Menekülnek a török tisztek, dübörög a tisztogatás

A török-német, török-Európai uniós, török-amerikai viszonyban fennálló feszültség mellett újabb konfliktus körvonalazódik, ezúttal Ankara és a NATO között.

Jens Stoltenberg NATO főtitkár is megerősítette tegnap, valósak azok a hírek, miszerint az észak-atlanti szervezetnél szolgáló török katonák egy csoportja menedékjogot kért attól az országtól, ahol éppen állomásoznak. A főtitkár kijelentette, a menedékjog megadása nem a NATO, hanem az adott országok hatáskörébe tartozik és felszólította Törökországot a jogállami normák tiszteletben tartására.

A július 15-i puccskísérlet nyomán iszonyú tisztogatás indult a török hadseregben, amely több, valamely külföldi NATO parancsnokságon szolgáló katonát is érintett. A Reuters úgy tudja, szeptember 27-én 149 NATO-ban szolgáló török tiszt kapott felszólítást, hogy három napon belül térjen haza. Legtöbbjüket azonnal menesztették. Sokan nem tettek eleget a felszólításnak, a börtöntől tartva, az ő útlevelüket visszavonta Ankara, családtagjaiknak, rokonaiknak megtiltották az ország elhagyását, egyeseket be is börtönöztek. Hogy pontosan hány tiszt kért menedékjogot nem tudni, csak annyit, hogy túlnyomó részük Németországban állomásozott. A német szövetségi belügyminisztérium adatai szerint a puccskísérlet óta 35 diplomata útlevéllel rendelkező török állampolgár kért már menedéket Németországban.

Az is még kérdés, megkapják-e a menedékjogot.

A korábban Görögországban menedékjogért folyamodó tisztek beadványát Athén például elutasította. Az ügy egyelőre függőben van, miután az érintettek fellebbeztek. A mostani kérelmek elbírálása is kényes kérdés minden állam számára, hiszen Törökország a NATO második legnagyobb hadseregével rendelkezik, biztonságpolitikai kulcsszereplő.

A kérelmek pozitív elbírálása egyértelműen azt jelentené, hogy az érintett nyugati országok megkérdőjelezik Törökország jogállamiságát (ami az utóbbi hónapok történéseinek fényében tagadhatatlan tény, de Ankara ez ellen hevesen tiltakozik). Egyelőre a diplomaták kérelme kapcsán sincs döntés.

Tegnap újabb 103 egyetemi oktató ellen adtak ki elfogatóparancsot Törökországban.

Szerző

Gyászol és emlékezik Vukovár

Publikálás dátuma
2016.11.19. 06:34
Vukovár a háború végén romokban állt FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/ ROMANO CAGNONI
Hétfőig tart az az országos rendezvénysorozat, amely csütörtökön este gyertyagyújtással kezdődött Horvátországban. A több ezer mécses a negyedszázaddal ezelőtt történt vukovári mészárlás horvát áldozatainak emlékére lobog. A térségbeli háborús sebek máig eleven élnek, de az érintettek általában csak a másik felelősségét látják, csak a másik háborús bűnöseit tartják háborús bűnösnek.

Huszonöt éve, 1991. november 18. és 21. között a Szerb Néphadsereg egységei mintegy kétezer embert gyilkoltak meg a szerb-horvát határon fekvő Vukovárban. A mészárlás után 3-4 ezer hadifoglyot koncentrációs táborokba zártak a szerb csapatok. A történtekre egy évvel később derült csak fény, amikor az ENSZ vizsgálóbizottságának egyik tagja megtalált egy több mint 200 holttestet rejtő tömegsírt a Vukovár melletti Ovcaránál, ahol a kivégzéseket végrehajtották.

A tömeggyilkosság felelősének Goran Hadzicot, a horvátországi szerbek egykori politikai vezetőjét, a Krajinai Szerb Köztársaság volt elnökét tartják. A hágai Törvényszék háborús és emberiesség elleni bűnökkel meg is vádolta Hadzicot, akit hét év bujkálás után, 2011-ben fogtak el Szerbiában. Ő volt az utolsó szökésben levő a hágai törvényszék által megvádolt 161 személy közül. Pere azonban félbeszakadt, mert 2014 végén előrehaladott állapotú agydaganatot diagnosztizáltak nála, aminek következtében szabadon engedték. Az idén júliusban, 57 éves korában hunyt el.

A horvátok igazságtalanságként élték meg Hadzic szabadon engedését. A csütörtök este kezdődött megemlékezés kapcsán, a lobogó mécsesek mellett többen, köztük a jelenlegi városvezetők is, a sajtónak nyilatkozva kifogásolták a tényleges felelősségre vonás elmaradását. A városi tanács elnöke az Euronewsnak úgy nyilatkozott, „lehetetlen, hogy az egykori bűnösök ma is itt sétáljanak Vukovár utcáin, miközben az elmúlt években több, az egykori ostromban védekező horvát állampolgárt is letartóztattak a szerb határon”. Az elkövetett bűnök kivizsgálása nem zárult le Szerbiában sem, egy helyettes főügyész felelős érte, de a horvát fél szerint egyelőre nem történt előrelépés, mert a szerb politikusok akadályozzák az ügyészséget, hogy lépjenek a megfogalmazott vádak miatt.

Szerbia volt elnöke, Borisz Tadics 2010-ben, az évforduló előtt, november elején bocsánatot kért az ovcarai emlékhelyen azokért a bűntettekért, amelyeket szerb fegyveresek követtek el ott. (2015 júliusában Alekszandar Vucic jelenlegi kormányfő a boszniai Srebrenicában hajtott fejet az áldozatok előtt, ítélte el a mészárlást és ígérte meg, hogy Szerbia „továbbra is az igazságszolgáltatás elé vezeti őket", de nem ismerte el népirtásként a történteket. Vucicot kifütyülték és megdobálták.)

A háborús szembenállás emlékei igencsak eleven élnek minden oldalon, a háborús bűnösök felelősségre vonásának kérdése, illetve a történtek kategorizálása kapcsán az álláspontok nem közelednek. Vukovár esetében is Hágához fordult mind Horvátország (1999), mind Szerbia (2001), ám a Nemzetközi Büntetőbíróság mindkét esetben elutasította a népirtás vádját. Az volt az álláspontjuk, nem áll rendelkezésre elegendő bizonyíték ahhoz, hogy ki lehessen mondani, Szerbia vagy Horvátország szándékosan népirtást követett volna el a délszláv háborúban, bár mindkét ország fegyveres erőinek voltak erőszakos cselekményei. Horvátország szerint Szerbia Vukovárban és környékén követett el népirtás, Szerbia a 200 ezer szerb elűzését (a számot vitatja Horvátország) tartja genocídiumnak. Szerbiában nem vélik háborús bűnösnek Hadzicot, Horvátországban egyenesen nemzeti hősként ünneplik Ante Gotovinát, akit épp a vukovári évforduló napján, 18-án neveztek ki Damir Krsticevic védelmi miniszter főtanácsadójának. Ez nyilván olaj a tűzre a két ország viszonyában, amely a szokottnál is feszültebbé vált az idén, miután Horvátország megpróbálta megakadályozni Szerbia uniós integrációját, diplomáciai akadályt gördített a csatlakozási fejezetek megnyitása elé. Gotovinát a horvátországi szerbekkel szemben elkövetett háborús, illetve emberiesség elleni bűncselekmények miatt Hágában első fokon 24 év szabadságvesztésre ítélték, majd bizonyítékok hiányában felmentették. Ő is éveken át bujkált, 2005 decemberében a Kanári-szigeteken, Tenerifén egy luxusszállodában tartóztatták le. Hazatértét 2012 nyarán több tízezren ünnepelték Zágrábban, a kormányzat díszvendégként várta és fogadta. Ő nyilván ugyanolyan vörös posztó a szerbek szemében, mint Hadzic a horvátokéban.

Hogy mikor lesz, s lesz-e valaha a lelkekben is béke, hogy eltudják-e fogadni az egykori háborús felek legalább azt, hogy mindenki, nem pedig csak az ellenfél követett el háborús bűnöket, igencsak kérdéses. Az biztos, erre a közeljövőben nincs remény. Szerbiában például épp a napokban az is kiverte a biztosítékot, hogy a Büntetőtörvény módosítási javaslatai közé bekerült az is, hogy bűncselekménynek számít a népirtás tagadása. Vojislav Seselj pártja máris alkotmányossági vizsgálatot sürget. De ugyanezt sugallja Gotovina zágrábi kinevezése is, mint ahogy az is, hogy Bosznia-Hercegovina újranyitná a már lezárt, Szerbia ellen indított népirtási pert.

Szerző

Donald Trump gőzerővel építi kormányzatát

Publikálás dátuma
2016.11.19. 06:33
Mitt Romney. FOTÓ: Khalid Mohammed-Pool/Getty Images
Donald Trump továbbra is ingadozik, a kampányban mutatott keményvonalas, vagy a Barack Obama által is szorgalmazott kompromisszumos irányvonalat kövesse-e. Az eddigi kinevezések az előbbire utalnak, de a milliárdos találkozót kezdeményezett olyan politikusokkal, akik élesen bírálták a kampány során, s a külügyi tárca élére mérsékelt republikánus jelölteket is fontolóra vesz.

Csütörtökön Nikki Haley dél-karolinai kormányzónővel tárgyalt erről, szombatra pedig a 2012-es republikánus elnökjelölt, Mitt Romney hivatalos a Trump-toronyba. A volt massachusetts-i kormányzó kezdettől elutasította Trump jelölését, de most hajlandó meghallgatni állásajánlatát. A Boston Herald azt írta: „A soha nagyon rövid idő Mitt Romney szerint!”

A megválasztott elnök lojális hívének, Michael Flynn nyugalmazott tábornoknak ajánlotta fel a kulcsfontosságú nemzetbiztonsági tanácsadói posztot. Flynn meghasonlott demokrata, kitették az Obama-kormányzatból, mert katonához szokatlan fegyelmezetlenséggel bírálta az adminisztráció kül- és védelmi politikáját. Egyike volt azoknak, akik követelték a Hillary Clinton elleni vádemelést a titkos információk kezelése miatt. A CNN úgy tudja, a volt altábornagy azért bírja Trump bizalmát, mivel szolgált Irakban és Afganisztánban. Az általa vezetett Védelmi Hírszerzési Ügynökség azonban kaotikusan működött, s volt kollégái kétségbe vonják, hogy Flynn a stratégiai átlátást követelő posztra alkalmas lenne.

Az igazságügyi tárca várományosa a 69 éves alabamai szenátor, a keményvonalas Jeff Sessions, aki Obama legfelső bírósági jelöléseire, az előző igazságügyi miniszter kinevezésére is nemmel szavazott. Trump pénteken egy – a teadélután mozgalomhoz kötődő – kansasi képviselőt, Mike Pompeót kérte fel a CIA-igazgató tisztségére. A hírszerző ügynökségek élén nagy változások várhatók. James Clapper, a nemzeti hírszerzési igazgató előző nap adta be lemondását, Trump még nem döntött, lecseréli-e James Comey FBI-főnököt.

Abe Sinzo japán kormányfő az első külföldi politikus, akinek alkalma volt tárgyalni Donald Trumppal. A 90 perces megbeszélés után Abe úgy nyilatkozott, meggyőződése, hogy képesek lesznek bizalmi viszonyt kialakítani. Trump Twitter-bejegyzésében úgy vélte, a találkozó egy „nagy barátság” kezdete lehet.

Hatos találkozó Berlinben
Európai búcsúlátogatása záróprogramjaként Barack Obama öt európai vezetővel tanácskozott a német fővárosban. A házigazda Angela Merkel mellett Francois Hollande francia elnök, Theresa May brit, Matteo Renzi olasz, Mariano Rajoy spanyol kormányfő vett részt a találkozón. A hatok egyetértettek abban, hogy az Oroszország elleni szankciókat mindaddig fenn kell tartani, amíg Moszkva nem teljesíti a minszki tűzszüneti megállapodásban előírt feltételeket. Aggodalmukat fejezték ki az aleppói humanitárius válság miatt, sürgették a szíriai város elleni orosz légicsapások leállítását. Az amerikai elnök továbbutazott Peruba, ahol az APEC csúcstalálkozóján vesz részt.



Szerző