 2015-ben a debalcevói katlannál a kelet-ukrajnai felkelők állásait orosz haditechnikával és járművekkel erősítették meg.
Oroszország szerdán jelentette be, hogy kivonul a Nemzetközi Büntetőbíróságból, miután kedden az ENSZ Közgyűlésének emberi jogi bizottsága elítélő határozatot fogadott el, amelyben elmarasztalja Moszkvát a Krím félsziget “ideiglenes orosz megszállása”, illetve a krími tatárok és más kisebbségek ellen elkövetett jogsértések miatt.

Szerző

Erdogan nem adja fel

Recep Tayyip Erdogan felgyorsítaná az elnöki rendszer bevezetésének folyamatát. Veysel Eroglu erdőgazdálkodási miniszter közlése szerint az államfő eltörölné a kormányfői pozíciót. Javaslata értelmében ugyanakkor az elnöknek legalább egy helyettese lenne – közölte az Anadolu állami hírügynökség.

Erdogan 2003-2014 között kormányfő volt, 2014 augusztusában ült át az elnöki székbe. Mivel Törökország (tegyük hozzá, már csak papíron) parlamentáris demokrácia, ezért a hatalom (elvileg) a kormányfő kezében összpontosul. Erdogan ezért államfővé választása óta arra törekszik, hogy elnöki köztársaságot vezessen be, s teljhatalomhoz jusson. Igaz, a július közepén végrehajtott puccskísérlet óta szükségállapot van érvényben, s a tömeges letartóztatások, a kritikus média elhallgattatása mind annak a jele, hogy Erdogan azt csinál, amit akar, s nem veszi komolyan az alkotmányt.

Ahhoz azonban, hogy referendumot írhassanak ki az elnöki rendszer bevezetéséről, 330 szavazatra lenne szükség az 550 tagú törvényhozásban. Ehhez szükség lenne néhány ellenzéki voksra is. Erdogan ezért megkörnyékezte a nacionalista ellenzéki pártot, az MHP-t, amely hajlamosnak is mutatkozik a javaslat elfogadására. Veysel Eroglu azt is közölte, hogy az országban 2019-ben rendezik meg a következő elnökválasztást.

Szerző

Erdogan nem adja fel

Recep Tayyip Erdogan felgyorsítaná az elnöki rendszer bevezetésének folyamatát. Veysel Eroglu erdőgazdálkodási miniszter közlése szerint az államfő eltörölné a kormányfői pozíciót. Javaslata értelmében ugyanakkor az elnöknek legalább egy helyettese lenne – közölte az Anadolu állami hírügynökség.

Erdogan 2003-2014 között kormányfő volt, 2014 augusztusában ült át az elnöki székbe. Mivel Törökország (tegyük hozzá, már csak papíron) parlamentáris demokrácia, ezért a hatalom (elvileg) a kormányfő kezében összpontosul. Erdogan ezért államfővé választása óta arra törekszik, hogy elnöki köztársaságot vezessen be, s teljhatalomhoz jusson. Igaz, a július közepén végrehajtott puccskísérlet óta szükségállapot van érvényben, s a tömeges letartóztatások, a kritikus média elhallgattatása mind annak a jele, hogy Erdogan azt csinál, amit akar, s nem veszi komolyan az alkotmányt.

Ahhoz azonban, hogy referendumot írhassanak ki az elnöki rendszer bevezetéséről, 330 szavazatra lenne szükség az 550 tagú törvényhozásban. Ehhez szükség lenne néhány ellenzéki voksra is. Erdogan ezért megkörnyékezte a nacionalista ellenzéki pártot, az MHP-t, amely hajlamosnak is mutatkozik a javaslat elfogadására. Veysel Eroglu azt is közölte, hogy az országban 2019-ben rendezik meg a következő elnökválasztást.

Szerző