Menekülnek a török tisztek, dübörög a tisztogatás

A török-német, török-Európai uniós, török-amerikai viszonyban fennálló feszültség mellett újabb konfliktus körvonalazódik, ezúttal Ankara és a NATO között.

Jens Stoltenberg NATO főtitkár is megerősítette tegnap, valósak azok a hírek, miszerint az észak-atlanti szervezetnél szolgáló török katonák egy csoportja menedékjogot kért attól az országtól, ahol éppen állomásoznak. A főtitkár kijelentette, a menedékjog megadása nem a NATO, hanem az adott országok hatáskörébe tartozik és felszólította Törökországot a jogállami normák tiszteletben tartására.

A július 15-i puccskísérlet nyomán iszonyú tisztogatás indult a török hadseregben, amely több, valamely külföldi NATO parancsnokságon szolgáló katonát is érintett. A Reuters úgy tudja, szeptember 27-én 149 NATO-ban szolgáló török tiszt kapott felszólítást, hogy három napon belül térjen haza. Legtöbbjüket azonnal menesztették. Sokan nem tettek eleget a felszólításnak, a börtöntől tartva, az ő útlevelüket visszavonta Ankara, családtagjaiknak, rokonaiknak megtiltották az ország elhagyását, egyeseket be is börtönöztek. Hogy pontosan hány tiszt kért menedékjogot nem tudni, csak annyit, hogy túlnyomó részük Németországban állomásozott. A német szövetségi belügyminisztérium adatai szerint a puccskísérlet óta 35 diplomata útlevéllel rendelkező török állampolgár kért már menedéket Németországban.

Az is még kérdés, megkapják-e a menedékjogot.

A korábban Görögországban menedékjogért folyamodó tisztek beadványát Athén például elutasította. Az ügy egyelőre függőben van, miután az érintettek fellebbeztek. A mostani kérelmek elbírálása is kényes kérdés minden állam számára, hiszen Törökország a NATO második legnagyobb hadseregével rendelkezik, biztonságpolitikai kulcsszereplő.

A kérelmek pozitív elbírálása egyértelműen azt jelentené, hogy az érintett nyugati országok megkérdőjelezik Törökország jogállamiságát (ami az utóbbi hónapok történéseinek fényében tagadhatatlan tény, de Ankara ez ellen hevesen tiltakozik). Egyelőre a diplomaták kérelme kapcsán sincs döntés.

Tegnap újabb 103 egyetemi oktató ellen adtak ki elfogatóparancsot Törökországban.

Szerző

Theresa May már biztosra menne

Publikálás dátuma
2019.03.22 22:02

Fotó: AFP/ TOLGA AKMEN
A brit miniszterelnök utalást tett arra, hogy többség nélkül nincs újabb szavazás a megállapodásról.
A brit miniszterelnök egyenes utalást tett pénteken arra, hogy csak akkor terjeszti ismét az alsóház elé szavazásra a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) feltételrendszerét tartalmazó megállapodást, ha megvan a többség az eddig kétszer is elutasított egyezmény elfogadásához. Theresa May péntek este közzétett levelében az MTI összefoglalója szerint tájékoztatta az alsóházi képviselőket az EU-csúcsértekezletről, amelyen döntés született a Brexit halasztásáról. A halasztás hossza attól függ, hogy a londoni alsóház a jövő héten elfogadja-e az EU-val tavaly novemberben elért Brexit-megállapodást. May levelének megfogalmazása szerint azonban „ha úgy tűnik, hogy nincs elégséges támogatás az egyezmény jövő heti újbóli beterjesztéséhez”, vagy ha a ház ismét elveti a megállapodást, akkor kérhető a Brexit további halasztása a megállapodás életbe lépésének elmaradása esetére meghatározott április 12-i határidőn túl, de ebben az esetben az Egyesült Királyságnak részt kellene vennie a májusi európai parlamenti választásokon.
A huszonhetek és az Egyesült Királyság által egyaránt elfogadott megállapodás értelmében a korábbi 2019. március 29. helyett 2019. május 22. lesz az új határidő, amennyiben a londoni alsóház jövő héten elfogadja a kétszer már leszavazott kiválási szerződést. Újabb elutasítás esetén pedig a szigetország április 12-ig továbbra is az Európai Unió tagja maradna, de eddig jeleznie kellene, hogy mik a szándékai a továbbiakban.

„Kedveli Kim elnököt” – Észak-Korea elleni szankciókat vont vissza Trump

Publikálás dátuma
2019.03.22 21:01

Fotó: AFP/ SAUL LOEB
Egyelőre nem világos, hogy az Egyesült Államok elnöke mely büntetőintézkedésekre célzott.
Donald Trump amerikai elnök pénteken elrendelte a kormánya által Észak-Korea ellen életbe léptetett legújabb szankciók visszavonását. Az elnök Twitter-bejegyzésben közölte:
„az Egyesült Államok pénzügyminisztériuma bejelentette, hogy további, széleskörű szankciókkal bővíti a már érvényben lévő szankciókat Észak-Korea ellen. Utasítást adtam az újabb szankciók visszavonására”.
A Fehér Ház nem válaszolt az újságírók részleteket firtató kérdéseire, így nem világos az sem, hogy az Egyesült Államok elnöke mely szankciókra célzott. Sarah Huckabee Sanders szóvivő csupán annyit mondott: Donald Trump
„kedveli Kim elnököt és nem gondolja, hogy ezek a szankciók szükségesek”.
Az amerikai kormány csütörtökön két kínai hajózási vállalat ellen hozott büntetőintézkedéseket, azzal vádolva a cégeket, hogy segítenek Észak-Koreának kibújni az érvényben lévő szankciók alól. A döntést azzal indokolták, hogy fenn kell tartani a nyomást Észak-Koreára annak érdekében, hogy Kim Dzsong Un feladja atomfegyver-programját.
Szerző