Ezt a kolumbiai ellenzéki vezető, Álvaro Uribe volt elnök követelte. Santos közölte, hogy jövő héten vitát rendeznek a parlamentben a megállapodásról.
A kolumbiai kormány és a vezetői eredetileg szeptemberben írták alá a békeszerződést, hogy lezárják a több mint öt évtizede folyt, gyilkos polgárháborút a dél-amerikai országban. A sok éves tárgyalás révén tető alá hozott megállapodást népszavazásra tették fel, ám azt október 2-án a lakosság csekély többséggel elutasította. Az ellenzők főleg azt kifogásolták, hogy a békeszerződés túlságosan elnéző a gerillákkal szemben, akiknek a fegyverletétel fejében széleskörű amnesztiát ígértek, valamint garantált képviseletet a bogotai törvényhozásban. A kolumbiai békefolyamat egyengetéséért Santos elnöknek ítélték idén a Nobel-békedíjat.
A több mint 300 oldalas békeszerződésről a referendum fiaskója után új tárgyalások kezdődtek, de a dokumentumon végül csak kisebb módosításokat hajtottak végre, s az új szöveg sem tartalmazza azt a követelést, hogy a gerillaszervezet vezetőire börtönbüntetést szabjanak ki, illetve eltiltsák őket a politikai élettől. A fegyveres konfliktus fél évszázada alatt több mint 220 ezer ember veszítette életét, s milliók kényszerültek otthonuk elhagyására Kolumbiában.
