Nem emelkednek a balatoni horgászjegy-árak

Nem emelkednek jövőre a balatoni területi jegyek alapárai, amelyek immár öt éve változatlanok, viszont elmarad a korábbi években megszokott év eleji értékesítési akció - közölte Szári Zsolt, a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. vezérigazgatója.

Az idei jegyek 2017. január 31-ig érvényesek, a jövő éviek árusítása januárban kezdődik. Korábban az év első hónapjában mintegy 10 százalékkal olcsóbban lehetett éves engedélyhez jutni.

Szűk kört érintő változás, hogy a védett halakra érvényes 100-as darabszámhatárt átlépők jövőre a második területi jegyet csak emelt áron vásárolhatják majd meg, és további kvótát már nem szerezhetnek majd.

A haltelepítésekért, halőrzésért és a Balaton mellett a Kis-Balaton ökológiai egyensúlyáért is felelős társaságnak tavaly 725 millió forint árbevétele volt, ebből 616 millió a területi engedélyekből.

Az idén nőtt a horgászjegy-értékesítés, november közepén már több jegyet adtak el, mint tavaly egész évben - mondta a vezérigazgató korábban.

Az elmúlt két évben 100, majd 35 millió forint körüli eredményt elérő társaság gazdálkodása az idei évben is várhatóan eredményes lesz - tette hozzá.

Szerző

Varga Mihály: a versenyképességet növelné a béremelés

A kormány az ország versenyképességét kívánja növelni a járulékok csökkentésével és a tervezett béremelésekkel - mondta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter egy tévéműsorban.

Kifejtette: a tervezett járulékcsökkentéssel hat év után a vállalkozók járulékterhe Csehország vagy Szlovákia szintjére mérséklődne. A miniszter szerint Magyarország már nem az alacsony bérszínvonal miatt vonzó a külföldi befektetők számára, mint mondta, "vannak nálunk olcsóbb országok is".

Varga Mihály megjegyezte: minden különösebb kormányzati intézkedés nélkül az idén 6-7 százalékkal nőttek a reálbérek. A következő két évben a béremeléseket a kormányzat a munkáltatói járulékok csökkenésével párhuzamosan szeretné elérni.

Úgy vélte: a keddi tárgyalások előtt megfontolandó a Liga Szakszervezetek javaslata, hogy 2017-ben 5 százalék ponttal csökkentsék a munkáltatói járulékot, majd 2018-ban újabb egy százalékpontos mérséklés valósuljon meg. Ez egyfajta kompromisszum lehet a kormány és a munkáltatók álláspontja között, miután a munkaadók nem fogadták el a kormányzat javaslatcsomagját.

A társasági adó 9 százalékra csökkentése a miniszter szerint jó üzenet, erősödik az ország tőkevonzó képessége, mert az Európai Unióban Magyarország a társasági adó 9 százalékos, alacsony szintjével az élvonalba kerül. A miniszterelnöki bejelentés után már érkezett megkeresés Kanadából, hogy valóban erre a szintre csökken-e a társasági adó Magyarországon - tette hozzá.

Elismerte, hogy a lépés leginkább az 1500 nagy cégnek kedvez, amely 500 millió forint feletti éves árbevétellel rendelkezik. ugyanakkor felhívta a figyekmet arra, hogy a nagyvállalatok jelentős számú munkaerőt foglalkoztatnak, nagymértékben exportra termelnek, és jelentős a GDP-hez való hozzájárulásuk is. Azt is hangsúlyozta: a kis és középvállalkozások számára az igazi könnyítéseket, a KATA illetve a KIVA adónemekben jövő évtől tervezett könnyítések jelentik. Ugyancsak ezt a kört segíti, hogy az EU-s források mintegy 60 százalékát gazdaságfejlesztésre fordítja a kormány, amiből főleg a kis- és középvállalkozások jutnak forráshoz.

Varga Mihály végezetül kiemelte: ezekkel az adóintézkedésekkel az ország a mostani GDP növekedési ütemről átkerülhet a 3-5 százalékos növekedési sávba.

Szerző

Tőzsde - Csendes kereskedés, enyhe emelkedés

 A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 167,95 pontos, 0,56 százalékos emelkedéssel, 30 109,02 ponton zárt pénteken.

A részvénypiac forgalma 10,1 milliárd forint volt, a vezető részvények a Magyar Telekom kivételével emelkedtek az előző napi záráshoz képest.

Kiss Mónika, az Equilor Befektetési Zrt. vezető elemzője az MTI-nek elmondta: csendes kereskedés jellemezte pénteken a Budapesti Értéktőzsdét, kivárás jellemzi a piacot. Hozzátette: nem érkeztek olyan vállalati hírek, amelyek nap közben mozgatták volna az árfolyamokat, továbbá a kormány és munkáltatók közötti tárgyalások nem zárultak le, ezért a magyar tőzsde még nem tudott reagálni a várható változásokra.

Miró József, az Erste Befektetési Zrt. vezető elemzője az M1 aktuális csatornán kifejtette: a BUX-index ki tudta vonni magát az európai piacokon tapasztalt negatív hangulatból. Szerinte a csütörtöki kormányzati adócsökkentési bejelentésre pénteken reagáltak érdemben az ügyben érintett cégek papírja, például az OTP és a Mol, amelyeknek egyaránt nőtt az árfolyama.

A Mol 165 forinttal, 0,90 százalékkal 18 410 forintra erősödött, 918,1 millió forintos forgalomban.

Az OTP-részvények ára 82 forinttal, 1,02 százalékkal 8118 forintra nőtt, forgalmuk 3,8 milliárd forintot tett ki.

A Magyar Telekom árfolyama 4 forinttal, 0,82 százalékkal 481 forintra csökkent, forgalma 445,8 millió forint volt.

A Richter papírok árfolyama 8 forinttal, 0,14 százalékkal 5858 forintra emelkedett, a részvények forgalma 4,8 milliárd forintot ért el.

A BUMIX 1881,83 ponton zárt pénteken, ez 1,24 pontos, 0,07 százalékos emelkedés a csütörtöki záráshoz viszonyítva.
A Budapesti Értéktőzsde áruszekciójában pénteken a takarmánykukorica ára emelkedett 700 forinttal 43 000 forintra jövő márciusi kötésre, a többi termény ára nem változott.
A malmi búza árfolyama továbbra is 41 000 forint decemberi szállításra, a takarmány búza elszámoló ára decemberre 39 500 forint maradt.
Decemberi kereskedésre az árpa 37 000 forint, a napraforgó 105 000 forint.

Szerző
Témák
BUX BÉT