Lecsapott az Iszlám Államra Pristina

Publikálás dátuma
2016.11.18. 06:37
FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES
Összehangolt terrorakciókat hiúsított meg a koszovói rendőrség – jelentette be csütörtökön a koszovói rendőrség. 

Az euronews híradása szerint az egyik támadást állítólag az izraeli futballválogatott albániai selejtező mérkőzése ellen tervezte az Iszlám Állam terrorszervezet koszovói sejtje. A másik célpont egyelőre ismeretlen, csak annyit tudni róla, hogy Koszovóban van.

Koszovóban 19 embert tartóztattak le a hónap elején azzal a váddal, hogy kapcsolatban állnak a terrorszervezettel, Macedóniában és Albániában is hat személyt fogtak el, akik ugyanazon sejt tagjai voltak.

Szerző

Bizonytalanság az osztrák kampányban

Igencsak szoros elnökválasztásra számíthatnak az osztrákok a december 4-i voksoláson. Az osztrák Gallup közvélemény-kutató tegnap nyilvánosságra hozott felmérése szerint patthelyzet alakult ki a két elnökjelölt, a Zöldek által támogatott Van der Bellen, és az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) jelöltje, Norbert Hofer támogatottságában. Mindkét jelöltek a szavazók mintegy 50-50 százaléka támogatja.

A májusban tartott második fordulóban is igencsak szoros eredmény alakult ki, alig 31 ezer szavazat döntött Alexander Van der Bellen javára. A választást a szavazatszámlálás szabálytalanságai miatt kell megismételni, az alkotmánybíróság az FPÖ beadványa nyomán megsemmisítette az eredményt. Az eredetileg október 2-ra kiírt új második fordulót pedig a levélben szavazáshoz használt szavazólapok borítékjának gyártási hibája miatt halasztották december 4-re.

A tegnapi felmérés értékelése kitért arra is, hogy Van der Bellen azért tud jobban mozgósítani, mert többen látják úgy, hogy Ausztria hírnevének jobbat tesz majd az ő elnökké választása, Norbert Hoffer viszont több biztos szavazóra számíthat. Az osztrákok többsége úgy véli, hogy Donald Trump amerikai elnökké választása a szabadságpárti jelöltnek kedvez az osztrák államfőválasztáson, csupán 9 százalék gondolja, hogy a Zöldek jelöltje profitálhat belőle.

Szerző

Léphet az Unió az ukrán vízumkérdésben

Úgy tűnik, volt hatása a kijevi parlament szerdán elfogadott határozatának, amelyben arra szólította fel az Európai Unió tagállamait, hogy még az év végéig adják meg a vízummentességet az ukrán állampolgároknak.

Tegnap elvi megállapodást kötöttek az uniós országok brüsszeli állandó képviseletei (Coreper), megerősítve az Európai Bizottság javaslatát, amelynek értelmében vízummentességet kapnának azok az ukrán állampolgárok, akik biometrikus azonosítóval ellátott útlevéllel rendelkeznek.

A testület ugyanakkor azt is leszögezte, hogy a vízumliberalizáció előfeltétele annak a szabálynak az elfogadása, hogy szükség esetén azonnali hatállyal visszavonható egy ország vízummentessége. Az Ukrinform ukrán portál információi szerint az egyeztetés akár a jövő héten megkezdődhet. 

Az ukrán parlament szerdai határozatában az Európai Parlamenthez, valamint az uniós országok állam- és kormányfőiből álló Európai Tanácshoz fordult azzal a felhívással, hogy ne halogassák tovább a kérdést, hiszen Ukrajna a vízummentesség minden minden feltételét teljesítette. Emlékeztetett arra, hogy a jövő héten plenáris ülés tart az EP, és ugyancsak a jövő héten lesz az Ukrajnában “méltóság forradalmának” nevezett, az európai integrációt és hatalomváltást követelő, három évvel ezelőtti kijevi Majdan-tüntetések kezdetének évfordulója.

Korábban Petro Porosenko ukrán államfő már kifejtette, reméli, hogy a november 24-i EU-ukrán csúcstalálkozóig aláírják és ratifikálják az EP-ben az Ukrajna vízummentességéről szóló dokumentumot.

Visszavág Hága?
A hágai székhelyű Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) vizsgálja, van-e kapcsolat a donbászi fegyveresek és Oroszország között, hogy valóban Moszkva irányítja a kelet-ukrajnai fegyvereseket – jelentette be tegnap Fatou Bensouda a törvényszék ügyésze.
A TASSZ orosz hírügynökség jelentése szerint e vizsgálat alapján az ICC meghatározza, hogy az ukrajnai háború nemzetközi, vagy lokális viszálynak minősül. Az előzetes vizsgálatok elkezdődtek, ezek azt állapították meg, hogy 2014-ben az ilovajszki és 2015-ben a debalcevói katlannál a kelet-ukrajnai felkelők állásait orosz haditechnikával és járművekkel erősítették meg.
Oroszország szerdán jelentette be, hogy kivonul a Nemzetközi Büntetőbíróságból, miután kedden az ENSZ Közgyűlésének emberi jogi bizottsága elítélő határozatot fogadott el, amelyben elmarasztalja Moszkvát a Krím félsziget “ideiglenes orosz megszállása”, illetve a krími tatárok és más kisebbségek ellen elkövetett jogsértések miatt.

Szerző