Törökország;török puccskísérlet;
2016-11-19 06:35:00
Jens Stoltenberg NATO főtitkár is megerősítette tegnap, valósak azok a hírek, miszerint az észak-atlanti szervezetnél szolgáló török katonák egy csoportja menedékjogot kért attól az országtól, ahol éppen állomásoznak. A főtitkár kijelentette, a menedékjog megadása nem a NATO, hanem az adott országok hatáskörébe tartozik és felszólította Törökországot a jogállami normák tiszteletben tartására.
A július 15-i puccskísérlet nyomán iszonyú tisztogatás indult a török hadseregben, amely több, valamely külföldi NATO parancsnokságon szolgáló katonát is érintett. A Reuters úgy tudja, szeptember 27-én 149 NATO-ban szolgáló török tiszt kapott felszólítást, hogy három napon belül térjen haza. Legtöbbjüket azonnal menesztették. Sokan nem tettek eleget a felszólításnak, a börtöntől tartva, az ő útlevelüket visszavonta Ankara, családtagjaiknak, rokonaiknak megtiltották az ország elhagyását, egyeseket be is börtönöztek. Hogy pontosan hány tiszt kért menedékjogot nem tudni, csak annyit, hogy túlnyomó részük Németországban állomásozott. A német szövetségi belügyminisztérium adatai szerint a puccskísérlet óta 35 diplomata útlevéllel rendelkező török állampolgár kért már menedéket Németországban.
Az is még kérdés, megkapják-e a menedékjogot.
A korábban Görögországban menedékjogért folyamodó tisztek beadványát Athén például elutasította. Az ügy egyelőre függőben van, miután az érintettek fellebbeztek. A mostani kérelmek elbírálása is kényes kérdés minden állam számára, hiszen Törökország a NATO második legnagyobb hadseregével rendelkezik, biztonságpolitikai kulcsszereplő.
A kérelmek pozitív elbírálása egyértelműen azt jelentené, hogy az érintett nyugati országok megkérdőjelezik Törökország jogállamiságát (ami az utóbbi hónapok történéseinek fényében tagadhatatlan tény, de Ankara ez ellen hevesen tiltakozik). Egyelőre a diplomaták kérelme kapcsán sincs döntés.
Tegnap újabb 103 egyetemi oktató ellen adtak ki elfogatóparancsot Törökországban.