Előfizetés

Nincs megállapodás a béremelésről

Bihari Tamás
Publikálás dátuma
2016.11.19. 06:21
A munkáltatók nevében szóló Dávid Ferenc érveit nem fogadta el a kormány FOTÓ: MTI/MÁTHÉ ZOLTÁN
A kormány sokallja, a munkaadók keveslik a másik fél járulékcsökkentési javaslatát. A minimálbér és a szakmai bérminimum emelés szükségességét senki nem vitatta, de annak mértékében szintén nem közeledtek az álláspontok a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának tegnapi ülésén.

Eredménytelennek is lehet nevezni a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) pénteki ülését, miután a kormány és a munkaadók álláspontja továbbra sem közeledett egymáshoz. A munkavállalók képviselője elfogadta a gazdasági miniszter béremelési javaslatát.

A gazdasági tárca vezetője, Varga Mihály a versenyképesség és a hatékonyság javítására hivatkozva megerősítette, hogy jövőre a minimálbér 15, míg a szakmai kötelező bérminimum 25 százalékos emeléséhez ragaszkodnak. A felzárkóztatás 2018-ban 8 százalékos minimálbér, és 12 százalékos bérminimum emeléssel folytatódna. Nem engedtek a munkabérre rakódó járulék jövőre tervezett 4 százalékos csökkentésének mértékéből sem.

Ismét a kicsik járhatnak rosszul
Az egyre súlyosabb munkaerőhiány miatt a kereskedelmi láncok idén átlagosan már eddig is 10 százalékos béremeléssel igyekeztek legalább megtartani a dolgozóikat. Nem ritka a havi bruttó 250-300 ezer forintos fizetés, miközben a kereskedelemben 160 ezer forint a bruttó az átlagfizetés. A nagy láncoknak is okozhat nehézségeket a minimálbéremelés, illetve a kötelező szakmai bérminimum előteremtése, de könnyebben kigazdálkodják, mint a tőkeszegény társaik. Leginkább a kisebb üzleteknek, főleg az élelmiszerboltoknak lesz nehéz kigazdálkodni a minimálbéremelés terheit. Ráadásul az olyan szakképzett munkavállalóknak, mint például a henteseknek, kozmetikusoknak, szakbolti eladóknak a magasabb garantált bérminimumot kell fizetniük.

A munkaadók egyetértettek azzal, hogy Magyarországon bérfelzárkóztatásra van szükség, de a hazai tulajdonban lévő kis és középvállalatoknak nem jelenthetnek hátrányt ezek a jelentős béremelések - hangsúlyozta Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára.

A munkaadók viszont kaptak egy kéretlen "ajándékot" a kormánytól, amely a bértárgyalások témái között eddig nem is szerepelt. Varga Mihály a pénteki tájékoztatón is bejelentette, hogy jelentős segítség és támogatás lehet az, hogy mind a nagy, mind a kis- és középvállalkozói kategóriában a társasági adót 10, illetve 19 százalékról egységesen 9 százalékra mérsékli a kormány 2017-től. A miniszter szerint az intézkedés 145 milliárd forintot hagy a vállalkozásoknál.

Ezt a lépést jó gesztusnak, a külföldi befektetőknek szóló üzenetnek is nevezte Dávid Ferenc, de a szövetség, illetve a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) által képviselt cégek elenyésző részének jelent ez az intézkedés érdemi adócsökkentést. Magyarországon nagyjából félmillió működő vállalkozást tartanak nyilván, s ebből 1000-1100 vállalatnak a 19 százalékos társasági adója mérséklődik 9 százalékra - említette a VOSZ főtitkára. Azt a szakminiszter is elismerte, hogy a 10 százalékos társasági adót fizető, 500 millió forint alatti árbevétellel működő cégek alig 20-25 milliárd forinttal részesülnének az adócsökkentés áldásaiból.

A VOSZ éppen ezért azt javasolta, hogy ha a kormány ragaszkodik a minimálbér és a bérminimum általa javasolt mértékéhez, akkor a társasági adót váltsák át inkább járulékcsökkentésre. Így jövőre 6 százalékpontos járulékcsökkentés lenne kívánatos. Dávid kifejtette, hogy mintegy egy millió ember béréről van szó, és ha a kormányzat, valamint a munkavállalói szervezetek elvárják, hogy a munkaadók kifizessék a megemelt minimálbért és bérminimumot, akkor növelni kell a járulékcsökkentés mértékét.

A minimálbérek emelésének mértékeivel Mészáros Melinda, a Liga Szakszervezetek elnöke elégedett volt, de hozzátette, 2018-ra a nettó béreknek el kell érniük a létminimum összegét. A Liga elnöke közölte, a minimálbéren és a bérminimumon foglalkoztatottakon kívül egyéb területeken is emelni kell a béreket, hogy megállítható legyen az elvándorlás az országból és csökkenteni lehessen az egyre súlyosabb munkaerőhiányt.

A munkavállalói oldal hajlandó lenne egy olyan kompromisszumot támogatni, hogy a kormány által 2017-re javasolt 4, 2018-ra pedig 2 százalékpontos járulékcsökkentés helyett jövőre 5, egy évvel később pedig 1 százalékkal mérséklődjön a munkáltatók járulékterhe.

Egy százalékpontos járulékcsökkentés nettó 90 milliárd, 2 százalék 180 milliárd forint kiesést jelentene, ezért is túlzónak tartott Varga Mihály a munkáltatói szervezetek 6 százalékpontos járulékcsökkentési javaslatát. A miniszter hozzátette, amíg a költségvetés 600-700 milliárdos hiánnyal számol, addig nincs egyensúlyban, éppen ezért nem akarja a kormány veszélyeztetni a nyugdíj- és egészségbiztosítási kassza egyensúlyát. A munkáltatók érvelése szerint a kormány tervéhez képest magasabb járulékcsökkentés költségvetési terhe közel azonos a társasági nyereségadó tervezett csökkentésével kieső bevétellel.

Az ellenzéki pártok szakértői szerint a kéretlen társasági adó mérséklés a jól ismert adóparadicsomok közé sorolhatja Magyarországot, például a Kajmán-szigetek mellé. Nem valószínű, hogy a termelő működő tőke emiatt tolongani fog magyarországi beruházásokért. Sokkal inkább szolgáltatók, illetve adóoptimalizálásra törekvő cégek jelenhetnek meg a hazai gazdaságban, ezért ők is az élőmunka terheit, az adóék mértékét csökkentenék.

A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma a jövő héten kedden ül össze ismét. Amennyiben ekkor sem sikerül megállapodásra jutniuk a béremelések, valamint a járulékcsökkentés mértékéről, úgy nem kizárt, hogy a kormány saját hatáskörben dönt ezekről, hogy még időben szavazhasson a parlament az adótörvény változásokról, és azok január elsejével hatályba léphessenek.

Figyelni kell a cégek piaci helyzetére is
A felzárkóztatás első lépése lehet a mostani béremelés, ha elfogadják a felek, de ezzel is legföljebb az uniós bérskála középmezőnyébe kerülhet Magyarország - nyilatkozta a Népszavának Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke. Jelenleg a 28 uniós tagállam bérszínvonalát tekintve hazánk a 25. helyen található.
A minimálbér és a bérminimum emelését követően jelentős bérharcok várhatók a munkahelyeken a bértorlódás miatt a magasabb kategóriákban is - figyelmeztetett a szakszervezeti vezető.
A munkavállalói érdekvédelemnek küzdenie kell azért, hogy a munkáltatók továbbadják a járulékcsökkentést a fizetésekben, de helyi szinten figyelembe kell venni az adott vállalat piaci helyzetét, vagyis azt, hogy maradjon forrás a versenyképességet javító technikai, technológiai fejlesztésekre is - tette hozzá Kordás. A szakszervezeti szövetség hétfői ülésén dönt arról, milyen irányelvekkel segítse a munkahelyi bérharcokat.


Az agráriumból is hiányzik a munkás kéz

A hazai mezőgazdaságban igen jelentős a minimálbéren, illetve szakmai bérminimumon foglalkoztatottak száma. Azért is nagyon időszerű egy érdemi béremelés, mert a jelenlegi bér és járulékszerkezet mellett Magyarország kezdi elveszíteni versenyképességét még a környező országokhoz képest is - mondta a Népszavának Bárány László, a Master-Good vezetője. Ez a megállapítás érvényes ez az élelmiszeriparra is - tette hozzá.

A magasabb minimálbér és bérminimum a közfoglalkoztatásból sok arra alkalmas embert csábíthat át a mezőgazdaságba, ahol szintén nagy a munkaerőhiány. A munkaerőpiacon most tapasztalható mobilitáshiányon is változtathat a magasabb jövedelem lehetősége.

A béremelések elindíthatnak egy gazdasági evolúciót is, amelyben a jól gazdálkodó erős cégek ki tudják majd gazdálkodni a többletköltségeket, a gyengébb, vagy rosszul irányított cégek pedig, méretüktől függetlenül, tevékenységük feladására kényszerülnek - fogalmazott Bárány László.

Nem változtatott Magyarország besorolásán a Fitch Ratings

Megerősítette változatlan stabil kilátással Magyarország államadós-besorolását pénteken a Fitch Ratings.

A devizában és forintban kibocsátott hosszú futamidejű szuverén magyar adósság osztályzata ennél a hitelminősítőnél így továbbra is "BBB mínusz", amely a befektetési ajánlású kategória alapszintje.

A Fitch az előző felülvizsgálati időpontban, május 20-án - a három nagy hitelminősítő közül elsőként - emelte vissza a magyar államadós-osztályzatot a befektetésre ajánlott sávba. E döntését annak idején azzal indokolta, hogy komoly mértékben javult Magyarország külső fizetési egyensúlyi helyzete, és enyhült a magyar gazdaság sérülékenysége.

A három piacvezető nemzetközi hitelminősítő mindegyike most már a befektetésre ajánlott sávban tartja nyilván Magyarországot, azonos osztályzattal és egyaránt stabil kilátással. A Standard & Poor's szeptemberben, a Moody's Investors Service két hete emelte vissza ebbe a sávba a magyar besorolást.

Nem emelkednek a balatoni horgászjegy-árak

Nem emelkednek jövőre a balatoni területi jegyek alapárai, amelyek immár öt éve változatlanok, viszont elmarad a korábbi években megszokott év eleji értékesítési akció - közölte Szári Zsolt, a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. vezérigazgatója.

Az idei jegyek 2017. január 31-ig érvényesek, a jövő éviek árusítása januárban kezdődik. Korábban az év első hónapjában mintegy 10 százalékkal olcsóbban lehetett éves engedélyhez jutni.

Szűk kört érintő változás, hogy a védett halakra érvényes 100-as darabszámhatárt átlépők jövőre a második területi jegyet csak emelt áron vásárolhatják majd meg, és további kvótát már nem szerezhetnek majd.

A haltelepítésekért, halőrzésért és a Balaton mellett a Kis-Balaton ökológiai egyensúlyáért is felelős társaságnak tavaly 725 millió forint árbevétele volt, ebből 616 millió a területi engedélyekből.

Az idén nőtt a horgászjegy-értékesítés, november közepén már több jegyet adtak el, mint tavaly egész évben - mondta a vezérigazgató korábban.

Az elmúlt két évben 100, majd 35 millió forint körüli eredményt elérő társaság gazdálkodása az idei évben is várhatóan eredményes lesz - tette hozzá.