Előfizetés

Ő volt az év emlőse - Gálával zárul a programsorozat

Publikálás dátuma
2016.11.18. 13:05
Helló, idegen! - Ő egy bűbájos törpe gyümölcsevő denevér Dél-Afrikából - Fotók: Thinkstock
 Az állatnak nagy szüksége is van a jóindulatú és tudományos alapú figyelemre, miután hazánkban sok negatív érzés, babona, népi hiedelem kapcsolódik a denevérekhez. Mintegy 1100 ismert fajuk él a világban és ezzel a fajokban második leggazdagabb emlősök csoportjába tartoznak - hangzott el a gálaműsort beharangozó sajtótájékoztatón.  

Rácz András, a földművelésügyi tárca környezetügyért felelős helyettes államtitkára elmondta, hogy sikeres volt az év emlőséhez, a denevérhez kapcsolódó programsorozat. Az év során huszonöt országos rendezvényt tartottak, ezeken mintegy huszonegyezer ember, gyerek és felnőtt vett részt. A programsorozat mától háromnapos gálával, természetvédelmi kavalkáddal zárul  a Magyar Természettudományi Múzeumban.

Korsós Zoltán, a Magyar Természettudományi Múzeum főigazgatója arról beszélt, hogy Magyarországon 28 denevérfaj él és valamennyi védett. Felidézte, hogy az év emlőse eseménysorozatot harmadszor rendezték meg, az előző két évben a keleti sün, majd az ürge volt a fókuszban. Kiemelte, hogy Magyarországon nyolcvannál több emlősfaj él. Az eseményen áradták a tematikus évhez kapcsolódó Mesebefejező pályázat, valamint a Denevérre ultrahangolódva című videoklip-készítő pályázat díjait. Előbbit a denevérek népszerűsítése és védelme érdekében a Természetvédelem Nagykövete címet viselő kortárs írók közreműködésével szervezték meg, a díjazott gyerekszerzők meséit pénteken déltől Für Anikó, Galkó Balázs és más színművészek adják elő. A háromnapos denevérgála fellépői között lesz mások mellett Beck Zoli és a 310Y, Varga Livius és Kardos-Horváth János is.

A videoklip-készítő pályázaton A Kutya Vacsorája zenekar Éji vadász című dalára, valamint a Mikrobee együttes Keringő denevér című számára kellett tetszőleges technikával kisfilmet készíteni. A nyertesek több más ajándék mellett a Magyarország védett és vadászható emlőseinek plakátját kapták meg. Bakó Botond Zoltán, az FM Vadonleső Programjának munkatársa bejelentette, hogy 2017-ben a mogyorós pele lesz az év emlőse Magyarországon.

"A Vadonleső Programot azért indítottuk be, mert szükség volt arra, hogy a védett fajokkal kapcsolatos élményeket adatszerűen rögzíteni tudjuk a természetvédelmi adatbázisba. A programnak ma már több mint százezer követője van, mintegy tízezer hasznos természetvédelmi adat segíti e fajok védelmét" - mondta Bakó Botond Zoltán.

Árván maradt a kis zászlós farkú kolobusz (fotó)

Publikálás dátuma
2016.11.16. 15:15
MTI Fotó: Bodnár Boglárka
A Veszprémi Állatkert árván maradt zászlós farkú kolobusza (Colobus guereza) gondozója, Marokházi Katalin litéri otthonában.  A háromhónapos állatot heteken belül elkezdik társaihoz szoktatni.

A zászlósfarkú kolobusz, más néven gereza Közép-Afrika egyenlítői területein, elsősorban bambusz- és esőerdőkben él. Nappali életmódot folytató, fán élő majomfaj. Megtalálhatók száraz, nedves, vagy ártéri erdőkben is, melyek lehetnek az alföldön, de akár 3300 méteres magasságban is. Kis kóborlási területén még kisebb territóriumot alakít ki, amelyet nagy figyelemmel őriz. A felnőtt hím gyakran feltűnősködik, amikor a fák koronájában nagyokat ugorva a territórium határait jelöli. Ugatásszerű hanggal is felhívja magára a figyelmet. Hüvelykujjuk hiányzik, vagy csak egy kinövés található helyén. Ennek oka valószínűleg az, hogy így alkalmazkodott a fák közötti gyors mozgáshoz.

A 8–15 állatból álló csoport élén egy nőstény áll. Idejük nagy részét nappal a fák tetején ülve töltik, éjszaka pedig alszanak, ám ilyenkor is mindig van egy egyed, aki a ragadozókat figyeli. A felnőtt egyedek színe fekete-fehér, arcuk szürke és szőrtelen, farkuk végén pedig nagy fehér bojt található. Az újszülöttek ezzel ellentétben életük első heteiben szinte teljesen fehér színűek, rózsaszínű arcuk, kezük, lábuk és füleik kivételével.

A nőstény hat hónap után egy utódot hoz a világra. A fehér utódok nagy szerepet játszanak a szociális szerveződésben, mivel azokat a nőstények átadják egymásnak. A kölyköket néha látszólag ellopják, amíg anyjuk figyelme elkalandozik. A fiatal hímek gyakran „küzdenek" is azért, hogy egy fehér utódot tarthassanak karjukban. A nőstény egyedek a szülőcsoportjukkal maradnak, tehát az anya-lánya kapcsolat élethosszig tart. A nőstények 4, a hímek pedig 6 éves korukban válnak ivaréretté. A természetben 20, Állatkertekben 29 évig is élhetnek. A Veszprémi Állatkert első kolobuszai 2012-ben érkeztek az Emmeni Állatkertből, Hollandiából. 

Jegesmedve érkezett a Nyíregyházi Állatparkba (fotók)

Publikálás dátuma
2016.11.16. 13:56
MTI Fotók: Balázs Attila
Már láthatja a közönség a Nyíregyházi Állatpark új jegesmedvéjét, a kétéves hím állat Németországból érkezett a nyírségi megyeszékhelyre.  A 250 kilogramm súlyú, Fiete névű medve eddig az anyjával élt közös kifutóban a rostocki állatparkban, de mivel elérte a tenyészérettséget, a fajmegőrzési program keretében Nyíregyházára, az ott élő idősebb nőstény mellé helyezték át - közölte Révészné Petró Zsuzsa, a park osztályvezető-szóvivője.

Az állatpark négy munkatársa ment el a termetes, fiatal jegesmedvéért, ameyl felnőtt korára elérheti akár 7-8 mázsát is. Észak-Németországban a nyíregyházi gondozók megismerték az állat szokásait és kedvenc csemegéit, valamint megbeszélték az ottani kollégákkal az állat átszoktatását. Fiete szemmel láthatóan kitűnően érzi magát az új helyén, és annak ellenére, hogy még csak néhány napja lakik a szabolcsi megyeszékhely állatkertjében, nagyon aktív, sokat pancsol és játszik, távolról pedig ismerkedik a nősténnyel is.

A két állatot egyelőre fokozatosan szoktatják egymáshoz, az ismerkedési időszak után engedhetik össze őket a tágas tenyészkifutóban. A tervek szerint a jegesmedvékhez néhány hónapon belül egy fiatal nőstény állat is csatlakozik majd. Az Európai Állatkertek és Akváriumok Szövetsége (EAZA) különleges figyelmet szentel a jegesmedvéknek: nemzetközi tenyészprogram keretében helyezi ki őket, mivel az állatkerti jegesmedve-állománynak fontos szerepe van a faj fennmaradása szempontjából. Európában állatkertekben 122 jegesmedve él, Magyarországon pedig csak Nyíregyházán látható.

Révészné Petró Zsuzsa megjegyezte, a két nagy kifutóból, a háromszáz négyzetméteres medencéből és a légkondicionált barlangból álló medvekifutót a tervek szerint továbbfejlesztené a Nyíregyházi Állatpark, és Európában egyedülálló sarkvidéki bemutatót építenének ki.