Tárki: utálja a magyar a láthatatlan idegent

Soha nem látott magasságokba nőtt az idegenellenesség a legutóbbi hónapokban. A Tárki 25 éve méri kérdőívek segítségével az idegenekkel szembeni viszonyulásokat Magyarországon, és legfrissebb, októberi felmérésük olyan eredményeket hozott, amelyek már egészen kiugró elzárkózást jeleznek. Válaszaik alapján már az emberek 58 százaléka látszik idegenellenesnek.

Az elutasítás - elsőre talán meglepő módon - nem akkor robbant igazán nagyot, amikor a legnagyobb számban lehetett tényleg menekülteket látni Magyarországon. A Keleti pályaudvar környékén, káosz és a humanitárius katasztrófával fenyegető helyzet kicsúcsosodása idején, 2015 nyarán és kora őszén nem idegenellenesből lett több, hanem mérlegelőből. Sík Endre, a Tárki kutatásvezetője szerint ekkor mindkét szélsőséges véleményt vallók aránya csökkent a „reálpolitikusi” módon való gondolkodás terjedése miatt. Az idegenellenesség akkor ugrott meg nagyon, amikor már sokkal kevesebb volt Magyarországon a jól látható idegen, ellenben a Fidesz politikai-kampánya továbbra is ezerrel pörgött. Bár ez ellentmondásnak tűnhet, valójában ilyen a gyűlölet lélektana: az arc nélküli idegent könnyebb utálni és rettegni, mint azt, akit hús-vér személyként, esetleg szenvedő helyzetben látunk.

Az Index megbízásából ezzel csaknem egy időben, a népszavazási kampány utolsó napjaiban készített reprezentatív felmérést a Závecz Research arról, hogy ki mennyire fogadna el egy idegent a szomszédjának. Az eredmény: erdélyi magyar bevándorlót a magyarok 76 százaléka látna szívesen szomszédjaként, rockzenészt 60, zsidót 57, afrikai egyetemi hallgatót 51, amerikait 50, kínait 47, homoszexuálist 45, szíriai keresztény menekültet 35, cigányt 32, arabot 21 százalék.