Kocsis Zoltánnak köszönetet mondott a Nemzet Művésze

Publikálás dátuma
2016.11.19. 16:54
MTI Fotó: Koszticsák Szilárd
Az utókor, a pályatársak feladata, hogy még szélesebb körben segítsék megismertetni Kocsis Zoltán sokoldalú munkásságát, zenetudományi gondolatait - hangsúlyozta a november 6-án elhunyt kétszeres Kossuth-díjas, Corvin-lánccal kitüntetett, világhírű zongoraművész, karmester, komponista Zeneakadémián megtartott, szombati búcsúztatásán Perényi Miklós gordonkaművész.

Perényi Miklós zenész pályatársai nevében is köszönetet mondott, amiért Kocsis Zoltánnal dolgozhattak és átélhették a közös munka során mindig jelentkező zenei gondolatok szabad áramlását.

Mint felidézte, évtizedeken át megtapasztalhatták Kocsis Zoltán sugárzó zenei képzelőerejét, tökéletes belső és külső hallását, hatalmas munkabírását, legendás memóriáját, egészen egyedülálló arányérzékét. Ezek és még sok más rendkívüli képesség méltó helyére emelték őt a magyar zenetörténetben - fűzte hozzá Perényi Miklós.

A gordonkaművész elmondása szerint Kocsis Zoltán különleges kapcsolata a zenével egészen kisgyermek korában megnyilvánult: már az óvodában komponált. Tanárai később nagyszerű pedagógiai érzékkel bontakoztatták ki rendkívüli képességeit, mégis ami tudás birtokába jutott, azt elsősorban saját alkotó fantáziája és lankadatlan szorgalma erejével érte el. Gyermekkora óta szenvedélyes tudásvággyal rendelkezett, fáradságot nem ismerő szorgalommal és elszánással fejlesztette ki senkivel össze nem téveszthető zongorajátékát - jegyezte meg.

Perényi Miklós felidézte, hogy Kocsis Zoltánnak korán lehetősége nyílt a vezénylésre is, és karmesterként bátran felvállalta a zeneirodalom nagy nehézségű és ritkán előadott szerzőinek betanítását és műsorra tűzését is, sok más zeneszerző mellett azonban különleges kapcsolat fűzte Bartók zenéjéhez.

Szerző

Kovács Géza: világítótorony volt Kocsis Zoltán

Publikálás dátuma
2016.11.19. 16:51
MTI Fotó: Koszticsák Szilárd
Sokak számára világítótorony, igazodási pont és a legmagasabb művészi élmény forrása volt - méltatta Kovács Géza, a Nemzeti Filharmonikusok főigazgatója a november 6-án elhunyt Kocsis Zoltánt szombaton a Zeneakadémián.

Kocsis Zoltán legnagyobb öröksége a megalkuvást nem ismerő, a gyakran az önkizsákmányolástól sem mentes elkötelezettsége a tökéletesedésre - fogalmazott. Felidézte: néhány évvel ezelőtt Kocsis Zoltán egy beszélgetés alkalmával úgy vélte, nagy baj, hogy csak kevesen törekednek az isteni tökéletességre, amely neki is csak egyszer, és akkor is csak majdnem sikerült alkotás közben. 

"Sugárzó tehetsége és csak a legnagyobbakhoz mérhető tekintélye minden világi hatalmat meghátrálásra késztetett" - hangsúlyozta Kovács Géza, aki szerint bár az utókorral maradnak a felvételei, írásai és kottái, ezek azonban nem pótolják Kocsis Zoltán hiányát.

"Évtizedeken át adott nekünk erőt és hitet, hogy nem elég a születésünkről kapott talentum" - mondta el, hangsúlyozva, hogy Kocsis Zoltán feladatának tekintette a magyar zenei élet tökéletesítését is. A Nemzeti Filharmonikusok vezetőjeként kötelességének érezte az összes magyar szimfonikus zenekarral való együttműködést egy magas színvonalú zenei élet kialakítása érdekében.

Kovács Géza úgy vélte: Kocsis Zoltán a tradíciónak nevezett felszínességtől irtózott, karmesteri ténykedése nyomán a hazai zenei élet számos adósságát sikerült törleszteni. "Sokat tanultunk tőle, hogy sejtsük merre menjünk, de nem eleget ahhoz, hogy bátran éljünk" - fogalmazott Kovács Géza, aki hozzátette: "itt, a koporsónál kell megfogadnom, hogy nem hagyom elporladni azt a kérlelhetetlen igényességet, amellyel Kocsis Zoltán a Nemzeti Filharmonikusokat a legmagasabb művészi csúcsok ritka levegőjű világába elvezette".

Mocsári Károly zongoraművész búcsúbeszédében úgy fogalmazott: Kocsis Zoltán játékát hallgatva sokszor kegyelmi állapotot élhetett át a közönség. "Kívánom, hogy a felvételeken megőrzött játéka mutassa az utat mindannyiunk számára, és éreztesse velünk továbbra is azt az érzékelhetőn túli világot, amelynek már ő a részese" - hangsúlyozta Mocsári Károly a ravatalnál.

Szerző

Magyar film nyerte a fődíjat Isztambulban

Publikálás dátuma
2016.11.19. 15:08
Forrás: Facebook/Ernelláék Farkaséknál (Hajdu Szabolcs a jobb szélen, mellette a színészek)
Hajdu Szabolcs Ernelláék Farkaséknál című alkotása nyerte a legjobb filmnek, Papp Szilvia pedig a legjobb vágónak járó díjat a IV. Boszporusz Nemzetközi Filmfesztiválon Isztambulban. 

Az isztambuli fesztiválon sikerrel szerepelt Bucsi Réka Love című rövidfilmje is, amely a legjobb kisjátékfilm díját hozta el - közölte a produkció ügynöksége. Az Ernelláék Farkasáknál Karlovy Varyban elnyerte a legjobb filmnek járó Kristály Glóbuszt és a legjobb férfi főszereplőnek járó díjat, illetve pár napja elhozta a Cottbus-i Nemzetközi Filmfesztivál legjobb rendezőjének elismerését is. A családi és baráti összefogásból készült alkotás a világpremier óta indiai, mexikói, dél-koreai és amerikai meghívásokkal is büszkélkedhet, sőt Csehországban, Szlovákiában és Litvániában már a mozikban is látható.

A rendező hetedik nagyjátékfilmje a közönség körében is népszerű: a miskolci Cinefesten tartott magyar premieren közönségdíjat nyert és már szeptemberben élénk érdeklődés követte a rendhagyó filmklub- és lakásvetítéseken, majd a mozikban is, ahol eddig több mint húszezer néző látta.

A film ismét látható nyilvános filmklubokban, november végétől december közepéig pedig azokban a lakásmozikban is, amelyek szeptemberben jelentkeztek, de a nagy érdeklődés miatt a vetítéssorozatból kimaradtak. Karácsony és újév között öt erdélyi nagyvárosban is sor kerül lakásvetítés-sorozatra, amelyen a film alkotói is részt vesznek - olvasható a közleményben. A történet alapjául szolgáló színdarab iránt szintén nagy az érdeklődés. Az azonos című előadás Budapest mellett Debrecenbe, Szegedre és Miskolcra is meghívást kapott, de Kolozsvár és Szabadka rangos színházi fesztiváljain is látható lesz.

Szerző