Előfizetés

Ijesztő állapotban a gyermekvédelem

Juhász Dániel
Publikálás dátuma
2016.11.18. 06:15

Hiába vezettek be új szakmai protokollokat idén januárban, a gyermekvédelmi jelzőrendszer továbbra sem működik megfelelően - hangzott el az alapvető jogok biztosának hivatalában rendezett konferencián. Az ombudsman legutóbb a Cseppkő Gyermekotthonban tárt fel visszásságokat, a gyerekek közül néhányan gyermekprostitúcióban is érintettek, a nevelők tudtával.

Ijesztő a helyzet a hazai gyermekvédelem területén, az alapvető jogok biztosa hivatalának munkatársai nagyon sok negatív esettel találkoznak - jelentette ki az eddigi tapasztalatok alapján Székely László. Az ombudsman Gyermekjogok közelről - a kiszolgáltatottság dimenziói és a kivezető utak című csütörtöki konferencián ugyanakkor hangsúlyozta: vannak olyan eszközök, amelyekkel megoldást lehet találni a problémákra.

Lápossy Attila, az ombdusmani hivatal Esélyegyenlőségi és Gyermekvédelmi Főosztályának vezető-helyettese egy egész problématérképet vázolt fel, a legnagyobb gondnak a személyi és tárgyi feltételek hiányát, a gyermekvédelmi törvény értelmezési problémáit, a jelzőrendszer tagjainak nem megfelelő együttműködését nevezte meg. Elmondása szerint a szakmai protokollok ismerete, alkalmazása terén is sok a probléma. Beszámolt az ombudsman idei vizsgálatairól is, amelyek elsősorban a kiszolgáltatott, valamint a kettős szükségletű gyermekekre, a gyermekprostitúcióra, a gyámhatóságok leterheltségére, a gyermekvédelmi rendszer anomáliáira fókuszáltak.

A legutóbbi jelentés a budapesti Cseppkő Gyermekotthonban tett látogatásról számol be, ahol Székely László több visszásságot is talált. Már az intézmény vezetőjének együttműködésével is problémák voltak, ami nem is csoda a feltárt hiányosságok fényében. Egyebek mellett a gyermekfelügyelők felének nincs szakmai képesítése, ráadásul egyes nevelők bántalmazó módon (kiabálás, pofonnal fenyegetés, megfélemlítés, megszégyenítés) próbálják fegyelmezni a rájuk bízott gyerekeket. Az iskoláskorúak jelentős hányada alkalmanként vagy rendszeresen nem jár iskolába, a dolgozók pedig azt is elismerték, hogy egy-két lány gyermekprostitúcióban is érintett lehet - ennek ellenére nem éltek jelzési kötelezettségeikkel.

"A kormány elkötelezett a gyermekvédelmi jelzőrendszer megerősítése mellett" - erről már Czibere Károly beszélt. A szociális államtitkár szerint ezt szolgálja a gyermekvédelmi törvény módosítása, melynek célja a prevenció, illetve hogy a családok minden segítséget megkapjanak. De ha mégis bekövetkezik a probléma, a jelzőrendszernek azonnal működésbe kell lépnie. Az államtitkár maga is elismerte, hogy számos településen "alibi szolgáltatások" folynak. "Ki van írva az ajtóra, hogy kedden 10-12-ig lehet konzultálni. Ez minden, csak nem gyermekvédelem" - fogalmazott. A szülők illetve a jelzőrendszer tagjai közötti együttműködés szigorításával kapcsolatos, a sajtóban megjelent félelmekre úgy reagált: egy családból sem fogják kiemelni a gyereket azért, mert a szülő nem ment el egy-két szülői értekezletre.

A megelőzés és a jelzés erősítése azonban csak az egyik fele a történetnek, a bántalmazás különbözői formáinak, leginkább a szexuális abúzus áldozatául esett gyermekek szakszerű kezelése ugyanilyen fontos. Az ilyen ügyekben a gyermekvédelmi szervezetek és a szakellátás intézményei mellett a rendőrség, a bíróság, ügyészség, az egészségügy is érintett, az áldozatoknak azonban sokat árthat, ha többször kell elmesélniük az őket ért borzalmakat (gyakran az is előfordul, hogy a bíróságra is több alkalommal behívják őket). Az ismétlődő interjúk retraumatizálják a gyerekeket, hiszen lényegében újból át kell élniük a történteket, ezáltal újból áldozattá válnak - arról nem is beszélve, hogy az ismétlődő és szervezetlen interjúk torzíthatják a gyerekek beszámolóját.

Ennek kiküszöbölésére jött létre az úgynevezett Barnahus (magyarul gyerekház) modell, amelyet Izlandon vezettek be először, még 1998-ban. Az azóta eltelt 18 évben egyre több szexuális zaklatásra derült fény, a nyomozások száma több mint kétszeresére, a jogerős elítélések száma háromszorosára nőtt az országban. A tapasztalatokról Brag Gubbrandsson, az Izlandi Gyermekvédelmi Hivatal főigazgatója számolt be a konferencián. Mint mondta, a modell olyan gyermekbarát eljárást takar, amelyben csak egyetlen alkalommal kerül sor egy nyomozati interjúra, amelyet képzett pszichológus végez, a rendőrség, a bíróság, a gyámhivatal képviselői pedig egy másik szobából figyelik. Videofelvétel is készül, amit később a bíróságon levetíthetnek.

Európában 115 városban, 150 Barnahus működik, a legutóbbit most kedden Szombathelyen avatták fel. Lazáry Györgyné klinikai szakpszichológus, a hazai projekt egyik vezetője elmondta: egyelőre adományokból tartják fenn magukat, de szeretnék elérni, hogy - a stabilabb anyagi háttér biztosítása reményében is - a Barnahus modell a gyermekvédelmi törvénybe is bekerüljön.

"Akkor összetört bennünk valami"
Másfél éve derült fény a Pannonhalmi Bencés Gimnáziumban történt molesztálási ügyre: az egyik nevelőtanár egy fiú diákjának a nadrágjába nyúlkált. A tíz évvel korábban történt események csak 2015. októberében jutottak a főapátság tudomására, a vezetés belső egyházi vizsgálatot is indított. A szerzetes bencés rendhez tartozása megszűnt, őt az illetékes római hatóság laicizálta, azaz nem egyházi személy többé.
"Akkor összetört bennünk valami. Attól féltem, hogy a közösségünk is szétesik" - emlékezett vissza a tegnapi konferencián Juhász-Laczik Albin, a bencés gimnázium igazgató-helyettese. Majd beszámolt arról, milyen prevenciós rendszert dolgoztak ki: mentorprogramot vezettek be, új házirendet alakítottak ki a diákokkal közösen, a tanári kar számára érzékenyítő programokat dolgoztak ki, valamint egy védelmi csoportot is felállítottak. Az UNICEF Ébresztőóra-programja is nagy segítségükre volt.

A háború, mint turisztikai termék

Háborús élményeket kínál egy bunkerszálló Szarajevóban, ahol a vendégeket villany, vezetékes víz és fűtés nélküli szobákban szállásolják el; a délszláv "háborús élményre" nagy a kereslet.

Az al-Dzsazíra arab hírtelevízió balkáni irodájának helyi beszámolója szerint a délszláv háború hangulatához hozzájárul, hogy a háborús szállóba látogatókat golyóálló mellényben és katonai egyenruhában fogadja a szálloda tulajdonosa, majd egy halványan pislákoló villanykörtével megvilágított szobába vezeti. Az áramot autóakkumulátor biztosítja.

Az egyedi élményhez hozzájárul, hogy a szobák ablakának - bombázásban kitört - üvegét műanyagzsákkal pótolták, amikor lemerül az akkumulátor vagy egyszerűen csak spórolni akarnak, akkor pedig gyertyával kell világítaniuk. A vendégek nem kényelmes ágyakban, hanem matracokon alszanak és egész éjszaka robbanások hangját hallják.

A szálló egy olyan épületben található, amely a háború idején megsérült és azóta sem újították fel. A vendégek a bunkerben úgy élhetnek, ahogy a civilek a háború idején, egyetlen vigaszuk az lehet, hogy sem a saját, sem a családjuk élete nem forog veszélyben és éhezniük sem kell, valamint bármikor szabadon távozhatnak.

A boszniai szerb hadsereg 46 hónapon, azaz 1425 napon át tartotta ostrom alatt Szarajevót, ez idő alatt a 380 ezres lakosság víz, áram, fűtés és elegendő élelem nélkül élt. A vendégek az ostrom alatt evett ételeket is megkóstolhatják, ám a legtöbben elutasítják a száraz tésztából, tejporból, rizsből, cukorból és sóból, valamint a borjúkonzervnek álcázott kutyaételből álló menüt - mondta a 25 éves Arijan Kurbasic, a hosztel tulajdonosa az al-Dzsazírának.

Az 1992-1995-ös boszniai háború idején több mint százezren vesztették életüket, és több mint egymillióan kényszerültek otthonuk elhagyására.

Alkotmányba foglalták az ivóvízhez való jogot

A szlovén parlament csütörtökön alkotmányba foglalta az ivóvíz hozzáféréséhez való alapvető jogot - közölte a szlovén közszolgálati televízió.

A 90 fős parlament 64 igen szavazattal, tartózkodás és ellenszavazat nélkül módosította az alkotmányt, amely szerint mindenkinek joga a van az ivóvízhez, mert a vízkészletek közjavak és az állam fennhatósága alá tartoznak, a fenntarthatóságuk pedig prioritás, ezért nem privatizálható.

Miro Cerar szlovén miniszterelnök kijelentette, hogy a népességnövekedés és az éghajlatváltozás miatt a különböző vállalatok egyre nagyobb érdeklődést mutatnak ezen létfontosságú termék iránt. A szlovén vízkészletek védelme ezért elengedhetetlen - tette hozzá.  "Az, hogy Szlovéniában minden csapból ivóvíz folyik, nem magától értetődő, ez kiváltság, amit meg kell őriznünk a jövő generáció számára is" - hangsúlyozta a kormányfő.

A hírügynökségek emlékeztetnek, hogy 2014-ben az EU elfogadta a "Minden embernek joga van a vízhez és a megfelelő higiénés körülményekhez! A víz közjó, nem árucikk!" - címet viselő európai polgári kezdeményezésnek azt a felhívását, miszerint a vízszolgáltatás és a vízkészlet-gazdálkodás ne tartozhasson belső piaci szabályok hatálya alá, és a vízszolgáltatásokat zárják ki a liberalizációból;