Előfizetés

Új veszélyek a kibertérben

Miután az idei a zsarolóprogramok éve volt, jövőre leginkább a hálózatra kapcsolt legkülönfélébb műszaki eszközök (autók vagy háztartási gépek, amik a világhálóra csatlakoznak), a "dolgok internete" saját céljaikra való felhasználására összpontosítanak majd a kiberbűnözők - áll a Kaspersky Lab orosz kiberbiztonsági vállalat 2017-es előrejelzésében.

Az idei a zsarolóprogramok terjedésének éve volt. A felhasználók számítógépein az adatállományt titkosító, majd váltságdíj fejében a titkosítást feloldó kártevő programok terjedése jövőre sem csökken majd a Kaspersky Lab előrejelzése szerint. Szélesedik és felhígul viszont az ilyen eszközöket alkalmazó bűnözői kör, és jóval kisebb arányban fogják betartani a titkosítás feloldására tett ígéretüket. Az idén még meglepően szakszerűnek és "becsületesnek" bizonyultak a kiberbűnözők ezen a téren - jegyzi meg a Kaspersky Lab.

A kiberbiztonsági kockázatok egyik új fő vonulata jövőre a mobil platformokat célzó kémkedési eszközök és módszerek terjedése lesz. A célszemélyre szabott passzív eszközöket egyedi kivitelük és lappangó inaktivitásuk miatt nagyon nehéz lesz felfedezni, miközben bejáratot nyithatnak kritikus infrastruktúra ellen intézett szabotázsakciókhoz.

A közösségi internetes platformokon az egyre kifinomultabb célzott reklámszolgáltatásokat nyújtó és egyéb hasonló tevékenységkövető fejlett algoritmusok támadják majd a magánszemélyek privát szféráját. Ezek az eszközök amellett, hogy értékesíthető adatokat állítanak elő, akár a kémkedés legmodernebb eszközeivé válhatnak.

A 2017 elsősorban a dolgok internete (Internet of Thing, IoT) robbanásszerű térnyerésének az éve lesz. A túlnyomórészt minden biztonsági megfontolás nélkül az internetre kapcsolt legkülönfélébb eszközök könnyen kiaknázható erőforrást jelenteken a bűnözők számára például hálózatterheléses támadásokhoz, illetve a kilétüket elfedő botnetek (a botnet olyan hálózatra kapcsolt gépek összessége, amelyek felett átvették az irányítást) üzemeltetéséhez. A dolgok internete így kezükben könnyűszerrel a beépített ügynökök, azaz "téglák internetévé" válhat.

A "dolgok internete", amely arra utal, hogy különböző eszközök (például autók vagy háztartási gépek) is csatlakoznak a világhálókhoz. Ez eredményezi az okos otthonok kialakulását. A Business Insider korábbi jelentése szerint például négy év múlva több dolog fog kommunikálni a net segítségével, mint amennyi okostelefon, okostévé, tablet, hordozható számítógép, illetve asztali gép létezik a földön összesen. Nem meglepő, hogy így a dolgok internete óriási üzletnek számít majd, a Business Insider pedig most ezt is megbecsülte. Szakértői szerint 2019-re már 250 milliárd dolláros iparág lesz a dolgok internete, de már idén is 50 milliárd dollár bevétellel zárhat. Az összeg nagy részét a szoftverek és a hozzájuk kapcsolódó szolgáltatások adják majd.

A Kaspersky Lab az információs hadviselés eszkalálódására számít a kibertérben. Ahogy fokozódik az információk szerepe a közvélemény geopolitikai érdekek szerinti alakításában, úgy fog növekedni a titkos - valós vagy hamis - információk nyilvánosságra hozatala is illetéktelen eszközökkel. Ahogy pedig felmerül az ellenséges hacker akciók más jellegű, például katonai vagy gazdasági eszközökkel, például szankciókkal való megtorlása iránti politikai igény, bekövetkeznek majd az első, az ellenfél számlájára írható károkat okozó hamis kibertámadások is.

Csípőprotézis 1 nap alatt

Először végeztek szerdán egynapos csípőprotézis-műtétet a Pécsi Tudományegyetem traumatológiai és kézsebészeti klinikáján. Bűcs Gábor tanársegéd, osztályvezető elmondta: a műtét komplikációmentes volt, a 60 év körüli férfibeteg már szerdán elhagyhatta az intézményt.

Az orvos utalt arra: az aznapi vagy másnapi hazabocsátás lehetőségét megteremtő csípőprotézis-beültetéseknek évtizedes hagyománya van az Egyesült Államokban és nyugat-európai országokban, Magyarországon mára sikerült megteremteni a beavatkozáshoz szükséges szakmai és technikai feltételeket.

Az eljárás lényege, hogy kombinált altatás-érzéstelenítés után a csípőízületet az izom átvágása, a csontról való leválasztása nélkül közelítik meg. A páciens így 1-2 hét helyett 1-2 napot tölt kórházban, rehabilitációja 3-4 hónapról 3-4 hétre rövidül.

Bűcs Gábor rámutatott: a betegnek mindez kisebb megterheléssel jár, akár egy hónap múlva munkába állhat, az egészségügyi intézmény pedig pénzt takaríthat meg a kórházi tartózkodási idő csökkenésével.

Az orvos felhívta ugyanakkor a figyelmet arra, hogy a beavatkozásra nem minden páciens alkalmas, az egy szűk betegpopuláción végezhető el. Az operációt komoly felkészítés előzi meg, amelynek része a rendszeres gyógytorna is.

Csípőprotézis 1 nap alatt

Először végeztek szerdán egynapos csípőprotézis-műtétet a Pécsi Tudományegyetem traumatológiai és kézsebészeti klinikáján. Bűcs Gábor tanársegéd, osztályvezető elmondta: a műtét komplikációmentes volt, a 60 év körüli férfibeteg már szerdán elhagyhatta az intézményt.

Az orvos utalt arra: az aznapi vagy másnapi hazabocsátás lehetőségét megteremtő csípőprotézis-beültetéseknek évtizedes hagyománya van az Egyesült Államokban és nyugat-európai országokban, Magyarországon mára sikerült megteremteni a beavatkozáshoz szükséges szakmai és technikai feltételeket.

Az eljárás lényege, hogy kombinált altatás-érzéstelenítés után a csípőízületet az izom átvágása, a csontról való leválasztása nélkül közelítik meg. A páciens így 1-2 hét helyett 1-2 napot tölt kórházban, rehabilitációja 3-4 hónapról 3-4 hétre rövidül.

Bűcs Gábor rámutatott: a betegnek mindez kisebb megterheléssel jár, akár egy hónap múlva munkába állhat, az egészségügyi intézmény pedig pénzt takaríthat meg a kórházi tartózkodási idő csökkenésével.

Az orvos felhívta ugyanakkor a figyelmet arra, hogy a beavatkozásra nem minden páciens alkalmas, az egy szűk betegpopuláción végezhető el. Az operációt komoly felkészítés előzi meg, amelynek része a rendszeres gyógytorna is.