Kilobbizták a paksi bővítést?

Az Európai Bizottság lezárta azt a kötelezettségszegési eljárást, amit a paksi atomerőmű bővítésével kapcsolatban indítottak egy esztendeje - jelentette be a csütörtöki Kormányinfón Lázár János. Ugyanakkor ismét Budapestre érkezett az Európai Unió biztosa - hivatalosan egy digitális konferenciára - a paksi bővítés lobbistájának magánrepülőgépén.

Az Európai Bizottság állást foglalt arról, hogy véleményük szerint Magyarországnak joga van Oroszországgal szerződést kötni a paksi atomerőmű bővítéséről, és úgy ítélték meg, hogy a beruházás megfelel a biztonsági feltételeknek - ennek a Magyarország számára fontos döntésnek az ismertetésével kezdte a tegnapi kormányinfót Lázár János. Brüsszel nem vitatja a hitelfelvétel módját sem - tette hozzá. A most lezárt vizsgálat Jávor Benedeknek, a Párbeszéd uniós parlamenti képviselőjének az indítványára kezdődött el, aki szerint az erőmű bővítése sérti Európai Unió közbeszerzési szabályait.

Szorosan összefügghet a paksi erőműbővítéssel az az esemény, hogy tegnap ismét Budapestre látogatott Günther Oettinger, Németország uniós biztosa, aki hivatalosan a digitális fejlesztésekért felelős Brüsszelben. Lázár János ugyan azt mondta, hogy a hivatalos látogatás egy digitális konferenciával függ össze, ám több mint gyanús, hogy a biztos az ugyancsak német Klaus Mangold német üzletembernek a magánrepülőgépével érkezett a Budapestre. Klaus Mangold Nyugat-Európa egyik legismertebb oroszbarát gazdasági lobbistája, és Berlinben illetve Budapesten is sokan úgy tartják, hogy ő közvetített a paksi atomerőmű bővítése ügyében a magyar és az orosz kormány között. Lázár János sem tagadta, hogy Klaus Mangold, aki a Rothschild-csoport alelnöke a magyar kormány fizetett lobbistája, és Günther Oettingert is az ő kérésükre szállította kormányköltségen Budapestre.

Emlékezetes, hogy Oettinger 2014-ig energetikai biztos volt, és ebben a minőségében előzetesen jóváhagyta a beruházás tervét, ezért reálisnak tűnik az a budapesti híresztelés, hogy idén májusban - ugyancsak egy digitális konferencia alkalmából - Orbán, Mangold és Oettinger az új atomerőműről is egyeztettek.

Hajdu Nóra, az Együtt elnökségi tagja egyébként tegnapi sajtótájékoztatóján javasolta az Európai Bizottság elnökének és a német kancellárnak, hogy váljanak meg az uniós biztostól. Hajdu Nóra felszólította a magyar kormányt is, hozza nyilvánosságra, hány és milyen témájú tárgyalást folytatott Oettingerrel és a Mister Russiaként emlegetett, Klaus Mangolddal.

Uniós botrányt kavar Oettinger "repülése"
A Európai Bizottság szóvivője szerint egy biztosra akkor vonatkozik bejelentési kötelezettség, ha a politikát érintő kérdésekről cserél eszmét. Günther Oettingernek (CDU) azonban nem kellett bejelentést tennie arról, hogy Klaus Mangold üzletember magángépével érkezett Budapestre, mert maga Mangold nem kért találkozót a biztostól, illetve politikai kérdések nem is kerültek szóba. Ezért, mint közölte, „jogi szempontból” nem látnak kivetnivalót Oettinger útjában.
Az Európai Parlamentben a Zöldek frakciója, valamint független szakértők szerint is botrányos, ami történt. Daniel Freund, a Transparency International szóvivője úgy véli, hogy Oettinger magyarázata nem kielégítő. Mint mondta, az még nem indok a lobbista gépével való utazására, hogy időzavarba került. Utalt arra, hogy a biztosok első osztályon utazhatnak bármely repülőgépen, ráadásul egy teljes gépflotta áll rendelkezésükre. A Transparency más okokat sejt a háttérben. Klaus Mangold nemcsak tiszteletbeli konzul Oettinger szűkebb pátriájában, Baden-Württemberg tartományban, hanem ismert lobbista is, aki jó viszonyt ápol Vlagyimir Putyin elnökkel. Az ügy azért is kínos, mert továbbra is érvényben vannak az EU szankciói a Kremllel szemben.
A Transparency úgy látja, hogy Oettinger többször is vétett az EU átláthatósági szabályai ellen, mivel minden esetben jelenteni kell, ha egy biztos lobbistával kerül kapcsolatba. A szervezet szerint súlyosbító körülmény, hogy Mangold nevét az EU egyetlen lobbistákat felsoroló regiszterében sem tüntetik fel.
R. T.

Szerző

Megkésett díjcsökkentés

Publikálás dátuma
2016.11.18. 06:26
Seszták Miklós fejlesztési miniszter (szemben középen) védelmébe vette a tervezett energiadíj-csökkentést FOTÓ: MTI/KOVÁCS TAMÁS
Újabb rezsicsökkentésről beszélt a fejlesztési minisztere, miközben a zuhanó energia árak ellenére a kormány másfél éve nem nyúlt a háztartási energia árakhoz. A rendszerhasználati díjat határozat helyett rendelttel szabná meg a kormány.

A rezsicsökkentés eredményének megtartásának fontosságáról beszélt a nemzeti fejlesztési miniszter csütörtökön az Országgyűlés gazdasági bizottsága előtt. Tegnapi éves meghallgatásán Seszták Miklós arról beszélt, hogy a korábbi évek intézkedéseinek hatására a távhő, a gáz és az áram ára 25 százalékkal mérséklődött.

Csakhogy az elmúlt másfél évben mintegy 40-60 százalékkal zuhantak a nemzetközi piacon az energia tarifák a kormány azonban ezt nem érvényesítette a hazai lakossági árakban - nyilatkozta a Népszavának Szakács László, az MSZP frakcióvezető-helyettese, az Országgyűlés gazdasági bizottságának tagja. Az ellenzéki párt már korábban már javasolta, hogy egy átlagos fogyasztási szintig csökkentsék 20 százalékkal a háztartási energia árát, de a kormánytöbbség leszavazta. Most újra benyújtják ezt a javaslatukat.

A miniszter közölte: a rezsicsökkentéssel egy háztartás évente mintegy 110 ezer forintot takarít meg. Azt is érdemes lenne megvizsgálni, ha ekkora volt a családok megtakarítása, akkor vajon milyen mértékben csökkent a szolgáltatók kintlevősége? A magyar jövedelmekből arányaiban többet költenek még így is az emberek háztartási energiára, mint Koppenhágában, Brüsszelben, vagy Londonban - emlékeztetett Szakács László.

A választás előtti évre időzítve a kormány módosítana az energetikai törvényeken is. Németh Szilárd (Fidesz) rezsibiztos 3 oldalas javaslatában felsorolta azokat a paragrafusokat, ahol a villamos energia és a földgáz rendszerhasználati díjait határozat helyett rendeletben kellene megállapítania a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalnak. Ezen az egy szón azonban nagyon sok múlhat, mert míg a határozat ellen fellebbezhetnek az érintett szolgáltatók, addig ugyanez rendelet esetén lehetetlen lesz.

A Népszavának a neve elhallgatását kérő iparági szakértő elmondta, szerdán a kormány képviselői a gáz és villamosenergia hálózatokat működtető cégeket az általa javasolt rendszerhasználati díjakról. Az olasz, a francia és német cégek magyarországi leányvállalatainak egy hete van arra, hogy egyeztessenek a tulajdonosokkal.

A szakértő emlékeztetett rá, hogy 2016. januárjától az állam miután a kormány a rezsicsökkentéssel veszteségessé tette a szolgáltatást, átvette a lakossági gázszolgáltatást az E.ON-tól, júliustól a GDF-Suez és októbertől a Tigáztól, ám az infrastruktúra, a vezeték rendszer a korábbi egyetemes szolgáltatóknál maradt.

A rendszerhasználati díjnak kellene fedezni a fenntartás, bővítés, fejlesztés költségeit, de ennek rendeleti megállapítását 2017. januárjától javasolta a rezsibiztos. Szakács László szerint a kormány el akarta kerülni, hogy egyeztetnie kelljen a szakmával, ezért megint az egyéni képviselői indítvány trükköt vetette be.

Nem kizárt, hogy a kormány a 2018-as országgyűlési választások elé időzítve esetleg ismét lefaragna a rendszerhasználati díjból, kizárva az üzemeltetők jogorvoslati lehetőségét azért, hogy rezsicsökkentés címén a lakossági számlákon kisebb összegek szerepeljenek.

A lapunknak nyilatkozó iparági szakértő elmondta, törvények írják elő,, az ellátás biztonsága érdekében milyen kötelező karbantartást kell végezniük a hálózatot üzemeltetőnek. Ha esetleg az állam rendelettel túlságosan csökkentené a díjakat, ellehetetlenülne még a fenntartás is. Akkor előfordulhat áramszünet, a fűtés, illetve a gázszolgáltatás leállása.

Szerző

Varga: jövőre csökken a társasági adó

A társasági adókulcs egységesen 9 százalékra csökkentéséről döntött többek között a kormány - jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök a Regionális Digitális Konferencián tegnap. Ennek nyomán 145 milliárd forint marad a vállalkozásoknál, és a 19 százalékos kulcs eltörlésével már a legkedvezőbb adózási feltételeket nyújtaná Magyarország az Európai Unióban - ismertette a várható következményeket a konferencia szünetében tartott sajtótájékoztatón Varga Mihály. A nemzetgazdasági miniszter hozzátette: ez az adóváltozás is téma lesz a ma a munkaadókkal és munkavállalókkal tartandó tárgyaláson.

A kormányzat a héten le szeretné zárni a minimálbér, a garantált bérminimumról, valamint a járulékcsökkentésről folytatott tárgyalásokat, hogy a jövő héten be tudja nyújtani a parlamentnek a tervezett javaslatokat. Ezzel reális lehetőség nyílna arra, hogy már január elsejével életbe lépjenek a módosítások, ami jó alapot teremtene arra, hogy a gazdasági növekedés a mostani 2-3 százalékos nagyságrendről 3-5 százalékos tartományba emelkedjen - mondta a miniszter.

Varga Mihály szerint a kormány által javasolt 15 százalékos minimálbéremelés kérdésében van a legnagyobb távolság a munkaadókkal. A 4 százalékpontosra javasolt járulékcsökkentésnél közelebbiek az álláspontok, nincs nagyságrendi eltérés, csak a hangsúlyokban és az ütemezésben van különbség a kormány és a munkaadók között.

A társasági adónak jelenleg két adókulcsa van, 19 százalék 500 millió forint adóalap felett, és 10 százalék alatta. A kormány most ezt a két adókulcsot szeretné egységesíteni.

A munkáltatók értelemszerűen üdvözölték a meglepetésszerűen bejelentett, de először 2011-ben megígért adócsökkentést. Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára amellett, hogy pozitív üzenetnek nevezte a nyereségadó csökkentését, figyelmeztetett is, hogy az effajta adó mérséklése ugyanis csak azoknak a cégnek "ajándék", ahol van nyereség. Ezért mielőbb rendezni kellene a minimálbéremelés és a járulékcsökkentést kérdését, hogy lássák azok miként hatnak a cégek költségszerkezetére, azaz, hol marad egyáltalán nyereség.

Az Unióban rekord alacsony társasági adó a kisebb cégekre nem lesz hatással, az 500 millió forintnál nagyobb adóalapot felhalmozó hazai és külföldi cégek számára adóparadicsommá válhat Magyarország.

Szerző